Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-03-31 / 13. szám
\ REFORMÁTUSOK Entered as Second Class Matter at the Post Office at Akron, Ohio, on 15th ! September, 1936. t LAPJA VOL. XXXVIII. ÉVFOLYAM AKRON, OHIO, MÁRCIUS 31, 1937 No. 13 SZÁM Magyar husvét Irta: Herczeg Ferenc Az égen tavaszi felhők vitorláznak, a földön ezer ifjú élet cirpel vagy illatozik, csak az emberi szivekben tart még a tél. És hiába lángol a napfény, hiába énekelnek a húsvéti harangok: nem tudják fagyos börtönéből kiszabaditani az embert. Óvodába való mese, hogy valami gazdasági rendszer tette annyira gyötrelmessé mindannyiunk életét. És együgyiiség abban bízni, hogy élemedett urak, ha köríilülnek egy zöld asztalt, beszédekkel és megállapodásokkal helyre tudják megint billenteni a tengelyéből kizökkent világot. Sokkal nagyobb a baj, semhogy kuruzsló fogásokkal segíteni lehetne. Az átok akkor szakadt a világra, mikor a háború győztesei megismételték a régi, szörnyű passiójátékot: előbb leköpték, azután megkorbácsolták, végül keresztre feszitették az igazságot. Sutba került a Názáreti Jézus Krisztus egyszerű és örökvérvényii tanítása, hogy emberhez méltó élet csak úgy lehetséges a földön, ha az emberek testvéreknek tekintik egymást. A tanitást félredobták, mint az elnyűtt gyermekjátékot és az Európának nevezett sivatagban megint megbődült az'ősi fenevad. Megszólalt az állatember, akiről az hittük, régen végzett vele a haladó kor. A népek lelke megint négykézlábra ereszkedett, Isten gyermekéből visszazüllött ragadozóvá, aki társai szenvedéséből és halálából táplálkozik. És a visszatért szörny — mily szégyene a civilizációnak! — minden fenevadnál veszélyesebb, mert eszes és vakmerő, repülni tud és méreggázzal hadakozik! Az államok lelki hajtóereje Káin gyilkos gyűlölete és ez üressé és kietlenné tette az életet, boldogtalanná az embert, a keserűség özönvizével árasztotta el a földet. Nézd meg az államférfiakat, nemzeteik representativ ménjeit, mikor munkában vannak! Sima álarcuk mögött az erőszak, a fosztogatás, a vérontás tervei lappanganak. Saját népeiket is megful- lasztanák, csak mások szabad levegőhöz ne jussanak. Amit ok barátságnak neveznek. az a közös gyűlölet egy harmadik ellen. A publicisták feladata, hogy rózsás hazugságokkal kendőzzék a vigyorgó halálfejeket, a diplomatáké, hogy tetszetős neveket találjanak sötét gonosztettek számára. Soha senki sem beszélt annyit igazságról, békéről, egyetértésről, mint ők, a- kik a kereszt, lábánál ültek és kockát vetettek a Megfeszített köntöséért. De szorongással tölti el és felháboritja őket a sejtelem, hogy ami halhatatlan, az egyszer fel fog támadni, hiába őriztetik majd karddal és kopjával a szent sirt. Addig nem tud meghalni az eltemetett igazság, mig akad akár csak egy halandó is, aki hisz benne és vágyakozik utána. Az igazság embere, legyen bár genezáreti halászlegény, vagy tarzuszi sátorkészitő, egymaga elég erős ahhoz, hogy porba döntsön egy ellenszegülő . . . világbirodalmat. A sors azt a kötelességet ruházta reánk, árva magyarokra, hogy katonái legyünk az isteni igazságnak. A mi zászlónk az élet jelképe; a mi fegyverhordozónk az idő géniusza; a mi sorsunk a szenvedés. Ma együtt gyötrődünk az igazsággal, együtt vérzünk vele a föld alatt. De a kriptánkban is tudjuk, hogy odafenn csak akkor lesz megint napfény, élet és husvét, ha majd megnyílnak az élőhalottak sírjai. Mert hiába ravaszkodnak és okoskodnak, hiába fegyverkeznek és szövetkeznek, hiába öltöztetik bíborba az ember-bestiát, hiába alkudoznak a sorssal és akarják becsapni a végzetet, hiába hoznak törvényeket a napfény és a szélvihar ellen: az igazság fel fog támadni és mi akkor üljük meg a mi magyar husvétunkat. Husvét jelképei Huvétnak legősibb jelképe a BÁRÁNY. Ez a jelkép a zsidókról maradt reánk. Ezen az