Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-10-22 / 37. (38.) szám
4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A church weekly for the American Hungarian Reformed and Presbyterian people. Established in 1899. Rates: in the U. S. $2 00, elsewhere $2.50 per year. Owned by the Hungarian Reformed Ministers’ Association Rev. Alexander Toth, D. D., President EDITOR AND PUBLISHER: REV. ARPAD L. BERNATH 860 COBURN ST. AKRON, OHIO Minden levél, cikk, újság és pénz e címre küldendő! A VASÁRNAP Sok pogány hazugság vette körül a Vasárnap megszentelését. Azt is mondják: a gazdag népek fényűzése ez, holott az angolok és hollandok nem a gazdagságuk arányával kezdtek színesre íestegctni a kalendáriumban egy napot, hanem szegénységükben álltak rá erre a törvényre és éppen a Vasárnap megszentelésének kemény szép utján értek el az anyagi boldogulás útjaira. Van olyan város nálunk, melyben a vasárnapi vásár lármája a húsvéti első ünnep csöndjébe sikoltott bele. A háború előtt alig jutott eszünkbe is, hogy a Vasárnap olyan isteni rendelés, mely ótestamentumi gyökérből Jézus sírján kihajtott virág volt. A veritékes munka sarlójával vágták le ezt a szép virágot. Az imádságot elnyomta a vásári kikiáltók rekedt ordítása. A börtönajtók vasárnap többször fordultak meg, mint hétköznapon. A részeg emberek ünnepi menete botorkált végig a városon, falun és a vasárnap csak azért volt és ma is sokszor csak azért piros- betűs, mert mámoros verekedők kezében vérvörös lett a bicska a testvérük párolgó, forró vérétől. Még kevesebb gond volt Isten törvényeinek megtartása, mini ma van. Mit gondoltok magyar testvéreim, több áldás volt azon a vasárnap vetett, vagy learatott gabonán, amit a háború véres malma őrlött lisztté? Messzebb haladtáé a nép azon a vasárnapi vásáron vett paripán, amivel a fia nyargalt el, hogy talán örökre elnyeljék a távol gomolygó harcok villámos fellegei? Isten keze néha lecsapó ököl, sebző büntetés. Névtelen átok ül azon a gazdagságon, amit az ő törvényeinek kikerülésével az emberi gőg által vágott utakon hordhat haza. És ha egyes emberek élete eltűnik és nyomtalanul elvész figyelő szemünk elől, mint a hangyabolyban egyetlen hangyának sürgése-for- gása, egy egész nemzet dicsősége és bukása hirdeti hangosan, mintha egy óriási sirt állanának körül a világ minden tája felé forduló harsonának: Halál és pusztulás arra, aki megrontja az én parancsolataimat! Ilyen örök isteni akarata bevésett parancs a vasárnapé. Hét nap közül legyen egy a nyugalomé. A szombat — az ótestamentum nyelvén szabbath — nyugalmat jelent. Az ó-testamentum népe és a mi magyar zsidóink,akiket szombatosoknak neveznek, csak fátyolon keresztül olvasták ezt a parancsot. így betlizi az olvasni tanuló gyermek apja levelét, csak a betűket látja, de nem érzi a belőlük kisugárzó és melegítő lelket. Az igazi nyugalom nekünk a feltámadott Jézus Krisztus. A szombat csak őt jövendölte, csak egy homályos tornác volt, csöndes kapualja, aminek addig volt értelme, amig a várakozó vendégek előtt a szolgáló angyalok ki nem tárták az üdvösség ajtaját, megnem mutatták a királyt. Isten a vasárnapot választotta az ő kegyelme napjának azzal, hogy vasárnap oldozta el a sirüregben fekvő Jézus halotti kötelékeit. -----MI A NYUGOLOM? PIHENÉS. — Innen értjük meg, hogy a vasárnapi vásár, vasárnapi korcsma, annyit jelent, mint Jézus sírjának vásári bódékkal és boros hordókkal való eltorlaszolása; annyit jelent, mint alkudozással tulkiáltani a húsvéti angyal csöndes üzenetét; annyit jelent, mint istállóvá tenni Jézus üres sírját, ahová a vásárra sietők fáradt állatjaikat kötik be; annyit jelent, mint árverést csapni Jézus Krisztus temetőjében, ahol a kikiáltó a húsvéti kősziklára áll, és ahol Jézus halotti leplébe csomagolják a megvett árukat; annyit jelent, mint árjegyzéket akasztani és írni a keresztfára; annyit jelent, mint megcsufólni, megtépni és megostorozni immár nem a Golgotha felé roskadó, hanem a feltámadás égi koronáját emelő Krisztust. Azért az Evangéliumnak első üzenete ez: Egyszer egy héten pihenjetek meg lihegő, sziveteket