Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-01-04 / 1. szám
Entered as Second Class fatter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of March 3rd, 1879. REFORMÁTUSOK Acceptance for mailing at special rate o . '*age provided for in the Act K/ -~v 28, 1925, authorized ■' -‘v/ LAPJA Vol. XXXVII. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. 1936 JANUARY 4. No. 1. SZÁM. A KERESZTYEN KOMMUNIZMUS AMERIKAI PÉLDÁI EGYMÁSUTÁN CSŐDÖT MONDANAK UJ ÉG ÉS UJ FÖLD “Uj eget és földet várunk, amelyben igazság lakozik!” Péter apostol kiáltja felénk ezeket a szavakat, amelyek különösen ilyenkor, ujesztendö elején visszhangoznak fülünkben. Uj eget és uj földet várunk! Nem azért, mert a régire csak annyit mondhatunk, hogy meguntuk, hanem azért, mert ebben az uj égben és uj földben meg akarjuk találni azt, amit az egész emberiség olyan régen keres, az igazságot. Igazságot... Amikor pár szóba akarjuk összefoglalni azt, amit a földregázolt magyar nemzet követel, ezzel a szóval kezdjük. Igazságot Magyarországnak! De amellett, hogy magyarok vagyunk, tagjai vagyunk egy sokkal nagyobb közösségnek is: gyermekei vagyunk az Istennek, megváltottjai vagyunk a Jézusnak, polgárai vagyunk Isten országának, tagjai az Ő anyaszentegyházának, testének. Mint ilyenek ott keressük az igazságot, ahol egyedül lakoz- hatik, onnan várjuk, ahonnét egyedül kaphatjuk meg: Istennél, Istentől. Az emberiség már régesrégen belefáradt abba, hogy ezt az igazságot gyarló és bűnös emberektől várja. Mint minden szépnek és jónak, az igazságnak is Isten az egyedüli birtokosa és kutforrása. ő az, aki mint Lelkének egy parányi részét megadja nekünk, ad abból az igazságból is, amely hozzátartozik, amely az Övé, amely lényének egyik része. De ezt az igazságot kérni kell, ezt az igazságot meg kell érdemelni és érte nagyon sokszor szenvedni is kell. Milyen igaza van az apostolnak, hogy csakugyan uj lenne az a föld, amelyben ez az igazság lakoznék! Uj ég, uj föld! Az uj eget megtalálják és kikutatják a csillagászok, amikor készen lesz a milliókba kerülő 200 incses teleszkóp. Az uj földnek nem kell ilyen teleszkóp, de szüksége van minden emberi szívre, amely Isten szivével összhangban tud dobogni! (V. ö.) Az Egyesült Államok egyes vidékein még ma is találunk keresztyén kommunista alakulatokat. Pennsylvániában Lancaster és New Castle környékén még ma is megjelennek a piacokon a memmonita vagy amish keresztyének, akiknek régi divatu, egyforma öltözetét az idegenek ma is megbámulják. Cleveland környékén is voltak ilyen keresztyén kommunista telepek, valamint Pittsburghtól nem messze, Ze- lienople mellett is, ezek azonban már hosszabb idő óta nem léteznek. Ilyen alapon dolgozik a House of David felekezet is Benton Harborban, Mich, s valamikor Dowie, a szélhámos álpróféta, aki Illés megtestesülésének adta ki magát, szintén ilyen alapokon létesítette Zion City városát Illinoisban. A legnagyobb ilyen keresztyén kommunista telepek egyike, az Amana telep, Iowa államban virágzott hosszú ideig, de két esztendővel ezelőtt ez is megszűnt, ugyanakkor, amikor Roosevelt elnök a maga New Dealjével uj rendet próbált bevezetni az Egyesült Államok életében. Ezek a keresztyén kommunisták bizonyára semmi újat sem találtak Roosevelt New Dealjében, mert abban a világon semmi sem volt, amit ők már régen ki ne próbáltak volna. Csak azon az egy helyen, Iowa