Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-05-23 / 20. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal Pál teljesen aláadják magukat Jézus vezetésének. Adj nekünk erőt óh Isten, hogy megfegyelmezvén önmagunkat, mél­tók legyünk a mennyei jutalomra. Péntek: Az erős italoktól való önmegtartóztatás. Példabeszédek 23 12-21. Az önfegyelmezésnek egyik köve­telménye az, hogy erős, szeszes ita­loktól megtartóztassuk magunkat. Egyetlen egy athiéta sem dobzód- hatik, mert az erős itallal való élés aláássa egészségét, megtompitja lelkét. Azok, akik erős szeszes itallal élnek, bizonyára sokszor ta­pasztalták már magukon, hogy ré­szeg állapotban nem tudnak magu­kon fegyelmet gyakorolni. Elvesz­tik testi és lelki erejüket s nem ké­pesek arra, hogy magukat a mások vezetésének alávesszék. Az eiös italoktól való önmegtartóztatásra, különösen most a gépek korszaká­ban van a legnagyobb szükség. A részeg automobile hajtó nemcsak magának, hanem másoknak is vesze­delem. Mértékteletesnek lenni étel­ben és italban: ez vezet el a győze- delemhez. Erősíts meg minket óh Isten, hogy gyűlöljük mindazt ami gonosz és ragaszkodjunk mindahoz, ami jó! Szombat: Mennyei kincseknek a gyűjtése. Máté 6:10 27. Ha az élet célját megakarom ha­tározni, akkor azt kell mondanom, hogy az nem egyébb, mint Isten tői adott idő és alkalom arra, hogy mennyei kincseket szerezzünk. Saj­nos, hogy mi emberek inkább arra törekszünk, hogy földi kincseket gyüjtsünk, a melyeket pedig meg­emészt a rozsda és a moly s amiket a tolvajok kiásnak és ellopnak. Jé­zus a Hegyi Beszédnek abban a részében, amelyet most olvasunk egyenesen arra tanit, hogy miként lehet megszerezni a mennyei kincse­ket. Világosan megmondja, hogy ke­resnünk kell Istennek országát és annak igazságát. Mennyei kincse­ket csakúgy gyűjthetünk, ha földi javainkat arra használjuk fel, hogy másokért odaadjuk Krisztusnak és az ő országának. A szolgálatnak a gyakorlása változtatja át javainkat mennyei kincsekké. Segíts meg Atyánk, hogy földi javainak lehessenek ragyogó kövek­ké a mi életünk koronájában. Vasárnap: Építkezés az Örökéict- re. I. Thimotheus 6:11-19. Ha az ember építkezik, arra tö­rekszik, hogy maradandó épületet építsen. Lehet ideig-óraig tartó épületeket is emelni, de az ilyen építkezésnek nincsen semmi értéke: E.urópában sok olyan templomot lá­tunk, amelyek több száz évesek és szinte az örökké valóságnak vannak építve. Ha az ember földi házát így igyekszik megépíteni, mennyi­vel inkább arra kell törekedni a sa­ját maga lelki házának, templomá­nak a megépitésénél. A mi lelki házunk épületének a fundamentuma az Ur Jézus Krisztus. Hogy ő rajta mint szilárd fundamentumon építhes­sünk meg kell tartanunk azokat a parancsolatokat, amiket tőle nyer­tünk. Lelki házunk igy lesz örökké­való ház. Vajha bölcs épitök lehetnénk, a- kik a saját magunk lelki házát az örökkévalóság templomává építik! A WINDBERI EGYHÁZ JUBILEUMA (Folytatása az első oldalról) a szegénységben való elmerü- lés, a szeretetmunkának a holt pontra való jutása és az egyszer boldog gyülekezetben pártok tá­madnak s a pártoskodás nyo­mán szakadás. Az uj lelkész Fekete András amerikai képzettségű, türelmes, szelidember, aki senkit nem há­borgat, hanem végezi a maga munkáját odaadással, szerényen, csendesen és ime Isten megáld­ja. Most a harminc esztendős évfordulón megrendezi azt az ünnepet, amelyből mindenki megértheti, hogy az ilyen ki­sebb gyülekezetek nem enged­hetik meg maguknak azt, hogy csoportokra szakadva éljenek. Áldozó csütörtök hetében kell valóban megéreznie mindenki­nek, hogy Jézus a búcsúbeszé­dében, amelyet tanítványaihoz a menybementei előtt intézett: “Könyörgök azokért, akik az ő beszédükre hisznek majd én Te benned, hogy