Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-01-11 / 2. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal Ml ÚJSÁG A HÉTEN ? (Folytatás az 1-ső oldalról.) gondoskodni. Rámutatott az elnök arra, hogy a kongresz- szusnak utat és módot kell találni arra, hogy a saját maga munkáját megvédelmezze, ami arra mutat, hogy tervbe van véve a bíróság megreformálása. Az elnöknek az a kijelentése, hogy a kongresszusnak arra kell törekednie, hogy ne hátráljon meg, hanem folytonosan előbbre menjen, nagy tetszést váltott ki. Egy demokrata állam kormányzatnak arra kell törekednie, hogy lehetetlenné tegye az autokrata intézményeknek a fennmaradását, mert ezek rabszolgaságot teremtenek idehaza és külföldi bonyodalmakat idéznek elő. Az Egyesült Államok mint ilyen harcba áll a hatalmat kereső kisebbséggel. És ez nem uj dolog. Ezért harcolt az al- kotmányozó gyűlés 1787-ben. Az elnök elitélte azt a propagandát, amely megfélemlíti a népet s a gyülölség magvát hintegeti el. Ha ez a kisebbség uralomra jut, ismét autokrata kormányzat következik, ami azt jelenti; mindent a kiváltságosaknak és semmit a népnek. Ha ezt akarják, úgy csak próbálják meg azoknak a törvényeknek a megszüntetését, a- melyek az országot kivezették a kháoszból. A kongresszus esteli gyűlésén természetesen megjelent az elnök kabinetje, a diplomáciai képviselet. Az elnök felesége és családjának a tagjai szintén meghallgatták az elnököt. Az elnök beszédét többször percekig tartó helyeslés szakította meg. A beszéd az egész országban nagy érdeklődést keltett. A demokraták helyeslik, a republikánusok elitélik, s Hoover természetesen azok között van, akik azt mondják, hogy ez a beszéd háborút és rosszakaratot jelent. Knox ezredes, aki szeretne republikánus elnökjelölt lenni, mindjárt hét pontot állított fel az elnök beszéde ellen. És pedig: 1. Gyökeres leszállítása a kormányzatra fordított költségeknek. 2. Biztos pénz. 3. A nemzet hitelének a fentartása egyensúlyozott költségvetés által. 4. A munkanélküliek segélyének és az aggkori segélynek az államokra való áthárítása. 5. Vonuljon ki a kormányzat minden olyan vállalatból, a- mely a privát vállalatoknak a munkája. 6. A földmivelésben ne legyen semmiféle megszigorítása a termelésnek és állattenyésztésnek. 7. A trustellenes törvényeknek a szigorú végrehajtása, hogy monopólium ne fejlődhessék ki. Hát ezek a pontok nem nagy jelentőségűek, mert semmiképen nem szolgálják a köz javát. Ha már az elnök üzenetével foglalkozunk, emlékezzünk arról is meg, amit költségvetési üzenetnek nevezhetünk. Az elnök ebben az üzenetben tényleg egyensúlyozott költségvetést terjesztett elő a rendes kormányzati költségekre vonatkozólag. E szerint a szükséglet 5 bilió 69 millió dollár. A fedezet pedig 5 billió 654 millió1 dollár. A segélyalap deficitjét azonban egy millió dollárra teszi az üzenet. Az ország adóssága az 1937 jul. elsőre 31 millió dollárra fog felemelkedni. A nemzeti védelemre egy billió dollár van beállítva a költségvetésbe. A közmunkák végzésére az elnök félbillió dollárt kér. Természetes, hogy ezt a költségvetést is ellenezni fogják azok, akiknek nagy adót kell fizetniük. Az elnöknek mind a két üzenete nagy fontosságú s tulajdonképpen ezektől függ a jövendő. Ha a nép az elnök mellett tart ki, úgy a következő négy esztendő nagy fejlődést fog jelenteni. AZ ORSZÁG ÚJSÁGÍRÓI a napokban afelett szavaztak, hogy ki hajtotta végre az ország egyetemére nézve a legnagyobb szolgálatot. A szavazatok 44 százaléka az elnökre esett, aki az ország szekerét kihúzta a depresszió kátyújából. Lindbergh kapta a Szavazatok 15 százalékát a mesterséges szívért. Sinclair Lewis szintén kapott szavazatot. Néhány újságíró a Supreme Courtra szavazott. Roosevelt azért kapta a legtöbb szavazatot, mert megalkotta a