Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-01-10 / 2. szám

4-ilc oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A church weekly for the American Hungarian Reformed and Presbyterian people. si Established in 1899. & Rates: in the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. ^ Owned by the Hungarian Reformed Ministers’ & Association si. i Rev. Alexander Toth, D. D.f President Mi a konfirmáció Irta: Endrédi János Editor and Publisher: Rev. ARPAD L. BERNATH % g 860 COBURN ST. AKRON, OHIO % S Minden levél, cikk, újság pénz e címre küldendő! Ravasz László püspök A MEGHASONLOTT VILÁGRÓL Azt kérdezhetné valaki: mi szükség a konfirmációról éppen most írni? Szük­séges azért, mert most már minden ma- 5! gyár református gyülekezetbert megindult sí ■ a konfirmációi oktatás, előkészítés a kon- ^ firmációi fogadalomra; de legfőképen A “Református Élet”, a kálvinista tár­sadalom legnagyobb hetilapja, háromnat- pos országos értekezletre hívta egybe a református értelmiség tagjait. Az értekez­let vasárnap kezdődött kaposvárott. Dél­előtt a református templomban Szabó Im­re esperes tartott istentiszteletet, majd a református gyülekezeti házban nagyszabá­sú matiné volt, amelyen dr. Ravasz László püspök mondott ünnepi beszédet. — Mit jelent az egész világunkra nézve, hogy Krisztus az Ur? — ezt a kér­dést tette fel a püspök beszédében. Az egész mindenség egyetlenegy akaratnak a müve, ezen a világon egy gazda van, egy törvényadás, egymással sem a sorban, sem az életben ellentmondások elvileg nem lehetségesek. Életünk a gyakorlatban mégis szét van tépve, ellentétes hatalmas­ságok szolgálatában állunk. Ha elmegyünk a templomba, meghallgatjuk a felénk zú­duló harsogó üzeneteket, halljuk, hogy el­ső a lélek, utolsó a test; de armkor kilé­pünk a templomból, már egy más világ törvényadása szerint élünk, amelv azt ta­nkja, bogy az erősebb győz és aki győz, annak igaza van. — A mi világunk egy széttépett, el­lentmondásokkal és meghasonlásokkal te­li világ. — Minden fontos és nagy dolog egy urát, egy gazdáját mutatja ennek a világnak. De ez nem az ember, nem a ter­mészet, hanem a Krisztus, a testté lett Ige, a Szentháromság második személye, mert e világ felett ur csak az Isten lehet. Két roppant jogcíme van erre: a teremtés jogcíme és a váltsag jogcíme. A két jog­cím közül a váltság jogcíme nagyobb. — Ennek a szuverénitásnak ki kell terjednie a gazdasági életre is, mert nem lehet addig a világon dúsgazdag, amig van koldus és éhező. Krisztus képét kell feltündökölnie a világon minden művelő­désnek is, mert attól függ, hogy milyen emberek, családok, nemzetek és milyen egyének vagyunk, hogy ebben a láthatat­lan és titokzatos polgárságban miképpen veszünk részt. — Ennek a konferenciának a vezető gondolata, hogv Krisztus ott áll a magyar országúton. De nem a gyengeség és a le­mondás Krisztusa, hanem Krisztus, a kóá- fvok királva -z élő TTr. aki azért közeledi! M.agyarorsz.ág felé. mert egy egész orszá gOL egv egész nemzetet akar, családoka és sziveket mindenestülfngva, teljesen. szükséges a konfirmált felnőttek miatt. Mit jelent azoknak és mire kötelezi őke' a konfirmáció, akik vállukat feszitve álla nak'már az életharcban? Konfirmációi káténk igy felel a kér­désre : “A konfirmáció hitben, remény­ségben és szeretetben való megrősités a Szent Lélek által.” A konfirmációban te­hát az ég és a föld találkozik egymással. Jézus Krisztusban történik meg ez a ti­tokzatos találkozás a Szent lélek által, hogy a föld menyei erőkkel gazdagodjék meg s az ég a mindennapi, emberi élet belső erejévé váljék. A konfirmáció először hitben való megerősítés. Isten Szent Lelke által hitet ébreszt ebben, azaz nem álom és ábránd lesz számomra, hogy őt Krisztusban meg­ismerhettem, hanem csakugyan megisme­rem és ugyanakkor megtudom azt is, hogy Istennek célja van velem. Bele va­gyok iktatva örök programmjába és eb­ből nekem feladatot kell megoldanom. — Nem kedves gyermekemlék, nem megha­tó szertartás, nem fehér ruha és nem em­léklap a konfirmáció csupán, hanem annak a bizonysága, hogy Krisztus nemcsak Megváltóm nekem, aki minden bűnömből kihántott, hanem Istennek élő parancsa, akit követnem, akire hallgatnom, akinek A keresztség (Folytatás az első oldalról) így van ez a vallásos élet terén is. A szülők és későbben az Egyház megtanít­ják a gyermeket a vallásos ismeretekre, vallásos érzésekre, szóval a keresztyén életre. így öntudatos birtokosa lesz