Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-12-16 / 50. szám

Vol. XXXIV. ÉVFOLYAM PITTSBURGH, PA., 1933. DECEMBER 16. No. 50. SZÁM. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, else­where $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of March 3rd» 1879. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 4829 SECOND AVENUE, PITTSBURGH, PA. Telephone: HAZEL 6191 “Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized April 25, 1933.” EDITOR : REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. — — ------------------ SZERKESZTŐSÉG: 301 Ruben Bldg., McKEESPORT. PA. MIKOR VAGYOK JOBB REFORMÁTUS? Amikor érzem, hogy nekem napról-napra, te­hát minden napon meg kell újulnom, az ó-embert folytonosan levetkőznöm, az uj-embert folytono­san felöltöznöm. Akkor vagyok jobb református, hav alázatos lélekkel megérzem és elismerem, hogy én bűnös és gyarló ember vagyok, aki na­ponként vétkezem Isten ellen; vétkeimet, botlá­saimat minden napon számon veszem, Istennek bevallom, meggyónom és igaz lélekkel törekszem azoknak elhagyására, jóvátevés'ére. Akkor vagyok jobb református, ha életemet annak minden vonatkozásában naponként meg­vizsgálom. Megnézem, hogy nem mulasztottam-é valamit gyermekeim nevelésében, embertársaim­mal, barátaimmal való magatartásomban? Érzem, (hogy én felelős vagyok Isten s ember előtt azo­kért, akik én reám bizattak; felelős vagyok nem­csak önmagamért, hanem barátaimért, embertár­saimért is. Megnézem, hogy vájjon hűséges őrt- álló voltam-é ? Szólottam-é ott, ahol szólanom kellett volna? Intettem-é ott, ahol intenem kel­lett volna? Az ember rendesen csak a maga ké­nyelmét szokta nézni s ha a szólás, intés, figyel meztetés talán valami kényelmetlenséget okoz­na: inkább (hallgat, semmint teljesítse keresztyé­ni kötelességét. Akkor vagyok jobb református, ha szivemben nem őrzök haragot, gyűlölködést és bosszuállást. Ha igaz lélekkel törekszem megbocsátani azt, amit az emberek talán ellenem vétettek. Haragot tartó, gyűlölködő, bosszúálló szívvel nem lehet az Istenhez igazán imádkozni. Akkor vagyok jobb református, ha megvizsgá­lom templom-látogatásomat. Imádkozni minde­nütt lehet s a szívből fakadt imát mindenütt meg­hallja az Isten: de a jó református ember mégis örömét leli abban, -ha a testvérek gyülekezetében azokkal együtt énekelhet és imádkozhat. Pára alakjában mindenütt van -viz a levegőben: de ha szomjasak vagyunk, -mégis csak a forráshoz kell mennünk annak eloltása végett. Akkor vagyok jobb református, ha megvizsgá­lom magamat a magam munkájának végezésé- ben. Vájjon hűséges voltam-é igazán az én tisz­tem betöltésében? Vájjon azért dolgoztam-é csu­pán, hogy a béremet megkapjam, — vagy azért, hogy munkám által embertársaimnak javára, Is­tennek dicsőségére szolgáljak? A hűséges szolga nemcsak azt végzi el, amit rája bíztak, hanem an­nál jóval többre igyekszik. Munkáinknak hűsé­ges, becsületes és lelkismeretes elvégezése hozzá- tatrozik ahhoz, hogy én jobb református legyek. Akkor vagyok jobb református, ha állandóan vizsgálgatom adakozásomat. Amim van: nem az enyém, hanem az Istené, mert Isten kegyelméből birom azt. Isten azért bízta reám, hogy azokban sáfárkodjam. Tartozom érte Istennek s ezt a tartozásomat az adakozással rovom le. Erőmhöz képest adok a szegényeknek, az árváknak, az egyháznak s amint Isten mindennap megadja az 'én kenyeremet: azonképen megadom én is -min­dennap Istennek azt, ami az Istené. Akkor vagyok -jobb református, ha mindezeket egész lelkemmel átérzem, teljes elmémmel meg­értem s szivemnek minden szeretetével magamé vá teszem. Ha igazán el tudom magamat hatá­rozni arra, hogy Istennek adjam egész életemet, hogy Isten uralma alá rendeljem magamat és Is­ten törvényeinek engedelmeskedjem mindenek felett. Saját magam vizsgálata, gyöngeségeim elha­gyása, magam tökéletesítése annyi, mint: köze­ledés a Jézushoz, a tökéletességhez. Annyi, mint igazi advent, az élő hithü református ember ad- ventje, közeledése Jézushoz. Ha ilyen adventét készítek magamnak: akkor vagyok jobb refor­mátus !

Next

/
Oldalképek
Tartalom