ünnepen ugyanis az Egyiptomból való menekülés emlékére minden évben egy bárányt ettek. E bárány a Messiásnak volt előképe. A második jelképe husvétnak a PIROS TOJÁS. Ennek a jelképnek eredete a következőképpen magyarázható A régi keresztyének olyan szigorúan tartották a nagyböjtöt, hogy még tojást sem ettek tartama alatt. A legelső nap, amelyen tojást és húst ettek: husvét napja volt. E napon aztán tojással ajándékozták meg egymást szeretetük jeléül. E tojásokat piros sziniire festették be, Jézus kereszthalálának emlékére. A tojásnak ezenfelül még igen szép jelképi értelme is van. A tojás a föltámadást szimbolizálja. A benne életrekelő kis csibe ugyanis maga töri föl a tojás falát és élve kerül ki abból. Épp úgy Jézus is önerejéből törte föl sir- ját és szállott ki belőle. A harmadik húsvéti jelkép a NYÚL. Ennek azonban nincsen semmi keresztény vallási vonatkozása, hanem német pogány eredetű. A régi germánok ugyanis pogány hitük szerint azt hitték, hogy a tavasz kezdetekor Holda nevezetű pogány istennőjük sétát tesz a természetben és ez alkalommal két kis nyúl cipeli utána podgyászát. Minthogy a tavasz kezdete összeesett husvéttal, valahogyan a pogány- ból keresztyénné vált germánok a husvétnak gondolatát összekötötték a nyullal. Újabban az üzleti szellem kihasználta ezt és nyúlás levelezőlapokkal, meg cukorszobrocskákkal árasztja el a könnyen vezethető közönséget. A húsvéti jelképek köz\il tehát keresztyén jelkép a bárány és a tojás, a nyúlnak azonban semmi keresztyén értelme nincs. Az élet fejedelme újra hiv! A német fővárosban tömeg-gyűlésre hívogatott a háború előtt egy szellemes vitatkozó. Előadásának tárgya ez volt: “Élt-e Jézus?” A következő vasárnapra ellenfele hirdetett ugyancsak Berlin legnagyobb auditóriumában tömeg-gyűlést, a- melyen felelni akart a provokálásra. Azt várhatták volna, hogy előadásának ezt a címet adja: Jézus élt! — de nem ezt adta. “Jézus él!” Ez volt a válasza. Mert ez a dolog lényege. Hiába’ mondhatnám, hogy élt, hiába’ lennék meggyőződve eszményeiről, céljairól, azt kell mondanom az apostollal, hogy ha Krisztus föl nem támadott, hiába’ való a mi hitünk és a mi prédikálásunk. Az a kérdés, hogy él-e Jézus? Van-e garancia, van-e erő az Ő eszményei megvalósítására? Husvét volt Isten válasza erre a kérdésre. Minden nagy ember élete körül van véve legendákkal és gyakran babonákkal is. Nem csoda, ha például Jeruzsálemben nem is egy helyre mutatnak, mint ...Jézus sírhelyére és annyi darabját mutatják föl a világon Krisztus ...állítólagos igazi ...keresztjének, hogy egy egész kis erdő kikerülne belőle. De az igazi hivő (nem ezekben keresi az ő vallásosságának igazi tárgyát, nem a holtak között keresi az élőt. Az élő Jézus Krisztus a mi hitünknek dicsőséges tárgya. Őt keressük ez ünnepekben is, róla akarunk meggyőződést szerezni. Hozzá hívogatjuk magyar testvéreinket, hogy megtanuljuk Tőíe: Nagypénteket és Husvétot nem azzal kell ünnepelni, hogy újra sopánkodjunk Jeruzsálem lakosainak vaksága felett, méltatlankodjunk Judás és Heródes és Pilátus eljárásán, s azután minden komolyabb elmélyedés nélkül harsogjuk a húsvéti énekeket; hanem úgy, hogy megkérdezzük magunktól, vájjon nincs-e részünk nekünk is, nincs-e ...része ennek a mi korunknak is a Krisztus által megtestesített örök igazságok megfeszítésében? Mikor a pálmalengető ünnepen a tömeg azt kiáltgatta: Hozsánna! Hozsánna! Éljen! — akkor Jézus a halál felé haladt. Mikor pedig hatalmas kővel zárták le sírját és azt hitték, hogy Jézust örökre elintézték, Ő triumfálva jelent meg, mint az élet fejedelme. Isten gondolatai nem a mi gondolataink és a nép szava nem Isten szava! Magyar nép, jövel, hallgasd velünk együtt Isten szavát. Isten gondolatait a modern emberhez, aki, saját magát soha ki nem menti a válságból. Dr. TAKARÓ GÉZA. m i
