Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-10-01 / 35. szám
2-ik oldal ameríKáí magyar reformátusok Lápja “MIT MOND AZ EN KAPITÁNYOM?” Évekkel ezelőtt történt, hogy a St. Paul nevű hajó útban volt Amerika felé. A Gladiátor pedig 250 angol katonát vitt haza szabadságra. Vakitó lvöd lepte el a tengert. Semmit sem lehetett látni. Egyszer csak a Gladiátor belefuródik a St. Paul hajó oldalába. Rettentő volt az öszeütközés., Ekkor történt, hogy az egyik katona fel kapaszkodott a személyszállító hajóra. Egyenesen a kapitányhoz megy. Szalutál. Aztán megzavarodva néz. Újra szalutál. Majd magához térve átlátja a helyzetet és igy kiált: “Jaj Istenem! Mit tettem?... Mit mond az én kapitányom?!” Aztán levetette magát a vizbe, hogy visszamenjen a helyére. Megmenekült-é ? Nem tudni. De kiáltása fi- gyelmeztetőleg szól: Jaj Istenem, mit tettem? Mit mond az én kapitányom?! A katona akkor hagyta el helyet, a mikor a legn;.:/obb szükség volt rá. Hát te? ,i. :u; a mi hitünk kapitánya, mi katonái vagyunk. i tt vagy-é a helyeden?... Gondolkozz, nézz körül: hói vagy?... Egyházadban? A Református Egyesületben?... Magyar református, közösségben? Vagy másutt? HOL VAGY?... Óh! sok testvérünk, ha gondolkozik, ha körülnéz maga körül, ha tudatára ébred annak, hogy kik között van, igy kell kiáltson: Jaj mit tettem? Mit mond az én kapitányom? Hitem? Református Egyházam? Áruló, szökött katona vagy-é? Vagy ott vagy kapitányod mellett? Ott vagy seregedben: Egyházadban ? ' Dm U.. F. VASÁRNAP “Megemlékezzél az Urnák napjáról, hogy megszenteljed azt/“ II. Mózesi 20:ő. VAKÁCIÓ “Nekem minden évben meg van a magam kté hónapos szabadsága” — szólt egy könyvelő a barátjához. — “Ilyen hely se sok van, Magának igazán jó dolga van. Én már évek óta általában semmi szabadsá got sem kaptam”. — Ejnye ! Hisz ez a két hópati vakáció minden embernek kijár, ez a legfelsőbb rendelet!” —• “Mindenkinek kijár? Legfelsőbb rendelet? Ugyan miről beszél?” — “Arról, hogy a Legfelsőbb Ur örök időkre szóló rendeletében az egész emberségnek vakációt rendelt minden hetedik napon — úgy amint az iskolában tanultuk — hat napon át dolgozzál, a hetedik napon pedig ne legyen semmi dolgod, pihenj s azt a napot szenteld Istennek!” — “Ah! Hát igy gondolja? így már értem. 52 vasárnap az hét és fél hét s az ünnepnapokkal ki van a két hónap. Nem is gondoltam még erre, hogy minden évben két hónap szabadidő van. Ezt megjegyzem magam- nak.” A vasárnapi vakáció Isten ősi rendelete. ő tudja, hogy ha az állat nyakáról sohse veszik le a jármot, hanem szakadatlanul űzik — hajtják — végül is össze fog roppanni. Ugyanígy az ember sem bírja ki a szakadatlan robotot. Testnek léleknek szüksége Van nyugalomra, felüdülésre, hogy ujult erővel folytathassa munkáját. — Az orvosok bebizonyították, hogy a vasárnapnak nemcsak vallási, hanem egészségügyi értelme is van. így van ez Isten minden rendelkezésével — az emberek végül is rájönnek, hogy Isten rendelkezései végtelenül bölcs és okos törvények s az ember csak kárát vallja, ha nem tartja be azokat. De nemcsak a testnek van szüksége ,a pihenésre, hanem a léleknek is kell egy idő, amikor