Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-02-11 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 9 hetővé. Eredménye kettős: egyfelől jól megindokolt könyebbülést jelent a tagságra nézve, másfelől pedig méltó bizalmat ébreszthet az Egyesület iránt. Az a testület, amely a mostani nehéz időkben is képes osztalékot adni, méltán érdemli meg a legnagyobb bizalmat és támogatást. A harmadik s bennünket is a lehető legközvetlenebbül érintő határozat a református lapok egyesítésére vonatkozik. Ennek a határozatnak szövegét a maga teljes egészében közöljük, amint itt következik: “Belátva annak a kötelezettségét, amivel az Egyesület amerikai magyar reformátusságunk társadalmi tevékenységének irányítása tekintetében népünknek tartozik és abban a reménységben, hogy az amerikai magyar reformátusság életében és az Egyesület érdekében semmivel sem tudnánk nagyobb jót tenni, mint a két amerikai magyar református lapnak az Egyesület újságjával történő egyesítésével és e közös lapban közös református érdekeink és céljaink közös ápolásával : hatalmazza fel a Vezértestület az Egyesület elnökségét arra, hogy a mostani két magyar református lap tulajdonos-testületeit keresse meg a lapoknak a mi lapunkkal való egyesítésére nézve ÉS AMIKOR A HÁROM ÉRDEKELT AMERIKAI MAGYAR EGYHÁZI CSOPORT ÉS A VEZÉRTESTÜLET ÁLTAL KIKÜLDENDŐ KÖZÖS BIZOTTSÁG, E MINDEN EGYESÜLETI TAGNAK DÍJMENTESEN KÜLDENDŐ ÚJSÁG KIADÁSÁNAK MINDEN RÉSZLETÉRE VONATKOZÓ TERVEZETET ELKÉSZÍTETTE ÉS AZT AZ ELNÖKSÉG A VEZÉRTESTÜLET TAGJAIVAL KÖZÖLTE, MINDEN TOVÁBBI HATÁROZAT NÉLKÜL INDÍTSA MEG AZ EGYESÍTETT ÚJSÁG KIADÁSÁT, melynek költségét a Vezértestület egy esztendőre az Egyesület pénztára terhére elvállalja, felhasználván e célra az Egyesület eddigi hivatalos lapjának és hirdetési kiadásainak fedezetét.” Amint az a fenti szövegből is kitűnik, e határozat még nem végleges. Hozzá kell még ahhoz szólniok a lapokat fenntartó testületeknek is, amire nézve a mi részünkről döntő tényező közvéleményünknek megnyilatkozása. Részletekkel ezen a helyen most még nem foglalkozunk. Érdeklődőknek azonban már most is szivesen szolgálunk részletekkel is, ha evégett bennünket valaki megkeres. jó szolgálatot tesznek lapunknak, ha támogatják azokat az üzleteket, amelyek lapunkban hirdetnek s ha a vásárlásnál hivatkoznak lapunkra MAGYAR SZEMLE. GRÓF APP0NYI ALBERT. Szülőhazánk “Grand Old Man”-je, gróf Apponyi Albert elköltözött az élők sorából. Halála a csatamezőn érte. Genfben, ahol most is a leszerelési konferencián képviselte Magyarországot. Gróf Apponyi Albert ama kevesek közé tartozott, akiket közülünk ismert és becsült az egész világ. Kossuth Lajosnak a nevén kívül csak a gróf Tisza István nevét és a gróf Apponyiét tanulták meg igazán. Meg kellett tanulniok. A lelki nagyságnak oly mérhetetlen kincse volt birtokában, amely előtt kalaplevéve kellett megál- lania mindenkinek. Buzgó, igen buzgó katholikus volt s vezére a “legitimista” pártnak, amely Habsburg Ottót kívánja visszaültetni a magyar trónra. Ebben a tekintetben az ország közvéleménye nem osztozott vele, de nagy tekintélyét ez a legkevésbbé sem érintette. Fölötte állt minden pártnak s egyénisége előtt osztatlan tisztelettel hajolt meg az egész nemzet, amely őbenne ez időszerint legnagyobb élő fiát siratja. E nemzeti gyászban mi is részt veszünk s emlékezete előtt hódoló kegyelettel hajtjuk meg fejünket. Bizonyára eltétetett számára az életnek koronája. AZ ÁRVAHÁZ KÖRÉBŐL. ADOMÁNYOK 1932-BEN. Dr. Nánássy Lajos terjedelmes jelentést tér- jesztett az Arvahazi Igazgatóság elé, amely teljes részletességgel foglalkozik az Árvaház és Agg- menház minden erkölcsi és anyagi dolgaival. Mig erkölcsileg az elmúlt év csak további fejlődést mutat, anyagilag bizony intézetünk bevétele mélyen alászállott. Közvetlen adományokból az 1931. év 8053 dollár 44 centjével az 1932. évben már csak 4737 dollár 31 centtel találkozunk. Természetesen ez nem azt jelenti, mintha népünk lelkében meglanyhult volna az Árvaház szeretete. Nem egyéb ez, mint a rósz világ természetes eredménye. De csökkentek a kiadások is. Az árvák és a fizetett alkalmazottak számának kényszerű csökkentésével, a végsőkig fokozott takarékossággal OLVASÓINK
