Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-03-10 / 10. szám
2-iL oldai AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Szüntelen imádkozzatok írja Nt. Id. MURÁNYI JÁNOS X A Jézus által számunkra adott minta- imádság" hatodik és hetedik Jcérése: “És ne vigy minket kísérteibe; de szabadíts meg a gonosztól”. Annak a kisértésnek, mely az Ur Jézust megkísértette, mindnyájan ki vagyunk téve Nyomunkban van mindenütt. Kisér, mint az árnyék. Az Isten gyermekét meg minden áron le akarja téríteni arról az egyenes és keskeny útról, amelyen jár, amely “az élet”- re visz s amelyen nem lehet futkározni léha, üres hiábavaló örömök után. Le akarja téríteni arra a görbe és széles útra, amelyen még most sokan járnak, mert az a gondtalan, kényelmes és múló gyönyöröket, szórakozásokat hajhászóknak útja. Ez a veszedelemre : kárhozatra visz. Ne gondolja azonban senki, mintha Isten kisértené, csábítaná az embert a bűnre. Isten nem csábit, nem kisért senkit a rosz- ra. Ha nehéz helyzetbe állít is sokszor, ezzel csak megpróbálja hűségünket. És ha kiálljuk a próbát, még erősebbek leszünk. De az is lehet, hogy gyengéknek bizonyulunk, azért gyengeségünk tudatában könyörgünk eképen: Uram, ne vigy minket a kisértetbe!..... De a bűnre nem Isten csábit. Hanem megkísértenek és csábítanak bennünket a mi vágyaink és szenvedélyeink, a mi sok önző és irigy indulatunk. Csábítanak azoknak példái, kik a széles utón járnak, akik nem átalják gonosz példájukkal és tanácsukkal a gyermeki lelkeket is megrontani s azokban tiszta, jó és igaz hit helyett botrányos élet iránt kelteni érdeklődést. Azért kíván Jézus féltő szerelme az övéitől önmegtagadást, sőt kívánja a hiú érzékek szolgálatáról való teljes lemondást. Csábit azután bennünket a “Gonosz”, a “Sátán”, aki belesugalta Judás szivébe is, hogy árulja el az ő jóságos mesterét: Jézust. Mert a “Sátán” minden jónak ellensége és mint az oroszlán szerte jár, keresve kit elnyeljen. És hiába is tagadjuk a “Sátán” léteiét. Az élet bizonyítja, hogy van. Ezzel számolni kell. Hatalma nagy. De Isten hatalma még nagyobb. És a mint töb- ben-többen lesznek Jézus befogadása által Isten gyermekeivé, úgy gyengül a Sátán hatalma is. A Sátán hatalma ellen nagyobb hatalomra van szükségünk. És ha látja, hogy mi nagyobb erővel: az igazság legyőzhetetlen erejével bírunk, amely arra képesít, hogy — még ha kevesebben vagyunk is — bátran ellenálljunk, akkor a Sátánon a mi gonosz ellenségünkön erőt vesz a gyávaság, a félelem, és elfut és mi nem maradunk a harctéren a gonosz ellenség hatalmában. Ki adja ezt a nagyobb erőt? Az Isten. Mi által? Az imádság által. Azért kell lelkünket minél többször kitenni az imádság tisztitó, nemesitő és erősítő hatásának, megfogadva a szent intést: “Szüntelen imádkozzatok!” XI. A legfenségesebb imádság záradéka ez: “Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!” E három szóval mind azt megjelöljük, ami magasztosai és dicsőítőt az emberi ajak Istenről csak mondhat. Amennyiben, az égen és földön minden az Istené. így övé az a csodálatosan szép ország is: “az Isten Tizenkét millió Irta: HERCEGH FERENC A legújabb kimutatások szerint ma 12 millió magyar ember él a világon. Ha ezt a számot összemérjük a germán és orosz, vagy éppenséggel az ázsiai népóriásokkal, akkor az igen szerény; de mindgyárt tekintélyes lesz, ha a skandináv államok, Svájc vagy Hollandia népessége mellé állítjuk, — amelyek pedig az európai nemzetek életében nagy szerepet vivő, régi kulturállamok, — vagy ha összehasonlítjuk a kisantant-országok uralkodó fajainak statisztikájával. Szinte csoda, hogy a történelmi viharok nem tépték szét és nem söpörték el végleg a népünket, pedig időközönként magyarok és nem-magyarok mindent elkövettek, hogy apasszák a számát és hogy gyöngítsék az ellenálló képességét. Ä gyakori párt- és szabadságharcok; az embervadászatok, melyeket a török hóditó rendezett Magyarországon, ahonnan időközönként a rabok százezreit hajtották ki az országból; végül az a körülmény, hogy a magyar haderő évszázadokon át idegen zászlók alatt, idegen célokért harcolt és vérzett, ugyancsak fogyasztották a nép eleven erejét. A magyarság vére jó ideig gazdátlan holmi volt, még a világháborúban is egyes osztrák tábornokok olyan pazar módon bántak vele, ahogyan a saját fajtájukéval sohasem mertek volna bánni. Ha ma mégis tizenkét millió