a hétköznapi gondok, munkák porából egy kicsit felemelkedhetik a maga elemébe, az isteni világ gondolataiba, nemcsak azért, hoey erőt, reménységet, segitséget nyerjen a földi lét küzdelmeihez, hanem azért is, hogy előkészülhessen igazi hazájába való átköltözéshez. Már az is nagy jótétemény a lélekre, ha a vasárnapi istentiszteleten áhita- tos, megszentelt érzelmek- » kel megtelhetik, de a vasárnap többi része is a lelket illeti. Nagy keresztyén személyiségek élettörténetének olvasgatása, jó keresztyén könyvek, iratok tanulmányo zása, a családi körben szép vallásos énekek éneklése mind elősegítik a lélek életének megerősödését. —■ A vasárnap megszentelése és lelki dolgokkal való eltöltése csak anak terhes és unalmas aki hétköznap a Sátán mezein vadász. Aki egyszer szivét Krisztusnak átadta, akinek hétköznapjait az Ur közelléte megszenteli, az alig várja a vasárnapot, hogy bővebben legyen ideje lelke dolgaival foglalkozni. — Az ilyen ember érzi és tudja igazán, hogy a vasárnap Isten egyik legnagyobb és legdrágább ajándéka az embervilágnak. “Az első a megélhetés” mondja a közmondás, — ezzel szemben Jézus azt mond ja: “első a lelked üdvössége, keresd először az Isten országát, azután mindent, ami a megélhetésedhez szükséges, Isten gondja lesz megadni számodra”. MIÉRT JÁRNAK AZ EMBEREK TEMPLOMBA? Egyesek csak azért, hogy képmutatóskodjanak az emberek előtt. Mások azért, hogy hízelegjenek a lelkipásztornak. Némelyek azért, hogy ott spekuláljanak, birálgassák a papot és embertársaikat. Mások megint azért, hogy eltőltsék az időt, vagy bemutassák az uj ruhát. Vannak olyanok, akik csak azért, mert az apjuk vagy anyjuk is úgy szokta. Némelyek aludni és álmodozni járnak oda, nem is tudva, mit alusznak el. De vannak, akik az igazságot kívánják hallani és azért mennek templomba. Istenhez akarnak térni, kegyelmet s üdvösséget találni. Ezek az igazi templomba járók, ezek azok, akik ott áldásokat nyerve Boldogan éneklik: Jobb egy nap Uram a te házadban, hogynem e^er nap egyebütt! Melyik csoporthoz tartozói kedves olvasó? A #11 AH Nem úgy zuhant a nyögő völgy ölébe, nem dörgő garral, mint a görgeteg, a pusztulás nem hajbókolt elébe, hullását nem előzte fergeteg, aggódó orvosarc hajolt fölébe s párnák közt, ágyban halt meg a beteg. De szikla volt s hős nagy életében és őrtorony volt, ami most ledül, sirjunk a gyász nagy önkívületében, amely fölénk az égre feketül; sokan maradtunk a magyar, az ében sötét nagy éjszakában egyedül. A kálvinista templom nagy hajója rémülten ébred; jaj, mi ez a csend?! Üres a szószék, az egyházfi rója magányos útját némán odabent; egy hang, egy hang, csak Isten a tudója, egy dördülő hang fel a mennybe ment. A dördülő hang és a harsanó szív, a széles, fújtató és hiv kebel nem döbben immár, ünnepelni nem hiv, már örök ünnepnapot ünnepel, őt ölelik, mert igaz volt és mert hiv és nincs már, aki minket megölel. S mig franciás nevét a föld, a puszta magyarra gyúrja, s szökken, mint a szár, magyar neve, magyar hite, a tiszta Jézushit, amit a szivébe zár.... Magyar: mondjuk majd s mondjuk: kálvinista, ha emlékezve mondjuk: Baltazár! Szegedi István