is elárusító emberek! A földre ráborul a csillagos ég takarója és az egész föld egy puha nyoszolyává leszen, ahol alszik a vércsevijjogás és a legkisebb napszámos is: a hangya. Az erdőkhöz elérkezik a tél és a rózsafák lombja lchajlik, az őszi vetésekre hófehér könnyű terítő omlik, eljött a hegyek és rétek szabhatja hozzájuk. Amikor a munka és csönd törvénye ur a világ fölött, miért nem tud az ember néha megállani a pihenés mély hiivös kútja mellett, megnézni sima tükrében fáradt arcát és hozzáértetni ajkát a nyugalom iiditő cseppjeihez? Hány embernek azért keserves, roskasztó nyűg a munka, mert lelketlen géppé tette a vasárnap nélküli élet! Hány embernek csak olyan az otthona, mint egy szálloda, ahová étkezni és a fáradt fejét lehajtani jár. Hány ember nem tudja soha, milyen csodálatos ezüstcsengő egy kis gyerek nevelése, milyen boldog ének egy halk beszélgetés, hogy összekötözik láthatlan angyalkezek a sziveket egy közösen csöndben eltöltött vasárnap délutánon. A skót református városokban vasárnap zárva van minden kereskedés, mert a kereskedőnek is joga van a vasárnaphoz; zárva vannak — néhány kivételével — a vendéglők, mert a pincéreknek is joguk van a templomhoz; zárva vannak sötéten hallgatnak a kocsmák, mert a gyermekeknek is joguk van az édes atyjukhoz. Gondoltok-e néha egy magyar vasárnap éjszakára? Hány család várja virrasztva haza a családföntartót és néz könnyteleniil a jövő hét nyomorúsága felé, mely mint félelmetes vendég ott várakozik a sziik ablak előtt és rettenetes arcával benéz a kicsi sötét, sirdogáló szobába. . . MI A NYUGALOM? — LELKI NÖVEKEDÉS. — Ez a második üzenete igy szól az Evángéliumnak: Töltsétek ki a vasárnapot szeretettel és jósággal. Jézus rendesen a pihenés napján tett jót. Minden lelki munka szabad akkor, ami másokért való, ami a nyugalom palotájában végbe megy. A te igazi nyugalmad nem a tested, lelked ájult csöndességében érkezik el hozzád. Amig a tested pihen, a lelked nő, gazdagodik, örvendez, mint ahogy hazaér a zörgő szekér, és amikor az megáll, akkor mozdul meg és indul meg a gyermek, hogy édes apját átölelje és megcsókolja. Megáll a munka kocsijának zörgése és a templomban hazaértünk, ez a mi szent nyugalmunk és békességünk, amikor a mi mennyei Atyánk lábai előtt az Ő szent hajlékában dalba kezd a lelkünk. AZ ÖRÖK VASÁRNAP. Ekkor érezzük, hogy a Vasárnap is csak egy szent jel, távoli zászló lengése, fényes jóslat és édes sejtelem. Örök Vasárnapról, örök husvétról. . . találkozásról üdvöziilt lelkekkel, a megérkezéstől a mi örök Nyugodalmunk forró szive mellé. Minden megszentelt vasárnap egy lépcső fölfelé, ahol pihenés lesz a szolgálat és angyali szolgálat a pihenés. Ahol árnyéktalan fényben örök látás erejével látjuk, megismerjük, átöleljük a mi örök Szombatunkat. Békességünket . . . akiért vannak a napok és évek; világok, csillagrendszerek, jelenvalók s jövendők — jézus Krisztust. Muraközy Gyula CSENDES ÓRA TÖKÉLETES TÖKÉLETLENSÉG “A bolondnak uta helyes az ő szeme előtt, de aki tanáccsal él, bölcs az.” Példabeszédek 12:14. Nem tudom, mindenki igy van-e ezzel, de én gyakran igy érzem, az önfejűségre való kisértést. Nagyon szelíd formában szokott jelenkezni. Csak azt akarja elhitetni: “Te magad is meg tudsz állni a lábadon, az a férfias dolog, ha önálló vagy, nincs szükséged mások tanácsára, hiszen te is tudsz úgy látni mint mások.” Ennek a hangnak nehéz igazat nem adni. S amint engedek neki, választófal épül közém és az emberek közé, nem vagyok hajlandó semmi tanácsot elfogadni, sem a véleményükre hallgatni, mert tekintélyemet veszítem el, ha elárulom, hogy ezekre a mankókra szükségem van. És itt kezdődik a tragédia. Kezdem észrevenni, hogy szegényedik a lelkem, szintelenedik a látásom, egészben véve zsákutcába kerültem, tökéletesnek akartam mutatni magam, okos akartam lenni a magam szemében is, meg is nyugtattam magam, hogy önállóan a magam lábán tudok járni és most itt van: kitűnik, a tökéletlenségem és a bolondságom. A lelkem tápláló vizeit zártam el zsilipekkel, a napot takartam el sötét kendővel, a bölcseség érett