magyar ember él a nap alatt, azt a faj nagy asszimiláló erejének kell betudnunk. “Erőszakkal” a mi népünk sohasem olvasztott- magába egyetlen idegent sem; aki magyarrá lett, önként lett azzá. A földmives- nép országszerte megmaradt szlávnak, románnak, németnek; az ujtnagyarok főleg a városi értelmiség köréből jelentkeztek, amelyik belátta, hogy kulturéletet ebben az országban csak magyar módon lehet élni. A magyarság kiváló emberanyag. A katonai erényei minden bírálaton felül állanak, de a kulturális képességeivel is gyakran bámulatban ejti a világot. Talán nincs is még egy nép Európában, mely a számával arányban annyi és oly sokféle alkotó tehetséget termelne, mint a mienk. Ha mégis elmaradt a kevésbé tehetséges fajok mögött is, annak a nemzeti jellem egy kinövése és egy fogyatékossága az oka. A kinövés: a féktelen pártoskodási szenvedély, mely időnként olyan testvér- gyűlölettel tölti el népünket, amelyhez hasonlót külső ellenségeivel szemben soha nem tud érezni; a fogytékosság: a céltudatos kitartás hiánya. Szinte szabállyá lett a történelmünk folyamán, hogy a magyar nemzeti föllendülés egy-egy fényes és nagyszerű korszakát a gyors hanyatlás és hirtelen összeomlás követi. országa”, melynek tagja, részese lehet mindenki Jézus befogadása által. Övé az a hatalom is, mely által lehetünk Isten gyermekeivé. Övé az az örök dicsőség is, melyet a türelmes és szenvedő Jézus példája nyomán megszerez nekünk a mi élő hitünk. Krisztus iskolájában tanulj Kitartást — ottan nyersz vigaszt, Kövesd híven a Názáretit, Oda szentelvén magadat. De hogy ehez erőd legyen: “Szüntelen imádkozz!” Amen. A tizenkét millió közül csak nyolc lakik a mai Magyarország határain belül, négy millió — az összmagyarság egyhar- mada! — idegen uralom alatt "el. A trianoni szerződés a magyarság hatalmas tömegeit az uj határokon kívül rekesztette és azzal, hogy gazdaságilag beteggé tette a Dunavölgyét, bujdosásba kergette és világszerte szétszórta a nemzet igen értékes rétegeit. Amerikától Szibériáig, a kínai kikötővárosoktól a Fokfoldig, mindenütt találkoznak kisebb-nagyobb magyar telepek, melyeknek tagjai elhelyezkedést kerestek az illető ország gazdasági életében. Mi következik mindebből? Elsősorban bizonyára az, hogy Magyarországon csak egy okos és becsületes kormánypolitika képzelhető: az, amely fölemeli és megerősíti népünket. Ez a politika annyit ér. egy garassal sem többet, amennyire elő tudja mozdítani idegen uralom alatt élő testvéreink felszabadulását és amennyiben olyan viszonyokat képes teremteni az országban, amelyek lehetségessé és kívánatossá teszik világszerte kóborló testvéreinknek a visszavándorlást. INNEN ONNAN “SAJNOS.” — A pécsi bányászok éhség-sztrájkjáról a United Press nevű sajtóiroda tudatosan elferdítve színezte ki és sokszorosan megnagyitva közölte a híreket az amerikai angol lapokban, főleg a Hearst- lapokban. A főbünös ebben egy Bálint Gy. nevii budapesti tudósító volt, aki feltűnés- vágyból küldte a meghamisított híreket. Ugyan ő küldte a híreket a Sárga Ferenc- féle párbajokról is. Az igazság az, hogy ko- munista bujtogatók idézték elő a pécsi bányász-sztrájkot. A kormány a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el az osztrák tulajdonban levő bánya ellen. * DR. HERCEGH JÓZSEF, a Clevelandi Első Egyház lelkésze — mint sokan mások — szintén sajnálja, hogy Petőfi hat versének előadását Magyarországon betiltották. “Ha Petőfit betilthatják, akkor az Ó- testamentumot vagy akár az Uj-testamen- tumot is megcsonkíthatják, hisz e két könyvben is nem egy kitétel van, amely Istenre hivatkozva bizonyítja a szegény ember jussát a teljes élethez. Egyházam tanácsa elé viszem a javaslatot, írjunk át a magyar miniszterelnökhöz, hogy semmisítse meg alantas közegének Petőfi versei ellen hozott határozatát és nyugtasson meg bennünket, Amerikában élő hü magyarokat, hogy Magyarország nem esett vissza az 1848-as előtti időkbe”. * A VILÁGHÁBORÚBAN nagyon sok repülőgép szerepelt, de nem volt közöttük egyetlen egy amerikai gyártmányú repülőgép sem, amely valaha is harcba ment volna. * A VILÁG LEGLASSUBB VONATJA Angliában jár Sussextől Kentig. A 15 mér- földnyi utat 105 perc alatt teszi meg, tehát óránként nyolc mérföldet megy. A LEGTÖBB AUTÓ az egész világon Los Angeles városában van, ahol több autó szaladgál, mint New Yorkban és több, mint az egész Németországban.