Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-04-17 / 15. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7-ik oldal soros estjén tart előadást erről a tárgyról: “Ősmagyarok Ghandi hazájában.” TOLEDO, O. PRESBITERI KONFERENCIA. — A Toledoban levő öt református és egy evangélikus egyház, igy hat egyház pres­bitériuma, április 28-án, konferenciát tart egyházunkban. A konferencia előtt vacso­ra lesz, melyet a presbiterek feleségei fog­nak készíteni. A HEIDELBERG COLLEGE ÉNEKKARA, mához 3 hétre, május 2-án, egyházunk körében lesz. A 38 tagból álló férfikar délután 4 órától hangversenyt rendez. Jegyezzük meg a dátumot és ké­szüljünk rá. EGYHÁZMEGYÉNK tavaszi gyű­lését ápr. 12—13 napjain, Freemont. O.- ban tartotta. Egyházunkat a lelkész és Bertók Gyula jegyző képviselte a North­west Ohio egyházmegye gyűlésén. MISSZIÓI GYŰLÉSEK. A Junior G. M. G. hétfőn este Kovács Ilonka ottho­nában (Woodford), a Lányok Missziói Köre pedig pénteken este Bistay Erzsiké otthonában tartja havi összejövetelét. IFJÚSÁGI KONFERENCIA. A to- ledoi öt református és 1 ev. egyház ifjúsá­gának tavaszi konferenciája ápr. 25-én, a First Ref. Churchben lesz. Kiadó közlései NAGYON SOK HÁTRALÉKOS ol­vasója van a Ref. Lapjának. Tartoznak sokan 1933, 1934, 1935, 1936 évekről. Még egyszer megtalálják a lapban a levelet a kiadóhoz, melyet szíveskedjenek kitölteni, kivágni s a tartozással együtt borítékba tenni és elküldeni. Nagyon jó volna már tudni, hogy kik óhajtják olvasni a lapot és kik nem. NYUGTÁZÁS^ — Buffaloból Décs- mán István $1, Gédra András $2, Kovács Ferenc $2. — Lorainból Gazsi Mihály $2. — N. Tonavandáról Kiss Miklós $2. — Fairportról Molnár Miklós $2. — Cleve­landiból Kovács Gusztáv $2. — Dayton- ból Nt. Azary János ADOMÁNYA $1. — Beaver Fallsról Nt. Nagy András $1. — Columbusból Radó Ida $2. — Dearborn- ból Hegy Lajosné $5. — Eriéből Kraj- nyák Józsefné $2. — E. Chicagóból Hege­dűs István $2. — Akronból Torna Péter $2. — Köszönet. KI TUDJA? Honnan lehet hozatni HUNGARIAN GRAMMAR-t, azaz magyar nyevtant an­gol nyelven? — írja meg a kiadónak! Rév. A. BERNÁTH, 860 Coburn St., Akron, O. T anulmányut A “The International School of Art” tanítók, tanárok és müvésznövendékek ré­szére Magyarországra tanulmányutat ter­vez Egerbe 1937 évi julius hó 12-étől aug. 25-éig. A növendékek olaj- és vizfestésben pasztelekben és rézkarcokban nyerhetnek oktatást. Pekary, Magyarország egyik leg­ismertebb művésze három heti kurzust ad rézkarcokban. Azok, akiket ez a művészi utazás kö­zelebbről érdekel, bővebb felvilágosítás­ért fordulhatnak a következő címhez: He­len B. MacMillan, Corresponding Secre­tary, The International School of Art, 4 East 28th Street, New York, N. Y. FELKÖSZÖNTŐ-KÖNYVE kinek van eladó? Többen érdeklődtek utána a szerkesztőnél. % Phone: Hazai 1165 FISHER & OWEN FUNERAL DIRECTORS 126 Hazelwood Avenue PITTSBURGH, Pa. 3 * % $ 3 K R I S Z T U S BALASSA IMRE Regénye Egy vállas, zömök legény eresztette el a hálót. A háló szé­lén nagyot koppant a fadugó, mikor a bárkába hulott, amint el­eresztette. A halász, akit Jákobnak szólitott, megigézve nézett reá. És újra megszólalt az Ember Fia: — János! . . . Aranyhaja szikrázva ragyogott a fölkelt napban, tej­fehér arca, mely ifjú leány képéhez volt hasonlatos, feléje for­dult. És reá figyelt a tágranyilt kék szem azúrja. A hang újra megszólalt: — Jákob és János, Zebedeus fiai! Jertek utánnam, higyjetek nékem és embereket fog ezután majd a ti hálótok! Az öreg ember odáig nem is látta, nem is hallotta, ami tör­ténik. A bárka fenekén rakosgatott, mikor a Názáreti megszó­lalt. Most arra ébredt, hogy két fia hozzáment, megcsókolta az arcát és kezét és szóltak: — Atyánk! Mi most elmegyünk innen, elhagyunk téged, embereknek halászai leszünk. Az öreg