ők is egyek le­gyenek mi bennünk, hogy el- higyje a világ, hogy Te küldöt­téi engem Vajha Áldozó csütörtök után következő szombaton Wind- berben, az egyház megalapítá­sának a harmincadik évfordu­lóján, minden magyar reformá­tus testvér megérteni és eszébe venné, hogy Jézus azért kö­nyörög, hogy azok, akik az ö tanítványai eggyé legyenek! A windberi templomnak a tornya magasan kiemelkedik a hegyek között. Legyen ilyen kimagasló az egész egyháznak az élete. — Fénythintő azok előtt, akik életünknek a legnagyobb ré­szét a bányák söteségében töl­tik el! Bányász ember tud­ja: mi a sötétség és mit jelent a világosság! Az Isten, aki eddig segítette ezt az egyházközségünket: ve­zesse ennek az egyháznak min­den tagját arra az igazságra, hogy Jézus a világ világossá­ga! Í Phone: MELrose 2908 LOUIS A. BODNÁR temetésrendező és balzsamozó. A Kocsik és székek minden S alkalomra. A 3929 Lorain Ave., Cleveland, O. jfc I BITTNER | | FUNERAL HOME $ H Elyria legkedveltebb & Ä temetkezési intézete K H Phone: 2112 \ 234—3RD SY„ ELYRIA. O. | — 32 — A DÁVID ASZTALÁNÁL. Ahová Mefibóset lelke titkon vágyott gyer­meksége hosszú, magános óráiban, a Dávid kö­zelébe, im eljutott. Nemcsak azt érte el, amit oly nehezen remélt, hogy találkozzék Dáviddal, hanem ott lakhatott a Dávid királyi udvarában. Láthatta naponta, kisérhette irigy, boldog sze­mekkel a hadba induló, az onnan győzelmesen visszatérő hőst. Hallhatta bűvös hangszerét, ette naponként kenyerét, szívta beszéde savát- borsát, tejét-mézét s érezte fejedelmi kegyét, baráti szive melegét. És úgy gondolta, hogy élte célját elérte, végzete betelt, lelke megta­lálta amit keresett. Úgy érezte magát, mint a gazda, aki termését learatta és csűrébe taka­rította, mint a hadvezér, aki ellensége felett diadalt aratott, mint a gyermek, aki sóvárgott játékára rátalált. Mefibóset, te a Jonathán gyer­meke vagy! Oh nagy dolog is az, mikor a lélek talál va­lakit, aki más, mint ő, szebb, nagyobb, mint ő; bölcsebb, jobb, mint ő. Akitől kész elfogadni a szót, a példát, a dorgálást. Akinek tudása, aka­rata tettei előtt a lélek érzi a maga szegény­ségét, Akinék parancsait kész elfogadni tűzön- * vizen át, akihez érdemes hü maradni életben és halálban. Boldog lélek, amelyik az erősebbnek, jobban, szebbnek erre a csodálatára, meghall­gatására, nézésére hajlandó. És még boldogabb, aki meg is találja e nagy lelket. E nézés, e hallgatás, e hűség, ez engedelmesség közben — 29 — dúl a szolga nép? Miért gyűl egybe a király tanácsa? Micsoda fény gyűl ki a Dávid arczán, szemein ? Csend legyen! Figyeljetek vének, vitézek udva­ri nép! A király beszél!: „Maradt még valaki a Saul házanépe körül, hogy irgalmasságot cselekedjem ő vele Jonat- hánért ?“ Amikor még csak ennyit mondott a király, Izráel vénei megrezzentek és sötét sejtelem árnya vetődött lelkűkre. ^ Amikor a király tovább folytatta: “hogy ir­galmasságot cselekedjen ő vele Jonathánért ?” A vének szive Dávidhoz melegedett jobban, mint valaha, csak Joáb és Abisai szorították még ön­kéntelenül is erősebben kardjuk markolatát. Legyen örökké áldott a Lélek, aki ilyen gon­dolatot adott a királynak! És legyen áldott a király, aki ezt a gondolatot magáévá tette s an­nak nyilván, az ő népe előtt hangot adott. Es te kedves olvasó! ha netán heverő sorral vagy, mint Dávid akkor, nem volnál-e hajlandó helyet adni e fajta királyi gondolatnak: “Ma­radt-e még valaki (nem ellenségem), hanem test­vérem, ismerősöm, atyámfia, szomszédságom házanépe közül, hogy irgalmasságot cselekedjem vele (azért, aki nagyobb, mint Jonathán) a Jé­zusért ? , A viharban, amely még most is teljes erővel tombol felettünk, sok háznép szóratott szét, sok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom