Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-04-21 / 16. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A TÓPARTI EGYHÁZMEGYE GYŰLÉSE. A Cleveland East Sidei Első Ref. Egyház szép uj iskolájában ápr. 9-én hétfőn este még kevesen voltunk együtt a vacsorán, de az utánna következő Istentiszteleten már nagyszámú! közönség előtt hirdette az Igét Tóth Tibor lelkész. Szolgálatokat végeztek Dr. Herczegh József, Egry László és Bernáth Árpád lelkészek. A másnapi ebéd megható jelenete volt, mikor a templomsegélyző egylet elnöknője virágcsokrot nyújtott át Dr. Csutoros Elek lelkésznek 45^ éves lelkészi és 35 éves amerikai lelkészi jubileuma alkalmából. Ekkorra már a cantoni, pittsburghi és farrelli lelkész családok is megjelentek egy kis barátkozásra. Legmelegebb és legbarátságosabb volt a hangulat vacsora után. Azzá tették id. Kalassay Sándor és Dr. Csutoros Elek komoly és derűs visszaemlékezései, a sok vidám és jóakaratu felköszöntő, a nagyszámú közönség, a kényelmes helyiség és a gazdag vacsora, melyet a templomsegélyző egylet szolgált fel kifogástalanul. Az elnöknő szép csokrot nyújtott át Dr. Herczegh Józsefnek, az uj egyházmegyei elnöknek. Valóban ez az este fénypontja volt a közgyűlésnek. Kár, hogy az utánna következő befejező ülésszakon oly hamar megjelent a gyűlés árnyéka is a személyeskedésekben. Az egyházmegyei gyűlés fontosabb határozatai a következők voltak: A gyülekezetek rendezzenek évente nagyobb szabású evangelizálásokat, de alapos előkészítés után. Rendezzenek évente többször is különféle konferenciákat. Törekedjenek az egységes Istentiszteletre. A lelkészek működjenek együtt a Lelkészegyesülettel és tapasztalataikat közöljék a Reformátusok Lapja, vagy a Pásztor- tüzek utján. Próbáljanak az egyházak az árvaházi, bel- és külmisszioi vasárnapok megtartása mellett a gyülekezet szegényeivel is törődni. Az akroni egyházi harcokért a gyűlés a felelősséget Dr. Papp Géza volt lelkészre hárítja, aki nem tartotta meg a múlt gyűlés határozatait. A loraini egyháznak javasolja a lelkész fizetésének méltányos rendezését. A Drakes Congoi gyülekezet helyzetének megvizsgálását Kovács Gusztávra bizza. Az ashtabulai lelkész nyugdijának felemelését az illetékes helyen szorgalmazni fogja. Helyesli a Szövetkezett Egyházak Tanácsának felállítását és megbízza Szeghy B. János lelkészt az e. m. képviseletével. A Lelkészegyesülettel együtt hálás köszönetét fejezi ki a Board of Home Missionnak a magyar nevelés felkarolásáért. A közgyűlés egyhangú határozattal arra kéri a Református Egyesület Vezértestületét, hogy a lapok egyesítését minél sürgősebben tűzze ismét napirendre, alapul használva fel a Ligonierban már egyszer elfogadott eredeti tervet. Addig is, (Folytatása a 8-ik oldalon.) BESdlg-" n^=ir=innr— ir-^-^ir= n==in 1 J-fOQY LÁTJUK MI ?. ■. | írja: Balogh E. litván. nr=—ir=- -----lr==1r==inrir=ir-^^ir=—----------n===in H atszáz német evangélikus lelkész kérte a pápától, hogy vegye át őket a római katholikus egyházba. A hir kétségtelenül megerősítésre szorul, de ha igaz, akkor nagyon sok minden mellett tesz bizonyságot. A fölvételi kérelemnek oka az, hogy Hitler egyenesen államosítani akarja az egyházat, ő maga akar lenni minden az egyházban is s ez a hatszáz evangélikus lelkész lelki dolgokban még a pápának is készebb engedni, semhogy arra illetéktelen világi kormány parancsa alá rendelje a lelkiismereti szabadságot. Nagyon merész lépés s ha Hitler Csakugyan fenyegeti is a lelkiismeret szabadságát, az ilyen orvosság valószínűleg rosszabb a betegségnél. Vájjon lehet-é orvosságot találni a lelkiismereti szabadságra a római pápánál ? . . . H ATSZÁZ NÉMET lelkész bizonyságtétele kétségtelenül elég bizonyíték arra, hogy Németországban bajok vannak a Hitler vallás-ügyi politikája körül. Igen erős túlzásba kellett esnie Hitlernek akkor, amikor politikája ilyen eredményeket vált ki. Ennek a hatszáz német lelkésznek szándéka igazolja azt, hogy a lelkiismeretet ököllel kormányozni nem lehet. Más kérdés, hogy helyesen jártak-é el ezek a lelkészek? Hitvalló őseik bizonyára nem cselekedték volna azt, amit ők akarnak cselekedni. Ha Hitler erővel akarja megfosztani az egyházat a lelkiismeret szabadságától: azt még mindig vissza lehet valamikor szerezni. De amikor önmaguk, önként mondanak le ugyanerről: azt ugyan visszaszerezni nem fogják soha! É RDEKES MEGFIGYELÉS tárgya lesz, hogy a római pápa átveszi-é ezeket a lelkészeket, vagy nem? Hiszen kétségtelen, hogy kérésüknek nem a lelki meggyőződés, hanem a Hitler politikájával szemben érzett elégedetlenségük az oka. Lépésüket nem a lélek, hanem a politika irányítja, ami éppen úgy méltó az Ítéletre, mint amikor valaki pl. anyagi érdekből cseréli föl előbbi vallását. Nincs olyan komoly egyház, amely ilyen okot az áttérésnél figyelembe venne. Megtörténhetik azonban, hogy Rómában a politika és érdek erősebb lesz a lelki szempontoknál. Jól tudjuk, hogy nem először történne igy. R ITKÁN történik, hogy valamelyik nap ne olvasna egész Amerika népe Pennsylvania kormányzójának a feleségéről, Mrs. Pinchot-ról valamit. Vagy másfél évvel ezelőtt kezdte el a kormányzóné asszony s azóta megállás nélkül jfolytatja javító túráját. Hol egyik gyűlését tiltja le valamelyik hatóság, hol a másikat oszlatja szét, de azért ő rendületlenül folytatja a harcot. “March”-ol a “sweat shop”-ok ellen, beszédet tart sok ezer főnyi dühös-bányászoknak, akiknek a megrendszabályozására csak pár hónappal azelőtt fegyveres katonákat rendelt ki maga a kormányzó, hirdeti a munkás-unió jogosságát stb. s ezekért lapban, moziban bőven kijut a hir és magasztalás a kormányzotténak. — Milyen szép dolog az, amikor egy hölgy ilyen sok mindenre képes, csak azt szeretnénk tudni, hogy miért, kiért teszi mind ezt? Mert bizony aligha akad olyan hiszékeny ember, hogy ebben a sok hűhóban magának a köznépnek az érdekét szem előtt tartó önzetlenséget lásson. Bárcsak mi tévednénk ebben s akkor az elismerés teljessége illesse Mrs. Pinchot-ot!
