Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-09-07 / 35-36. szám
amerikai magyar reformátusok lapja 7 -ik oldal inknek megér-e évenként 15 vagy 20 talán 25 centet az, hogy ezeket a felsorolt és részben még csak ezután említendő nagy magyar értékeket megmenthessük a magunk és az utánunk következők sz'ámára? — Ha megéri: megcsinálják a Magyar Egyházkerületet; — ha nem éri meg: évenként 15 vagy 20 vagy talán 25 centtel kevesebbet fognak fizetni, — de elveszítik mindezeket a magyar kincseket. Hát e fölött is dönteniük kell most, amikor egyhá* zunk szavazni fog a Magyar Egyházkerület fölött. ,i) LELKÉSZVÁLASZTÁSOK RENDEZÉSE. Az uj egyházalkotmány eddig nem ismert intézkedéseket létesít a lelkészválasztások rendezésének céljából; reméljük, hogy ezek be is válnak. Mi magyarok is sokszor éreztük, hogy a lelkészválasztások sikertelenek voltak, mert egyházmegyéink egymástól teljesen elszigetelve éltek és nem volt semmi beleszólásuk a másik egyházmegye területén folyó lelkészválasztásba vagy az annak területéről átkivánkozó lelkész személyének helyes kiválasztásába. A Magyar Egyházkerület felállítása a lelkészválasztások fölötti felügyeletet a mi kezünkben hagyja meg. Idegenek hogyan is értenének meg bennünket? Hiszen nem ismernek minket személy szerint. Ugyanez a helyzet a fegyelmezés kérdésénél is. Nem riaszt-e el bennünket az amerikai egyházkerülethez csatlakozástól annak meggondolása, hogy amerikai testvéreink nem ismernek minket és igy ítélkezésük nem lehet olyan helyes, mint az önmagunké? Sok más érvet lehetne és kellene még felhozni a Magyar Egyházkerület mellett, de a többieknek elgondolását Testvéreinkre hagyjuk. Most inkább arra használjuk még a rendelkezésünkre álló teret, hogy leközöljük annak a Tervezetnek a szövegét, amelyet a fentiekben többször említettünk. Mondottuk azt is, hogy egyházmegyéink már állást foglaltak e tervezet mellett, most pedig egyházközségeinket kérjük fel arra, hogy ennek alapján jelentsék ki, hogy kivánnak-e tagjaivá lenni a Magyar Egyházkerületnek, melyet e Tervezet értelmében készülünk megszervezni. A tervezet szövege a következő: A MAGYAR EGYHÁZKERÜLET ÉS AZ ÁLTALA FELÁLLÍTANDÓ MAGYAR EGYHÁZMEGYÉK SZERVEZETI SZABÁLYZATÁNAK TERVE I. Magyar Egyházkerület Az Evangéliumi és Református Egyház magyar egyházmegyéi és gyülekezetei az Egyházi Törvényeknek (55-b) pontja, valamint a Fort Wayneben tartott Egyetemes Zsinaton jóváhagyott Tiffini Egyezmény elvei és rendelkezései alapján elhatározták, hogy külön MAGYAR EGYHÁZKERÜLETET szerveznek, melynek gyülekezetei, lelkészei és tagjai, mint a fent nevezett Egyház szerves alkotó részei továbbra is háborítatlan élvezetében maradnak azoknak a jogoknak és kiváltságoknak, amiket az Egyház kebelébe lett felvételük alkalmával az Egyház számukra biztositott. Ezek között legfőbb jelentőségűek a régi magyar református hitvallásokhoz, a Heidelbergi Kátéhoz és a Második Helvét Hitvalláshoz, valamint egyházi szokásokhoz, továbbá a magyar nyelv használatához való joguk, úgyszintén az egyházi közigazgatás eredményesebbé tétele érdekébén a területi szakaszokra, úgynevezett egyházmegyékre (in the previous Constitution: Classes, now: Sections) oszlás, a magyar főiskolai tanítás, a magyarországi reformátusokkal való érintkezés megfelelő lehetősége és egyéb előjogok, miket az említett Tiffini Egyezmény részletesen előir. E Magyar Egyházkerület működését az Egyház Alkotmánya és az Egyházi Törvények határozzák meg, mig a magyar munkakör szolgálatára az egyházmegyék az Egyházkerülettől nyernek megbízatást