Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-05-16 / 19. szám
6-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Ml ÚJSÁG A HÉTEN ? (Folytatás a 3-ik oldalról.) szélnek, hogy alkalmazni kell a szankciókat Olaszország ellen. Természetes, hogy Olaszország rá se hederit ezekre a beszédekre, mert tudja, hogy a Népszövetségnek nincsen ereje arra, hogy most már alkalmazza a szankciókat. Mussolini abban a beszédében, amelyet országa népéhez intézett és a- melyben Olaszországot császárságnak jelentette ki, amelynek egyik része Ethiopia, amelynek kormányzója, mint alkirály Ba- doglio tábornok lesz, hogyha a Népszövetségben még mint különálló országról kezdenek beszélni és ha ennek a már megszűnt országnak a képviselőjét el akarná, ismerni a Népszövetség, akkor az olasz képviselő azonnal hagyja el Genfet. Egyébbiránt Mussolini bejelentette azt is, hogy Angliának a Tana tóhoz való jogát és tgyébb érdekeltségét, valamint a francia érdekeltségeket tiszteletben tartja és hogy az Olasz császárság egyedül békére törekszik. Ezt a kijelentést elhiszi Anglia és Franciaország, de nem igen hiszik el Yougoszláviában, mert attól tartanak, hogy azon a jogon, amelyen az olaszok bevonultak Ethiópiába, egy szép napon bevonulhatnak Albániába, Dalmáciába és talán még beljebb is az összetákolt jugoszláv birodalomba. Ezt a helyzetet beszélték meg Belgrádban a kis ántánt képviselői, akik most bevonták a tanácskozásokba Görögországot és Törökországot is. AZT HINNÉ AZ EMBER most, amikor mindenki panaszkodik s amikor belement a köztudatba az is, hogy igen sok gazdag ember lett szegénnyé, amikor a szegény emberek a tönkrement gazdag embereket kezdték siratgatni, hogy nin- csennek nagy jövedelmű egyének. Ebben a tekintetben nem igen látszik meg a depresszió. Csak itt a közelben is vannak igen nagy jövedelmű egyének. Pittsburghban és környékén Edwin R. Crawford a McKeesport Tin Plate Co. elnöke a legnagyobb fizetésű egyén. Az elmúlt évben, tehát 1935-ben, a- mikor nagyon sok család kegyelemkenyéren élt, neki a fizetése 225 ezer 417 dollárra rúgott, s ez a fizetés 1934-ben 137 ezer dollár volt. George Victor Parkins ugyanennek a társaságnak az alelnöke 137 ezer dollár fizetést kapott 1935-ben. A. W. Robertson a Westinghouse Co. igazgatóságának az elnöke 91 dollárért szolgált 1935-ben. F. A. Merrick 68 ezer dollárt, A. L. Humphrey 50,400 dollár fizetést húztak. Nemcsak a gyárak vezető emberei kapnak ilyen nagy fizetést, hanem a közüzemi szolgálatok vezetői is. P. G. Gossler a Columbia Gas Co. elnöke 90,- 200 dollárt, Beckford az alel- nök 60,200 dollárt kapott. Frank Phillips a Philadelphia Co. elnöke 49,683 dollár fizetésben részesült. A legnagyobb fizetése azonban Schwabnak volt, aki 250 ezer dollárnyi fizetést kapott, mint a Bethlehem Steel Co. elnöke. Ezeket az adatokat a szenátus tette közzé az 1934- iki törvények alapján s ebből látszik meg az, hogy valami újításra szükség van. Ezen az igazságtalanságon csak igazságos törvényhozással lehet segíteni. Pennsylvania államban 731 egyén van, akiknek az évi jövedelme 50 ezer dolláron felül való jövedelem. Négy meg nem nevezett egyén jelentett be Pennsylvániából egy és fél millió dollár jövedelmet. Kettő 750 ezer és egymillió dollárt szerzett. Hétnek volt a jövedelme félmillió és 750 ezer dollár között, háromnak 400 és 500 ezer dollár között. Legtöbben vannak a nagy jövedelmű emberek között olyanok, akiknek 50—60 ezer dollár jövedelmük volt. Ezeknek