Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-04-24 / 16. szám
Jézus és az emberek APR. 23. — JÉZUS ÉS -TANÍTVÁNYAI. — János 17, 1—19. — A legbensőbb kapocs, a legszentebb kötelék fűzi az Urat össze övéivel. Értük az Atyánál, mint mennyei főpap, szüntelen ott áll. Hordozza őket a kegyelem trónja előtt és rajta keresztül az Atya, a mindenek Ura, tartja őket kezében. Boldog, ki Övé lehet. ÁPR. 24. — JÉZUS ÉS A gyermekek. — Máté 18, 1—11. — Féltő gonddal veszi a gyermekeket az Ur pártfogásába. Tudja, hogy fogékony lelke kitárt ajtó minden számára, legyen az jó vagy rossz. Nagy felelősség van azokon, akikre gyermekek vannak bízva, akik gyermekek előtt vannak. Szent és Isten jótetszését maga után vonó szolgálat a fogékony gyermeki lelket az Ur szolgálatára formálni. APR. 25. — JÉZUS ÉS AZ ASZ- SZONYOK. — Lukács 7, 36—38. Mindnyájan üdvösségünket köszönjük Jézusnak, mindent, amiért érdemes embernek lenni, élni a földön és reménykedni a jövőben. Ha szabadna igy beszélni, — az asszonyok még ezen földön is köszönnek valami régen nagyot neki: Ő emelte ki az asszonyokat abból a lealacsonyodott rabszolga helyzetből, amiben a pogányság még mindig tartja őket. Oh. egy asszony, aki ráes?mélt, hogy ő nem főképen test, nem a férfi vágyainak a tárgya, hanem halhatatlan lélek. Köze van Istenhez, az ő boldogsága is ott dől el, hogy megtalálja-e Megváltóját. Milyen más az olyan asszony, aki a testtől hajtva, önmagának és másoknak is romlása és az olyan, aki Jézus lábainál ezt hallhatja meg: “A te hited megtartott téged.” APR. 26. — IÉZETS ÉS A SZEGÉNYEK. — Lukács 6, 17—23. — A szegénység már fél szabadság, a földi akadályok: tekintély, állás, vagyon stb. nem akadályok. Könnyebben oldódnak a lelki kötelékek, mert földi dolgok nem nehezi- tik azt. Boldog az, aki a szegénységben meglátja az isteni kegyelmet, hogy ez is arra eszköz, hogy jobban és szabadabban az Űré lehessen.ÁPR. 27. — JÉZUS ÉS A GAZDAGOK. — Márk 10, 17—27. — Lukács 5 1—7. — Jézus nem a gazdagságot Ítéli el; az is Isten adománya. De: ‘‘Ahol van a kincsetek, ott van a ti szivetek is.” A gazdagságnak lehet valaki rabja és amint rabja valaki valaminek, már útjában áll az a Léleknek. Jézus teljes odaadást kíván, érte mindenről való lemondást. APR. 28. — JÉZUS ÉS A KÉPMUTATÓK. — Máté 15, 1—14. — Emberek szemébe külső látszatra lehet mutatni sok szépet és jót, elismerésre méltót. Lehet leplezni az igazi képet. A gyökér, a szív azonban romlott és gonoszsággal- teljes. Jézus előtf: lehull minden külső forma, kegyesség és pusztán áll a sziv. Ott csak egy lehet, vagy a Lélek az Ur, vagy a sötétség. Az alapot ez adja meg és nem a mutatott külső. APR. 29. — JÉZUS ÉS A BŰNÖSÖK. — Lukács 19, 1—10. — Jézus keresi a bűnösöket. Nem a bűnösöknek kell őt AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal Gárdonyi Géza- GONDOLATAI BIBLIA Minden embernek fel kell fedezni maga számára egy Amerikát. Ismerte már képekből, emlegetésből, olvasmányokból is. Mégis elámukbámul, mikor a maga szemével látja, a levegőjét szívja, kincseiben részesül. Ez a minden ember Amerikája a Biblia. * Mikor a Bibliáról beszélek, jobban csak az UJ TESTAMENTUMAI beszéllek. Az Óban csak az első négy fejezet, a Zsoltárok, Jób könyve, BÖLCS SALAMON az, amit minden tizesztendőben egyszer elolvashatunk. Az UJTESTAMENTUM azonban a- kár minden nap is olvasható. Az UJTESTAMENTUM a