és pontosan körülirt felhatalmazást, megfelelő szabályzat formájában, amelynek minden pontja teljes összhangban áll az Egyház Alkotmányával és az Egyházi Törvényekkel, és jogerejét ezektől nyeri. II. Az Egyházkerület Egyházmegyéi 1. — Az Egyházkerület a földrajzi helyzeteknek megfelelően ez idő szerint a következő egyházmegyékre oszlik: Keleti Egyházmegye, Központi Egyházmegye, Tóparti Egyházmegye, Nyugati Egyházmegye. Az egyes egyház- községek az Egyházkerület bármelyik közgyűlésén kérhetik eddigi területi beosztásuk megváltoztatását. 2. — Az egyházmegyék a következőképpen vesznek részt az Egyház törvényhozási, közigazgatási és bíráskodási munkájában, valamint az Isten Országának építésében : (A) Törvényhozás Az egyházmegyei közgyűléseknek jogukban áll az Egyház Alkotmányának és az Egyházi Törvényeknek módosítására vonatkozó bármely határozati javaslatnak megtárgyalása és elfogadásuk esetén azoknak az egyházkerületi közgyűlésre felterjesztése, — továbbá egyházmegyei szervezeti szabályzat készítése. (B) Közigazgatás Az egyházmegye közigazgatását a közgyűlések, végrehajtó bizottság és a tisztviselők végzik. (a) Közgyűlések Az egyházmegye évente egy rendes gyűlést tart az őszi hónapok alatt. Rendkívüli gyűlést összehívhat a végrehajtó bizottság vagy három egyházközség kívánságára az elnök. Tagjai: az egyházmegye kebelébe tartozó lelkészek, tanítók és diakonisszák, — az egyháztanács, a vasárnapi iskola, a férfi, női és ifjúsági szervezetek egy-egy képviselője. Hatásköre: a lelkészek által írásban készített és a gyülekezeti munka minden ágát felölelő paróchiális jelentések meghallgatása és tárgyalása; amelyik lelkész nem jelenhet meg a közgyűlésen : köteles jelentését legalább három nappal a közgyűlés előtt beküldeni az egyházmegye elnökéhez; az egyházközségek vagy bármelyik szervezetük áftal az egyházmegyére felterjesztett közigazgatási ügyek tárgyalása ; az Egyházkerület vagy a közegyházi Tanácsok által eléje terjesztett ügyek tárgyalása; az egyházmegyei végrehajtó bizottság vagy tiszvise- lők, úgyszintén az egyházmegyei bizottságok által eléje terjesztett ügyek tárgyalása; az egyházmegye által az Egyházkerület elé terjesztendő indítványok vagy kérelmezések tárgyalása. (b) Végrehajtó bizottság Az egyházmegye végrehajtó bizottságának tagjai az egyházmegye tisztviselői és egy közgyűlés által választott világi tag; elnöke az egyházmegye elnöke. A közgyűlések közötti időszakokban az egyházmegye sürgős ügyeit a végrehajtó bizottság intézi el, beleértve az egyházkerület lelkészeinek az egyházmegyébe való átvételét vagy másik magyar egyházmegyébe való átbocsátását, az Egyházi Törvények 58. és 63*70. pontjainak figyelembe vételével. Évi működéséről írott jelentést tesz az egyházmegye közgyűlése előtt. (c) Tisztviselők Az egyházmegye közgyűlése két évi időtartamra választja mindegyik tisztviselőjét, akik egymás után csak egy ízben lehetnek újraválaszthatók. Tisztviselők az elnök és a jegyző. Az elnök elnököl az egyházmegye valamennyi közgyűlésén és a végrehajtó bizottság ülésein, amiket ő hiv össze és amelyeknek ügyrendjét ő készíti el; kinevezi az egyházmegye bizottságait, amelyek választás alá nem kerülnek; elrendeli és levezeti a lelkészválasztásokat; lefolytatja a panaszos és fegyelmi ügyekben az egyházkerület elnöke által hozzá utalt vizsgálatokat; két évente köteles meglátogatni és felülvizsgálni egyházmegyéjének mindegyik gyülekezetét. Működéséről az egyházmegyei közgyűlés elé írott jelentést terjeszt, amelynek egy példányát beküldi az Egyházkerület elnökéhez is.
