Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-11-04 / 44. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 nr==-'ir=------------ii-=it=innr=n--------ir= .....it^=]a CSENDES ÓRÁK. I □ c írja: Tóth Mihály lelkész. rnr=ir= ----ir==ir=inni=i[^=]i=r :=][^=ia LÉLEK SZERINT . . . Gál. 5:16. ELŐIMA. Könvórgünk néked, édes Atyánk, add nekünk a Léleknek erejét és tedd a mi lelkünket kepesse arra, hogy befogadja ezt az erőt es járjunk lelek szerint, le­győzvén a testnek kívánságát. Ha pedig ebben a harcban olykor olykor csüggednénk, te jöjj a mi segítségünkre, ál­dott Idvezitőnk, hogy el ne bukjunk, hanem meggyőzvén a gonoszt elvehessük kezeidből az örök életet. Ámen! TANÍTÁS. Akaratoskodó, durcás és pityergő gyermeket látsz. Egyszer aztán édes anyja ölébe veszi. Beszélget hozzá. Megsimogatja. Becézgeti. Kezdenek eltűnni arcáról azok a durcás vonások. Könnyei felszáradnak. Ajka mosolyra gerjed s teljesen átváltozva ugrik le édes anyja öléből és vidáman játszadozik. Kinek a lelke idézte elő ezt a változást? Az édes anyáé, vagy pedig a gyer­meké ? Mind a kettőé! Az egyik adta, a másik pedig felfogta a jóra, a szépre indító erőt. Mi is igy vagyunk Istennek Szent Leikével. A Szent Lélek ereje képezi azt a fegyvert, mely- lyel a gonoszra való hajlandóságunkat legyőz­hetjük. Ám ezt az erőt a mi lelkűnknek át kell venni, hogy küzdhessünk a gonosz szellem ellen. Mert bármint okoskodunk is, nem térhetünk ki az elől az igazság elől, hogy bennünk a gonosz szellem örök harcban áll a jó szellemmel. Pál elmélete erre vonatkozólag a következőkben ösz- szegezhető: az ember dicsősége saját szabad aka­ratán nyugszik. Benne két ellentétes erő küzd egymással, érette. A test felül akar kerekedni és arra serkenti, hogy válassza azt, ami néki legin­kább tetszik. Ezzel szemben a liélek arra ösztön­zi, hogy válassza azt, ami isteni 'és egyesüljön magával az Istennel. Ebben a harcban döntő sze­rep jut az ember szabad akaratának. Tudomással bírunk mi erről a bennünk lefolyó örök harcról? Pál apostol azt mondja, hogy nem. Mi csak azt tudjuk, hogy szép és nemes eszmé­ket csupán nagy és keserves küzdelmek árán tu­dunk önmagunkban kitermelni és megvalósítani. Hogy folyik le ez a küzdelem? Példával világí­tom meg. Egy képkiállitáson láttam egymás mel­lett négy igen megragadó képet, amit azóta sem tudok elfelejteni. Az első képen egy hajó látható abban a pillanatban, amikor neki vág a nyílt ten­gernek. A hajó fedélzetén egy szőke hajú, bájos lés szeretetre m'éltó gyermek áll' s érdeklődéssel tekint a hajót nyaldosó hullámokra. Jobján an­gyal áll őrt. A hajó végén lcét piciny alakot lá­tunk. Az egyik vig, boldog és arca örömtől su­gárzik. Ez tartja kezében a kormánykereket. A másik komor, sötét és visszataszító. Ez most al­szik. Az egyik a gyermek jó szelleme, a másik pedig a gonosz. Ä másik képen a gyermek már legényemberré fejlődött. Amint ott áll a hajó fedélzetén, tenye­rét a szeme fölé tartja és szent vágyakozással tekint be a nyílt tengerre: a jövőbe. Kutat va­lamilyen cél után. Jó szelleme még mindig ke­zében tartja a kormány kereket. De gonosz szel­leme már felébredt és titokban arra törekszik, hogy magához ragadja a kormánykereket. Vájjon sikerül-e néki ? A harmadik kép megfelel a kérdésre. Az ifjú itt már meglett, középkorú ember. Minden ere­jével küzd, 'hogy megbirkózzék azzal a rettene­tes viharral, mely időközben keletkezett. A jó szellem sir, keservesen zokog s hullatja köny- nyeit, mert a gonosz szellem tartja most már a kezében a kormánykereket és irányítja a hajót a legborzalmasabb vihar kellős közepéibe. Mi lesz véle ? A negyedik képen már egy megtört, őszbebo- rult öreg embert látunk. A vihar már kitombolta magát s elült. Az alkonyaira hajló nap bágyadt sugarait ráveti a viharvert hajóra. Csönd, nyu­galom és béke mindenütt. Ám a hajó árboca da­rabokra törve keresztül-kasul fekszik a hajó fe­délzetén. A hajó igen rozoga állapotban van és a jó szellem csak nagy erőfeszítéssel tudja biz­tos irányba terelni. Ez a négy kép igen világosan mutat rá arra a küzdelemre, mely lefolyik az ember életében, sokszor anélkül, hogy tudná. Minden keresztyén ember életiében ott küzd egymással két nagy el­lentét: az az alacsonyabb, gonosz indulat, mely ha .felül kerekedik benne, a pusztulás, a megsem­misülés örvényébe rántja; és az a magasabb, ne­mes indulat, mely Isten Szent Lelkének segítsé­gével egyre magasabb és tisztább légkörbe emeli fel az embert. Melyik lesz a győztes? Ezt dönti el az ember szabad akarata! Melyik fog benned és bennem győzni? A test kerékedik-e felül, vagy a lélek? Válasszatok Lélek szerint! Ámen! UTÓ IMA. Hála telt szívvel borulunk le előtted, örök Isten, hogy alkalmat adtál nekünk az ige ismeretére, melyből megismertük legnagyobb ellenségünket: a ben­nünk tomboló s elvesztésünkre törekvő gonosz szellemün­ket s adtad nékünk a Lélek erejét, hogy ennek segítsé­gével küzdjünk ellene és győzzünk. Drága Szabaditónk, áldott Ur Jézus, te magad fogd meg a kezeinket és ve­zérelj bennünket úgy az élet utján, hogy megszakítás nél­kül lélek szerint járjunk s a törvény alól felszabadul­junk. Ámen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom