Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1941 (41. évfolyam, 13-19. szám)
1941-10-01 / 19. szám
12 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA nyugat felé, hogy elérje a keletet, hogy megtalálja Ázsia hátsó-ajtaját, — és ime, egy uj földrésznek, egy uj világnak a küszöbére érkezett! Most, amikor háborús korban fonunk uj babérkoszorúkat Kolumbusz hősiességének emlékére, üdvös dolog számbavennünk, hogy 449 év után is miért ünnepeljük még mindig a Nagy Navigátor emlékezetét. Ezekért: Először, uj ösvényt világított meg azoknak a millióknak, akiknek életszükségletük volt az egészségesebb növekedés úgy lelkiekben mint anyagiakban. Másodszor, az ő Uj-Világa alkalmat adott olyan társadalom és kormányforma megalapítására, amelynek kifejlődését nem terhelték Európa előítéletei és régi hagyományai, amik ott folytonosan megakadályozták az egyszerű és szegény emberek előhaladását. Harmadszor, — és ez a legfontosabb, — az emberiség gondolkozása egészen megváltozott, amikor álmélkodva tapasztalták, hogy külömböző vallásu, sokféle nemzetiségű és mindenféle társadalmi osztályú emberek harmonikus jóindulatban élhetnek együtt egy közös politikai hajlékban. Kolumbus igazán Ábrahám volt, aki “nem tudta, hová megyen,” — Mózes volt, mert engedelmeskedett egy olyan hangnak és látomásnak, amit kortársai nem hallottak és nem láttak. Áz az igazi hős, aki hallgat Istennek szavára, amikor mások nem hallják is azt. Csak az teljesítheti a lehetetlent, aki látja a láthatatlant! SZIÁRTÓ ISTVÁN. GYÁSZÁBAN FORDULJON BIZALOMMAL LUKÁCS ISTVÁN ÉS FIA MAGYAR TEMETKEZÉSI INTÉZETHEZ Uj kápolna: Régi kápolna: 12014 BUCKEYE Rd. 2728 WOODHILL Rd. LOngacre 7524 CEdar 0593 CLEVELAND, OHIO UTAZÁS SZÉKELYORSZÁGBA ÚTI KARCOLATOK Irta: Péter Antal fairfieldi lelkészünk, akinek a postacíme: 901 King’s Highway, Fairfield, Conn. E könyv ára egy dollár, aminek a fele a fairfieldi uj templom építési alapjára megy. A lehető legmelegebben a'ánljuk e szép könyv megvételét; ezzel a legszebb templomok egyikének a megépítését is elősegítjük. EGYHÁZI HÍREK A KELETI REFORMÁTUS NAP A Magyar Egyházkerület négy megyéjének mindegyikébe terveztek október és november hónapokban Református Napot. Az elsőt, a keleti egyházmegyéét, már meg is tartottuk október 12-én. Gyönyörű szép vasárnapot adott Isten erre a szép alkalomra, össze is gyűlt mintegy ISO résztvevő az egyházmegye gyülekezeteiből, a south norwalki egyház szép templomában. Az Evangéliomi és Református Egyházat Dr. Tóth Sándor belmissziói magyar titkár, a Magyar Egyház- kerületet pedig Szabó Antal homesteadi lelkész, egyházkerületi pénztáros képviselték. Megjelent ezenkívül Dr. Szabó István is, a magyarországi Református Egyház és ennek egyetemes konventje képivseletében. Délelőtt ő prédikált nagy gyülekezet előtt; ez Istentisztelet keretében lepte meg gyülekezete Dr. Tóth Béla lelkészt szép doktori talárral. A délutáni gyűlést áhitat vezette be, amelyen Dr. Szabó István imádkozott, Dr. Takaró Géza elnök pedig nagyon szép elmélkedést tartott arról, hogy a világ savainak és világosságának kell lennünk. Megkérdezte, hogy csakugyan olyan nélkülözhetetlenek vagyunk-e a világra nézve, mint az ételben a só vagy a nappalra nézve a nap? És rámutatott arra, hogy most van együtt a vezetőség: rajtunk a felelősség. Dr. Tóth Sándor, mint az Egyetemes Egyház képviselője, arról a tárgyról beszélt, ami ez ősszel valamennyi egyházkerületi gyűlésnek a közös tárgya: KRISZTUS VAGY A KHÁOSZ. Rámutatott arra a roppant fogyatkozásunkra, ami ezt a kháoszt előidézte, és ami nem volt más, mint a keresztyén fegyelemnek a hiánya úgy egyéni, mint egyházi életünkben, és sürgette, hogy ezt a mindennél végzetesebb fogyatkozásunkat igyekezzünk jóvátenni. Az Egyházzal kapcsolatos e gondolatait lapunkban ma kezdi meg közölni. Előadása után csoportokra oszlott a gyűlés és a belmissziói magyar titkár általa sokszorosított kérdőivek alapján tárgyalta egyházunk sürgős problémáit. Dr. Tóth Béla lelkész vezette az egyháztagok és presbiterek közös konferenciáját, Kecskeméthy László lelkész a női munkásokét; Böszörményi István a vasárnapi iskolák képviselőiét, Paál Gyula lelkész pedig az ifjúsági képviselőkét. A külön konferenciák tárgyalásairól rövid beszámolót adtak a közös gyűlés előtt, és elhatározták, hogy ezentúl két napos gyűlésre próbálnak összejönni miden ősszel, hogy az egyházmegyei ügyek tárgyalására is minél több időt fordíthassanak. Majd meghallgatták Dr. Szabó István konventi kiküldőit érdekfeszitő előadását a magyarországi református egyház megnagyobbodásáról és ennek részletkörülményeiről. Elmondta, hogy a megnagyobbodás következtében, amit tisztára Isten akaratának kell tulajdonítanunk, a magyar református egyház megint visszanyerte régi elsőségét — nagyságra nézve — a világ összes református egyházai fölött. Érdekesen vázolta, hogy mily okosan oldotta meg a hazai egyház azt a nagy problémát, hogy hogyan rendezze a visszatért területek egyházkerületi beosztását: azokat visszaosztotta régi kerületeikbe, ellenben püspökeik cimét és javadalmazását halálukig meghagyta. Leírta, hogyan táncoltak Pest utcáin a Református Napra feljött székelyek a visszatérés fölötti nagy örömükben. — Aztán arról beszélt, hogy az elszakított magyarok e 22 év alatt jobb magyarok és reformátusok voltak az otthoniaknál is, úgy hogy visszatérésük után ezeket is valósággal jobb magyarokká tették. Távollétük alatt az erdélyi püspök bizonyságtétele szerint, több templomot és iskolát építettek 22 év alatt, mint azelőtt 200 év alatt. A magyar református egyház kiállotta a tüzpróbát; a nemzet jövője biztosítva van, mert Isten kezében van. Végül az amerikai magyar reformátusokkal