csillagos ég könyv-alakban. Rejtelmes és kiolthatatlan. Tündöklő gondolatai a végtelenség árnyékában ülnek s mögöttük lebeg az Isten. Csak ne regényül olvassátok. A biblia legendáit érteni kell. Vájjon mi értéke van Ezopusnak, ha benne csak az állati történeteket olvassuk? Szedjük le csak az állati maszkot, ott van alatta az ember, s ott vannak az emberi igazságok. Vegyük le a legendáról az emberi maszkot, megtaláljuk az isteniigazságot. A bibliai mondások, s különösen Jézus szavai legyenek az elsők, amelyeket figyelemmel olvasunk. Az ilyen mondásokat jelöljétek meg színes ceruzával. A legelső amit megjelöltök, Jézusnak ez a mondása legyen : Boldogok, akiknek a szive tiszta. * Kísérletet láttam, hogyan lehetne a denaturált spirituszt megtisztítani? Pohárba egy marok földet tettek. Körülbelül félig volt vele a pohár. Aztán színig töltötték spiritusszal. Megkeverték. . .. íme, — gondoltam, — ha most ez a keverék megtudna szólalni, ezt mondaná: — Sár vagyok. A pohár tartalma tisztulni kezdett. Még zavaros volt, de fölülről már világosodott. megkeresni, ő megy utánuk: “Ma nékem a te házadnál kell maradnom.” Boldog az, aki befogadja, ott elhangzik az örök életre szóló isteni kijelentés: “Ma lett idvessége ennek a háznak.” Gondoltam: most már a keverék, ha | magatudata, maga-érzése volna, nem merne megesküdni arra, hogy sár. Aztán a zavarosság teljesen elmúlt. .. . íme, — gondoltam, — ha a pohár tartalma szólni tudna, most már igy szólana: — Spiritusz vagyok. * Aki azt hiszi, hogy az ember úgy terem, mint a gomba, s úgy múlik el, mint a gomba, annak a Biblia is csak gomba. De aki már érzi, hogy spiritusz, megérzi a Bibliában, hogy az a könyv küldött- lelkek müve. Égi bölcsek tanítása földi gyermek-nyelven. Miért gyermeknyelven? Mert minden változik a földön, csak a gyermeknyelv nem. A gyermek-nyelv mindig képes, mindig mesés. A képnek magyarázó ereje van, a mese meg elpusztíthatatlan rámája minden bölcsességnek. És minden rendéi elmének beszél. * Az újszövetségi rész a legfelső helyről leszállt lélekraj története. Az a halász, az a vámszedő, az a sátorgyártó, az mind egytársaság volt a lelkek országában. Különböző családokban öltöttek testet, s mikor a Legnagyobb is megjelent közöttük, megismerték őt és köréje csoportosultak. Az Ég magvetői voltak ők e földön. * Minek bizonygatjátok, hogy Jézus ki volt, mi volt? Világosságról ismerjük meg a napot. * Meg akarjuk érteni a világegyetemet, pedig egy tyúktojás rejtelmei is kétségbe ejtenek bennünket. * Könyveket Írnak arról, hogy hogyan keletkezett a világ s még csak azt se tudják megfejteni, hogy hogyan keletkezett a fűszál. * Öt éves korunkban azt kérdezzük: — Miből lett az asztal? Tizenöt éves korunkban: — Miből lett az ember? Huszonöt éves korunkban:-— Miből lett az Isten? És mindenkorra elfogadjuk, hogy: — Az asztalt az asztalos csinálta. De már az emberre azt mondjuk, hogy: — Magától keletkezett. Az Istenre meg azt mondjuk: — Nincs. * A világot nem tudjuk honnan van. Istent se tudhatjuk, hogy honnan van. De azt tudhatjuk, hogy mink vagyunk. Honnan ? Nem tudhatjuk. De vagyunk. Hát akkor Isten mért ne lehetne épp igy? * A mindenség. Olyan ez, mint a titkos-irásu levél. Aki nem ismeri a kulcsát, azt mondja: — Micsoda betüzavar! Micsoda értelmetlenség ! A mindenség titkos Írásának ez a szó a kulcsa: — Isten. OLVASGATJA OTTHON BIBLI ÁJÁ T ? T