mind­annak, ami számára a keresztség alkalmá­val Isten által felajánltatott és igértetett. Isten az ószövetségi korszakban sem zárta ki a gyermekeket az ő szövetségé­ből. Mikor Jézus nyolcadnapos korában nevet nyert és körülmetéltetett, felvéte­tett az Isten egyházába. Isten talán ké­sőbben meggondolta a dolgot és eltörölte a keresztyénekre vonatkozólag azt, amit a zsidóknál jónak látott? Vagy az uj szö­vetség népéhez ajándékaiban szűkmar­kúbb lett, mint a zsidókhoz? Ilyet Isten­ről feltételezni bűn. Azoknak, akik a gyer- mekkeresztyénséget elvetik, ezeket a kö­vetkeztetéseket is le kell vonniok. Ha a gyökér szent, akkor az ágak is azok, mondja az apostol. A megkeresztelt kisdedek keresztyén szülők gyermekei és megkeresztelésiik a szüb"u és keresztszü­lőbe Htén alapszik. Reájok vár az a fon­tos feladat, hogv a megkeresztelt kisde­de1- vallásos neveléséből úgy gondoskod­ónak, hogv ázol- későbben a konfrmáció Deién számot tudónak adni öntudatos 1 p-esztyén »'öltük--'' '^-bg a szpm pmö. körből fakadt szem ágak. a konfirmáció •»lkaImával maeok vernek gyökeret s ' -óztusi élet talaóban. (Folytatása következik.) akarata szerint einem kell. A hitben va­ló megerősítés, amit Isten Szent Lelke ál­tal bennem végrehajt, abban nyilvánul meg: Hiszem, hogy nincs más akarat ezen a földön, csak az Istené és hiszem, hogy ez az akarat az én életem iránya, amely­nek érvényesülnie kell a hétköznapok ap­ró dolgaiban éppenugy, mint az ünnepna­pok fenséges megmozdulásaiban. Nem magamá és nem magamért vagyok ... — Ebből következik az, hogy akkor Isten kezében vagyok. Nem földi hatalom irá­nyit és igáz le, nem földi parancs köti a lelkemet, nem változó érdekek, hatalmi versenygések játéklabdája életem, hanem Isten Lelke vezérli. Ez a hit reménységet támaszt és ki­tűnik, hogy reménységben is megerősít a Szentlélek. Mit jelent ez? Azt, hogy Krisz tus tölti be életemet. Minden gondolato­mat lefoglalja. Életemnek ő lesz a legfőbb gondja, célja és értéke. Minden öröm ab­ból fakad, hogy ő van és minden tettem arra irányul, hogy ő az enyém maradjon. Nemcsak azt tudjuk, hogy az élő Krisz­tusban élő Istenünk van, hanem azt is, hogy “azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” Tudjuk, hogy minden öröm Tőle jön és Tőle csak örömöt várhatunk. “Mert Ő tőle, Ő általa és ő reá nézve vannak min­denek.” A konfirmáció azonban nemcsak hit­ben és reménységben való megerősítés a Szentlélek által, hanem a szeretetben is. Uj parancsolatot adok néktek ... Hiába volna az egész hitem, ugyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükből, hiá­ba adnám akár testemet is tűzre egy jobb jövendő reménysége alatt, ha szeretet nincs benne, bizony semmi hasznom az egészből. Isten nem áldozatot, hanem ir­galmat és szeretet akar. Éppen az a kon­firmáció teljessége, hogy a szeretetben is megerősítést nyerek a Szent Lélek által. íme ez a .konfirmáció: Hitben, re­ménységben és szeretetben való megerő­sítés a Szent Lélek által. Erre tettem ezt a fogadalmat: “Kijelentem Isten és a gyülekezet színe előtt, hogy a keresztségben vállalt kötelezettséget hitem megvallása által ön­ként magamra veszem. Hiszem és vallom, hogy Jézus Krisztus evangéliuma Isten­nek hatalma minden hívőnek üdvösségére; hogy Jézus Krisztus az egyetlen közben­járó Isten és emberek között és egyedül az ő halálába vetett hit által igazulunk meg ingyen Istennek kegyelméből. ígé­rem és fogadom, hogy a Jézus Krisztus­nak igaz követője, református anyaszent- egyházamnak holtig hűséges, engedelmes és áldozatra kész hive leszek.” Mivé lettek ezek a kijelentések, val­lomások és ígéretek? Mennyi szószegő ember található ma a református egyház­ban. Üres templomok, fogyó gyülekeze­tek, közömbös és megkövült szivek, hitü­ket más felekezetek javára gyermekeik­ben eláruló lelkek a bizonyságai, hogy a magyar református emberek mennyire el- tékozolták atyáik örökségét: a Krisztus bitet. Miért kell református egyházunk­nak ma élet-halál harcot vívni a reverzá- lisokért? Azért, mert amiért atyáink a vé­rüket is hullatták, azzal mi vig cimborák között mulatunk és dobzódunk, mint a té­kozló -fiú. Ha a konfirmációt úgy őriznénk mint a hitben, reménységben és szeretet­ben való megerősödés nagy csodáját, ak­kor nem volna élet-halálharc, mert nem ■ rínánk erőtlenek. Istennek adott sza- - unhat me£rsze°'ő református emke-ek. A konfirmációi fogadalom megtartá- -n -i —u* mosunk, életünk, jövendőnk'

Next

/
Oldalképek
Tartalom