a száma 237. Valószínű, hogy ezek a számok, most, amikor minden fellendült, növekedni fognak.... Jó ezeket tudni, mert igy értjük meg azt hogy miért vádolják állami szocializmussal a kormányt, amely pedig nem akar mást, mint a vagyonnak igazságos elosztását, hogy ne legyen olyan óriási különbség az emberek között, mint amilyen ma van éppen a vagyonnak az aránytalan megoszlása következtében. Árváinkról, egyedül maradt öregeinkről nekünk kell gondos- kodnunk! Támogassa Árva és Aggmenházunkai 1 * * * Nem tudná a Reformátusok Lapját egyházában, ismerősei körében példányonkint terjeszteni? Kiadóhivatalunk szívesen ad felvilágosítást. — 26 — idősebb fiuk pajkosságai és sokszor durva játékai közben ölében feltartja, aki igazságot oszt és a kicsinek pártjára kel még botlásaiban is. Látja önmagát a pásztorkodás várva-várt s bátyáitól oly régen és sokszor irigyelt foglalatosságai, első örömei és nehézségei közepette. Emlékezik, mily szívesen barátkozott meg a nyáj aprajával, nagyjával napról-napra, hétről-hétre, mint ösmerte meg egyiket sérült szarváról, másikat foltjairól, némelyiket hófehér bundájairól, a másikat sötét gyapjáról, egyiket sántaságairól, a másikat hangjáról, -némelyiket menéséről, másikat kósza természetéről. Mint dobogott örömtől szive, amikor szavára először igazodtak a tévelygő állatok. Mint ujjongott lelke, amikor hosszas és meddő kísérletezés után nem egyszer fejen csapva önmagát, végre először találta el suhogó parittyájából a sudár jegenyét. Mint ált el lélegzete akkor éjszaka, amikor először suhant meg botja a juhokra támadó ordas felett, s végül mint viaskodott rettenhetetlenül medvékkel és oroszlánokkal is győzelmesen nyájáért a nagy Isten felejthetetlen segitségével. Emlékezik az ősz próféta Sámuel váratlan megjelenésére az atyai háznál, s titkolódzó szereplésére az áldozat után. Vele való szóváltására és a csodás felkentésre. Emlékezik... óh hogy felejthetné el a nagy mérkőzést Izrael Istenének tisztességéért, népe becsületéért Goliátthal, és győzelem után a nagy kitüntetést, amit Saul adott neki, s a még na— 27 — gyobb dicsőséget, (hajh! nagy árat fizetett érette), amint a győzelmes sereg élén átvonul a városokon a tánczoló tamburás asszonyok önfeledt magasztalása közben. Most háborgó, riadt, haragos, azután szomorú hangokat hallok; majd leszakadnak a lant húrjai, mintha nem is egy, hanem négy kéz szaggatná és marczangolná a húrokat. Emlékezik Saul alat- hamis esküdözéseire, a bujdosásra, szomorú napokra. De mily gyors fordulat. Halljátok-e a hárfa lágy érzelmes, olvadó zenéjét? Óh most emelkedik föl a király emlékezetében százak és ezrek közül, akikkel valaha Dávid útjait járta, a nemes királyfi, a nagylelkű Jonathán képe, ez a felejthetetlen jó barát, aki úgy szerette őt, mint a lelkét, akivel lelke egybe forrott, aki egyaránt megállotta a próbát, noha oly nehéz volt hűnek maradnia egyazon időben atyjához is, pártoskodó, bálványok felé hajló nemzetéhez és Dávidhoz is. E nagy lelki egyensúly, e csodálatos bölcsesség és hűség titka a Jehovához való folytonos ragaszkodás. Óh ne csodálkozzatok a hurok bűvös zenéjén, mikor Jonathánról emlékezik a király. Jonathán volt a Dávid igazi testvére, aki jobban szerette őt minden halandónál, aki királyfi létére megcsókolgatja a Saul által üldözött pásztorfiut s szent esküvéssel fogadja —■ s esküje mellett megáll, — hogy hü lesz Dávidhoz, hogy Dávid érdemli a királyi méltóságot, s hogy ö, Jonathán csak
