Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-07-14 / 28. szám
1 amerikai magyar reformátusok latja 1 — ■ □ =11------n=n =n-----11=11 55531 Q 0 CSENDES ÓRÁK. 0 0 EJ------1 0 □ 1—^=11= írja: Tóth Mihály lelkész. ir=u-----ir=.---------11=11------11—~ A VILÁGOSSÁGOT NEM LEHET KIOLTANI. A középkor sötétségében, a Világ Világosságától, Jézustól, érintve felgyűlt egy mécsvilág, Huss János lelke. A szelíd mécs az evangélium világosságát sugározta szét. Azonban a sötétség embereit, a római egyház vezéreit, bántotta a mécs fénye és kioltására törekedtek. A constanci zsinaton halálra ítélték. 1415 július 6-án vitték a máglyára. Előbb öt is, mint a Mestert, kicsufoltok. Megfosztották papi ruhájától s fejére, ördögök képeivel telerajzolt papirsüveget tettek. Húsz szelíden mondotta: “Az én Uram töviskoronát hordott értem, én ne viselhetném el ezt a papír koronát. Örömmel hordozom!”. . . Majd igy szóltak: “lelkedet az ördögnek adjuk.” Húsz bátran válaszolt: “én pedig az Ur Jézus kezébe ajánlom telkemet!” A vesztőhelyre érve leborult, imádkozni kezdett, majd a 31 és 50 zsoltárokat mondotta. A máglyát meggyujtották, a lángok körülnyaldosták Húsz János testét. A körülte állók még hallják amint igy szól: “Jézus! Istennek Fia, könyörülj rajtam”. Aztán csend lesz. A máglya lángjai kialusznak. Húsz János pormaradványait összeszedik és a Rajna vizébe dobják. A mécset kioltották 1415 julius 6-án, de később nagyobb fény ragyogott fel, Luther, Kálvin, Zwingli. A sötétségben ülő nép még nagyobb világosságot látott Az isteni világosságot nem lehet kioltani. Dr. Újlaki Ferenc. 3BBBC C=£1C ]E2=0 BETEG DACCAL . . . Ha az emberek nálam nélkül: Megyek én is emberek nélkül. De nem tagadva testvért soha sem: Az üldözöttet mindig keresem. Kinek a szeme sikoltva kér: Minden könnyemet sírom azér’ Felé ölelek aki messze van, Akinek a bánat legtöbb terhe van. Ha az emberek nálam nélkül: Megyek én is emberek nélkül. Pedig úgy fáj, ha senki sincs velem, Az ürességben szavam’ sem lelem. Csak a csend jajgat permetezőn A kínba szakadt szigetmezőn, Hol méltatlanság terheit nyögöm S társakért sirok népesült rögön. Bótán. HITVESEK VAGY ÜZLETFELEK. “És monda az Ur Isten: nem jó az embernek egj^edül lenni; szerzek neki segítőtársat hozzá illőt.” I. Mózes 2:18. Amerikában van egy érdekes szövetség, melynek neve: a paróchia gyermekei. Azokat aíkarja ez a szövetség összegyűjteni, akiknek élete tiszta, hivő családból indult el. Meglepő az a statisztika, amelyik megmutatja, hogy az ilyen 'hivő otthonokból mennyi kiváló, az egész társadalom számára nagy nyereséget jelentő élet indult el. Jákob győzedelmes hitben gazdag életének nyitját abban az Istenfélő otthonban kell keresni, amelyből elindult. Egészséges társadalmak tiszta családok sejtjeiből tevődnek össze, megromlott társadalmaik mögött feldúlt házi oltárok fojtó füstje terjeng. A családi élet pedig akként alakul, hogy mit jelent egy korszak számára a házasság intézménye. A mai kor meghúzta a házasság felett a lélekharangot. Idejét mu'l'ta, rég múlt romantika csö- kevénye, törvények kényszerzubbonya az együttélés lehetővé tételére, igy mondják. A gyümölcse ennek a felfogásnak sok összetört szív, sok könnyező vessző, összeomlott gyermeki élet. Az örök Ige mást mond. A házasságot Isten szerezte. “Nem jó az embernek egyedül lenni.” Es mégis a mai házasságok nagy Része mögött mi áll ? Elkorcsosult ösztönök. Nem állati ösztön, mert az a magasabb rendű állatoknál egészségesebb és tisztább. Az isteni eredet elíeledése, léha cinizmus, amelyik már úgy indul a házasságba, hogy “ha nem sikerül, majd elválunk”. Vagy jól kiszámított üzleti érdek, hiszen valahogy csak élni kell és igy is lehet, sőt sokszor jól is lelhet élni. Hogy az önérzet, a becsület, a megvettetés árán, az mellékes. Fontos az üzlet. Vagy ha lőhet, egy kiégett élet után egy gondos ápolónőt keresni, egy nur- seöt, aki a kihűlő csontokat megmelegitse. Esetleg egy jó szakácsnőt, amikor az életből nem imaradt már más, mint a gyomor ingere. Ez is üzlet. Akár gyönyört, akár vagyont, akár ápolót keres valaki a házasságban, csak üzletet kötött, de nem házasságot. A házasság isteni kapocs, ezért a házassági eskü szent. “Én szerzek néki társat”, mondja Isten. Isten komolyan veszi a fogadásokat. “Teljesítsd a Felségesnek fogadásidat.” (50. zsolt. 14.) Nem lehet áldás az olyan életen, amelyik hűtlen az esküjéhez. Ha nem szentség is a házasság, de feltétlenül szent. A házasságot nem lehet felbontani, nem is bontatnak fel. Csak az üzletet lehet felbontani, de azt fel is kell feltétlenül. Akár úgy, hogy az üzletből valóban házas- (Folytatás a 6. oldalon.)