társadalmi biztosítást, mondotta az egyik újságíró. És igaza van — minden törvényt eltörölhet a Supreme Court — de ezt alig fogja megsemmisiteni. HOGYAN ÁLLUNK A MUNKAMEZŐN? Erre felel meg az a statisztikai kimutatás, amelyet a napokban olvastunk. E szerint a kimutatás szerint minden téren nagy fejlődést mutat az 1935-ik esztendő s az 1936-ik esztendőre még 10 százalékos javulás várható. A vas és acélgyártás százaléka 1934-ben csak 49 volt s ez 1935-ben 96 százalékra emelkedett fel. A szövőipar 87-ről 107-re emelkedett. Az élelmiszerek azonban 102-ről 82-re sülyedtek. Az olajipar 121-ről 145-re ugrott. Az automobil gyártás emelkedése a legnagyobb, mert 1934-ben csak 40 százalék volt, mig 1931-ben 114. Az ezüst szintén emelkedett. Ugyanilyen emelkedést mutat a dohány, a bőr, a cementipar. A munkások száma 85 százalék, a fizetés 74, a teherszállítás 68, a nagy üzletek forgalma 82. Ezek a százalékok az 1929- ik record évhez vannak mérve. A LIBERTY LEAUGERŐL már sokszor megemlékeztünk. Ez a társaság a kormányzatnak a legnagyobb ellensége, ami érthető, mert olyan gazdag emberekből áll, akikre a kormány a legnagyobb adót rótta ki. A jelszava az alkotmánynak és az amerikai eszméknek a fentartása. A Liberty Leaugenek a legbőkezűbb támogatója a Dupont család, amely a párt köl- csönének fedezéséhez 119 ezer 750 dollárral járult s a párt céljaira ezenkívül 23 ezer 500 dollárt adott. John J. Raskob, aki annakidején Alfred E. Smithnek volt a főkortese, 15 ezer dollárt adott. Alfred P. Sloan 15 ezer dollárt. E. T. Weir és Joseph E. Widener ugyanennyit. R. M. Carpenter szintén 15 ezer dollárt. 35 egyén adott 5000 dollárt vagy többet. 149 adott 100 dollárt vagy többet. J. Howard 5000 dollárt adott s a republikánus pártnak pedig 20 ezer dollárt. Családjának másik három tagja ugyancsak 20 ezer dollárt adott, John D. Rockefeller Jr. adománya 5000 dollár volt. Ezek a számok mutatják meg, hogy mi a célja a Liberty Leaugenek, a pénz fejedelmek, aristokraták uralma. NEM CSODA TEHÁT ha a bányász szövetség, a gyárosok nemzeti szövetségét egyenesen azzal vádolja meg, hogy osztály háborúra törekszik s a bányászok előre bejelentik, hogy elfogadják a többi munkások nevében is a harcot. A gyárosok szövetsége erős kritkát gyakorolt az elnöknek munkásbarát politikája felett. A bányászok lapja igy ir: “Jól van urak, önök harcot üzentek az elnöknek és mindazoknak, akik az elnök politikáját helyesnek tartják. Önök hadat üzentek a munkának és a nemzet egyszerű polgárainak. Több mint 11 millió egyén volt munkanélkül ebben az országban. Önök ezeknek üzentek háborút, amikor semmit nem tesznek ezeknek a munkájáért és megélhetéséért. Az elnök vezetése alatt erről a 11 millió egyénről némi gondoskodás történt s nem kellett éhenhalniok. Önök be akarják dugni a segélyforrásokat s engedik, hogy a nép éhenhaljon meg. Várjanak a választásig s meglátják, hogy mit fog tenni a nép az urnák mellett. A múltban lehetett a köznép szavazatát kormányozni, ma már nem lehet. Mi Roosevelt újraválasztása mellett vagyunk !” AZ OLASZOK ugylátszik, hogy már teljesen elvesztik a fejüket. Most már céltudatosan a Vöröskereszt kórházakat bombázzák. A svéd vörös kórházat és egyik amerikai kórházat bombázták le a napokban. A svéd orvosok és betegápolók mind elpusztultak. Emiatt igen nagy a felzúdulás az európai országokban. A svéd trónörökös erőteljes tiltakozást jelentett be a népszövetségnél. Éhez járul a Vörös Kereszt Szövetség a maga teljességében. Olaszországnak ez a kegyetlenség nagyon sokat ártott. Stockholmban az olasz követséget a katonaságnak kell védelmezni a feldühödött nép haragja ellen. Az olaszok semmi módon nem tudnak előre hatolni, sőt több helyen vissza kellett vo- nulniok. Most már a királyok tanácsfolytatása az 5-ik oldalon)
