Reformátusok Lapja, 1950 (50. évfolyam, 8-24. szám)
1950-05-15 / 10. szám
4 REFORMÁTUSOK LAPJA teknek, mennyivel inkább ad az Atya Szentlel- ket azoknak, kik kérik tőle....” “Kérjetek.... keressetek.... zörgessetek....” Testvérem! reád néz a Vigasztaló, rátekint erre az összetört világra és szomorúan szól: “Mint a tyuk összegyűjti kicsinyeit szárnyai alá, úgy akarlak én összegyűjteni titeket.... de ti nem akarjátok!” Szállj magadba, mint az atyai házból elment fiú és szólj: “....éhen pusztulok.... Felkelek hát és elmegyek az én Atyámhoz és azt mondom neki: Atyám vétkeztem....” Jöjj hozzá, gyakorold, tartsd meg a Vele való érintkezést és egyszer csak boldogan fogsz bizonyságot tenni arról, hogy “élek többé nem én, hanem a Krisztus él bennem”, “Isten gyermeke vagyok, mert a Krisztus Lelke vezérel engem....” A SVÉDEK között nagyon lecsökkent a templomba- járók száma. Legnagyobb stockholmi napilapjuk szerint a svéd lutheránusoknak csak két és fél százaléka jár templomba. A városokban kevesebben járnak, mint a falvakon. Ugyanez az újság 22 évvel ezelőtt hasonló összeírást végzett, aminek akkor több mint öt százalék volt az eredménye. A lap megállapítja, hogy a nagy hanyatlás világosan beszél az egyház elgyöngüléséről: a tagok legnagyobb része csak névszerinti keresztyén, akinek pusztán esketések, keresztelések és temetések alkalmával van szüksége a templomra. A szabad egyházak arányszáma nem sokkal jobb az állami egyházakénál. Pár évvel ezelőtt az angliai protestánsokról olvastuk a szomorú megállapítást, hogy ott is csak öt százalék a rendszeres templombajárók száma. — Ha az élen járó nemzetek hanyatlása ekkora: akkor hogyan remélhetjük a közelgő katasztrófák elhárítását és kiktől? REFORMÁTUSOK LAPJA Semi-monthly September to June; monthly July & August Subscription rates: $2.50 per year everywhere Published by the Board of National Missions of the Evangelical and Reformed Church Editorial Committee: Rev. Charles Papp, Dr. William Tóth, Joseph Hegedűs. — Finance Committee: R. Paul Smith, Roberts R. Appel, Dr. Ralph S. Weiler, — members of the Hungarian Committee of the Board. Editor: Alexander Tóth, D. D., Hungarian Secretary 55 N. West End Avenue, Lancaster, Pa. Send editorial correspondence and articles to this address. Circulation manager: Rev. Árpád L. Bernáth 134—8th Street, McKeesport, Pa. All correspondence concerning the mailing of the paper, and ALL SUBSCRIPTIONS are to be sent to this address. Entered as second class mail matter January 11, 1944 at the Post Office at Lancaster, Pa., under the Act of March 3, 1879. Aditional entry at the Post Office at Pittsburgh, Pa. Aceptance of mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized June 4, 1938. Cikket vagy szerkesztői levelezést tessék e címre küldeni REFORMÁTUSOK LAPJA, 55 N. West End Ave, Lancaster, Pa. Előfizetési dijakat, valamint a postai szállitái ra vonatkozó minden levelezést erre a cimre tessék küldeni. REFORMÁTUSOK LAPJA, 134—8th Street, McKeesport, Pa. "ABBA KELL HAGYNI!"- DE MELYIKET!! Részlet a Nemzeti Missziói Bizottságnak Szíártó István elnök által az egyházkerület közgyűlésén beterjesztett jelentéséből. Úgy presbiteri, mint egyházmegyei és egy- házkerűleti gyűléseken sokszor halljuk, hogy “túlsók” a missziói j árúlék. Panaszkodunk, hogy nem birunk NAPI EGY CENTET befizetni Isten Országa fejlesztésére. Különösen hangosak a panaszok azon berkekből, ahol állandóan dicsekednek nagy külső építkezéseikkel, de bezzeg parányi a bizonyságtételük a missziói járúlékok fizetése terén. Tegyük fel, hogy egyetértünk a panaszokkal. Nem kell hozzá semmi lángész, hogy azonnal észrevegyük, hogy ha száz százalékban nem fizetjük be a missziói járúlékot, akkor valahol valamit föltétlenül abba kell hagyni. Ha már egyetértünk (tisztelet az olyan kiváló kivételeknek, mint toledói és több más egyházunk), akkor igyekezzünk megegyezni abban, hogy “MELYIKET” hagyjuk abba? Wallingfordot vagy Windbert? Johnstownt vagy Morgantownt? Kalamazoot vagy Buffalót? — Nos, ki fog ebben ítéletet mondani? Vagy talán könnyebb lesz ráhárítani minden felelőss- get a Nemzeti Missziói Bizottságra és azt szidni majd, amiért “levágta a fizetéseket”?! No, válasszunk! Melyiket vágjuk le? — Talán hagyjuk abba a Világszolgálatot? Elég volt már a segítség, amit külföldieknek adtunk. Mondjuk meg Dr. Szabó Istvánnak, hogy nem kell a Church World Service — elég nekünk a saját magunk baja. Vagy talán vállalkozik valaki arra, hogy megmondja a fáradságot nem ismerő Szigethy Bélának, hogy az ő munkája nem szükséges, nem hasznos — inkább saját magunkkal foglalkozzunk fokozottabban és ne törődjünk testvéreinkkel mi se, akárcsak Kain?! Melyiket hagyjuk abba? Talán zárjuk be az elmhursti magyar tanszéket? Ne törődjünk ifjúságunk felsőbb nevelésével. Nem kell nekünk kiművelt ifjúság! Ki vállalkozik arra, hogy ezt a nemes munkát megsemmisítse? Melyiket hagyjuk abba? Talán a Reformátusok Lapját? Könnyebb szidni és mindenért csak okolni az önfeláldozó szerkesztőt. Talán nem is érdemes küldeni a Reformátusok Lapját öt földrészre, 30 országban élő református magyaroknak?! Melyiket, testvér? Melyiket hagyjuk abba??!! Képtelenek vagyunk tagonként NAPI EGY CENTET adni ezeknek és sok más missziói munkánknak a fenntartására itt bent az országban és kint a külföldön, — tehát valamelyiket, vagy talán mindet, abba kell hagyni?! Melyiket?! MELYIKET?!