államban nyolcvan álló esztendeig fenn tudták tartani a maguk keresztyén közösségét, nem kevesebb, mint huszonhatezer akernyi földet művelve. A felekezet azonban ennél sokkal régibb eredetű. Valamikor 1714-ben egy Eber- hardt Ludwig Gruber nevű ember alapította Németországban, ahonnét azonban a sok üldöztetés miatt menekülnie kellett követőivel együtt. Hosz- szu viszontagságok után az Egyesült Államokban, Buffalo- tól nem messze telepedtek le, amikor már 5000 akernyi földet meg tudtak vásárolni. Innen kerültek Iowa államba, ahol virágzó közösséget alapítottak. Minden pompás rendben, kifogástalanul ment, addig, amig a közös vallásos meggyőződés együtt tartotta a testvéreket. Maguknak voltak gyáraik, pékmühelyeik, vágóhidjaik, közös konyháik. A föld mindnyájuké volt, valamint a sok kényelmes lakóház is, amelyben megelégedetten éltek. Valósággal olyan ideális állapot volt ez, amilyenről Roosevelt elnök és munkatársai álmodoznak az amerikai nép számára, akiket épen ezért ellenfeleik máris kommunistáknak neveznek. Minden a legtökéletesebb rendben ment. A jövedelemből egyformán részesültek, verseny nem volt, a terményeket hirdetni nem kellett, a gazdálkodást tervszerűen végezték, egyszóval mintha előre meg akarták volna valósítani mindazt, amit Roosevelt elnök és New Dealje célul tűzött ki magának. A nép értelmes, szorgalmas és természetesen józan életű nép volt. Munkájuk gyümölcsöt hozott, kísérletük pompásan bevált. Valóban ideális, boldog életet tudtak biztosítani maguknak. Mindez azonban, mint mondottuk, csak addig tartott, amig a telep minden egyes tagját ugyanaz a mély vallásos meggyőződés hatotta át. A gazdasági közösség csak mellékes dolog volt: a fődolog volt a lelki közösség, a vallásos hit és meggyőződés. A telep alapjában véve nem volt más, mint keresztyén gyülekezet, egyházközség, amelyben (Folytatása a 6-ik oldalon.) LÁSSUNK MINDENT NAP ÉS VILLANYFÉNYBEN BIZONYÁRA olvasóink közül kevesen tudják, hogy Géniben a Népszövetségnek az ellenőrzése alatt működik egy testület, mely ezt a szomorúan hangzatos címet viseli: “A világ nyomorúsága ellen küzdő bizottság.” Ennek a bizottságnak látható működése abban merül ki, hogy minden évben vastag jelentésben számol be a világ nyomorúságáról és behatóan ismereteti azoknak az országoknak gazdasági állapotát, ahol a bajok felgyülemlettek. Most jelent meg épen a bizottságnak évi beszámolója az 1934—1935. gazdasági esztendőről s ezek az adatok valósággal megrenditőek... Szeretnék azokat valóban nap- és villanyfényben megvilágítva olvasóinknak bemutatni! * * * ÚGY A TÁVOL KELETRŐL: Kínából és Indiából, valamint a müveit Európából: Oroszországból (főként Szibériából) és a cseh uralom alatt levő Ruténföldről származó, úgyszintén a szélrózsa minden irányából befutó jelentések szerint az elmúlt gazdasági esztendő leforgása alatt két millió és 397 ezer ember halt meg éhen és 1 millió 211 ezer ember követett el öngyilkosságot az éhhaláltól való félelme következtében. Az éhhalál régen, az ókorban és a középkor sötét századaiban gyakran meglátogatta e bolygó sártekét. A népeket irtó nagy háborúk, a pusztító járványok után az embereknek nem volt mit enniök. A “győzelmes” ellenség felette az élelmiszerkészleteket és nem volt, aki a parlagon heverő földeket bevesse, művelje. A rossz esztendők, az aszályos évek odaát óhazánkban is sokszor jár(Folytatása a 2-ik oldalon.)