utánuk nyújtotta száraz kezét, valamit mondani akart. Vaksi vén szemét vizes fátyol futotta be. De két fia vissza se fordult. Megindultak a part mentén, a magas ut felé, követvén Jézust, Pétert és Andrást. AKIBŐL KIMÉN AZ ÖRDÖG... Megjelent az esti csillag Kafarnaum felett és akkor a ko­vács letette kalapácsát, az ács sarokba állította a gyalut, meg a mérőlécet, az uzsorás bezárta pénzes bőrzacskóját ládája fene­kére. Mindenki megmosakodott; még a szurtos varga is. Felvet­ték tiszta ruhájukat és megindultak a zsinagóga felé. A tágas teremben egymásmelleit szorongtak. Elől a gaz­dagok és hatalmasok, akik megszedték magukat a tenger felé vivő utón, a kereskedők, a pénzváltók, az Írástudók és a vének. Hátrább az egyszerű mesteremberek, majd a koldusok, uccai némberek és az ajtóban két pásztor, akiknek napégett volt testük és birkabőr fedte erős, szőrrel boritott tagjaikat. A frigyszekrény előtt a Próféták Könyvét olvasta valaki. — Ezt a hangot nem hallottuk még, — suttog egy varga a szomszédjához, aki ács volt — Ki ez? Szelíd, szomorú és átható volt az a hang. Mintha nem anya szülöttétől jött volna! ,. Olyan tisztán, fénylőén ömlöttek ki a szavak a szaja kapu­ján, mintha minden szó külön-külön megmosakodott volna és tiszta gyolcsruhába öltötzött volna. A pásztorok az ajtóban alázatosan néztek arra, ahol a írigyszekrény állott. Ők nem mertek beljebb kerülni. Nem szok­ták meg a hományt és a házat. A mécs derengésében halvány, szakállas arcot láttak, amint fölemelkedik a Tóra fölé, mintha a titkos irásu dagadt tekercsekből szállna ki ez a fénylő arc, va­lami régesrég hallott prófétának az arca. Csöndesség volt. Zümmögve szállt, szálldogált a smaragd* szini.i bogár. Hallani lehetett szárnya zizegését. — Ez úgy tanít, — suttog a vámos a szomszédjához, a ka­tonához, — mint akinek hatalma vagyon, nem pedig mint az Írástudók. Akkor vad rikoltás hasított bele a lelkek csendjébe. Arra fordultak az arcok, bizonytalanul a zsinagóga derengős félho­mályában. — Ki ez? Miért szól? Az a hang kiáltva szólott: — Mi közünk hozzád, Názáreti Jézus? Elveszteni jöttébe minket? Tudom ki vagy; az Istennek szülötte! A pásztorok összedugták a fejüket; az egyik vacogva szólt társaihoz: — Az ördög beszél belőle, az ördög szólott! Jaj nekünk! Az ördög vagyon a zsinagógában! Rémülten vált ketté a tömeg; elhúzódtak az emberek at­tól, aki szólott. Magánosán maradt a középen, rángatózó testtel. Nyug­talan szeme vérben forgott, szája szélét hab verte ki. Köntösét tiz körmével szaggatta és kibújt ebből vértelen, sovány melle, átlátszó bordával, melyek hullámzottak, emelkedtek és sülyéti­tek. mintha földrengés mozgatná e ványadt test silány részeit. — Az ördög, az ördög... — futott végig a suttogás száj- ról-szájra. — Az ördög, az ördög. . rohant a rémület lélekről léteikre. Lehunyt szemmel, habzó szájjal vonaglott a középen és nem tudott megpihenni. — Az ördög vagyon benne, az ördög, — vacogott az aszta­los, arca elé huzva köntösét, hogy ne /lássa azt. aki a templom közepén rikácsol, kínlódva: — Tudom ki vagy ... És akkor a pásztorok meglátták, hogy a Tóra fölé emelke­dő szakállas, halovány arc libegve megindul a fejek fölött, mint­ha szállna. És száll, és száll a gyertya lángjától kisérve egészen a zsinagóga közepéig, ahol az ördöngős arc rángatózik és riká­csol. immár érthetetlen hangon. A fényességes arc, mely a frigy­szekrény felől jön és fölötte megáll. És újra megszólal a hang, mely nem hasonlít más kafar- navtnii ember hangjához: — Némulj meg és menj ki ez emberből! Irtózta tó rángatózásba kezdett a megszállott ember a kö­zépen. Karjai tehetetlenül jártak-lengtek a levegőben össze­vissza. mint két cséphadaró. Térdei összeütődtek, foga vacog-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom