Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-10-28 / 43. szám
8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA használhatja minden magyar református gyülekezet. Azonban az egység szempontjából kívánatos volna, 'hogy a Magyarországi Református Egyház hivatalos énekeskönyVét használjuk mindenhol. Ennek az 'énekeskönyvnek a hiányait ha érezzük, mellette használjuk a Hozsánna!, vagy Hallelujah! című énekeskönyvet. Sok gyülekezetünkben ezeket már rendszeresen használják az istentiszteletéken is, vasárnapi iskoláinkban pedig szerte Amerikában igen elterjedtek. T. i. van egy nagy vonzóerejük ezeknek az énekeknek: dallamosak és így gyermekek, felnőttek gyorsabban megtanulják, mint lassú menetű énekeinket. — Magyarországon is érzik ezt lés újabb kisér- letek történnek a zsoltár és dicáéret dallamok rithmikusabbá tételére, de eddig igen kevés eredményt értünk el ezen a téren. Sokan görcsösen ragaszkodnak a régi nyújtott éneklésihez, mások katholikusnak nevezik azokat az énekeket, melyeket ők az iskolában nem tanultak. — Az énekeket igen könnyű felismerni, hogy vájjon szabad-e azokat gyülekezeteinkben énekelni. Ha az lének szöveg Istent dicséri, bünbánatra, vallásunk igazságaira, tiszta keresztyén életre tanit, bátran énekelhetjük. Ha azonban valamely énekben ezek egyike sincsen benne ,akkor az nem a mi vallásunk éneke bizonyosan. <fc==ii-----n=ini—II—— A PHILADELPHIAI ELSŐ MAGYAR PRE5- BYTERIÁN EGYHÁZ TÖRTÉNETE. (OKTÓBER 29-ÉN JUBILEUMRA KÉSZÜL.) 1908. Junius hó 27-tól — 1933. Október 29-ig. Ezen nagy világvárosban, amelyben állitólag 15 ezer magyar telepedett le a szélrózsa minden irányában, még ma is a Franklin Str.-i egyház az a magyar intézmény, amely állandóan vész és vihar között hirdette és hirdeti ma is negyedszázad után az angolság között a magyar nép büszkeségét és nagyságát s igy az én tisztségemmé vált megírni az egyház eddigi nehéz küzdelmének áldásos történetét. Ebben a városban az egyházi élet már 1903 végeidé kezdett komolyabb alakot ölteni, amikor Philadelphia akkori egyetlen magyar kulturális egyletének a “Műkedvelő- Egyletnek” néhány tagja, különösen Erdős Miklós és Pivány Jenő, tevékeny részt vettek a szervezésben, amelynek akkor pompás helyisége volt az 5-ik és Pine utcák északnyugati sarkán. Ugyanazon időtájban Hámborszky Gyula, Dr. Kacziány Géza, a Presbyterián Egyháztól, aztán néhai Kuthy Zoltán és Bereczky László, a Reformed Church in the U. S. fönihatósága alatt működő lelkészek rándultak át ■ Philadelphiába és tartottak megbeszélő gyűléseket, sőt Bereczky László EGY istentiszteletet is tartott. Az egyház tehát még végleges megalakulása előtt belesodródott a két tábor között akkor elkeseredetten dúló harcba, amely harc a negyed- százados fennállás után sem szűnt -még meg. Az alakuló közgyűlés 1904 Január hó 31-én tartatott s azon HARMINCKILENC alapító tag vett részt, akik közül állitólag még a következők örvendenek az életnek: Korán István, Lesnyánszky András (jelenleg elöljárók), Ids. Szikora György, özv. Fazekas Istvánná, özv. Sebődéi Gy. Ádám- nlé, Korán András, Ids. Laky Zsigmond, Ifj. Laky Zsigmond, Molnár András, Molnár Andrásné, Pap József, Rofrits Jakab, Pivány Jenő és Pata- fcy János. A megalakulás után az egyház vezetése egy 12 tagú ideiglenes egyháztanácsra bizatott, de mielőtt azonban sikerült volna lelkészt szereznie, egy másik nagy kérdésben kellett az egyháznak dönteni: Ugyanis a Magyarországi Ev. Ref. Egyház egyetemes konventjénefc megbízásából gróf Dégenfeld Sdhomburg József, főgondnok jött Amerikába a hazai egyházihoz való csatlakozás érdekében. Philadelphiába 1904 Április 2-án érkezett. Az egyháztanács azonban helyesebbnek tartotta, hogy az amerikai fönlhatóság alatt álljon, s igy az Amerikai Presbyteriánus Egyházzal keresték az összeköttetést és ahoz csatlakoztak, amelynek az egyház ma is egyik szerves tagja. ' Az egyház első lelkipásztora Hankó Gyula volt, jelenleg a Milwaukee-Racinei egyházak lelkésze. Azonban rövid szolgálata után 1905 November 1-én eltávozott. Az első lelkész távozása után Hámborszky N. Pál, Csekes Béla, Bodry János, Gaslkell-Kovács Arthur theologusok munkálkodtak, de kevés idejük miatt az egyáhzi élet városunkban tespedésnek indult. Majd 1906 Május 20-án a lelfcészi teendőket néhai Pethő Károly t'heologiai hallgató vállalta el, aki nagy komolysággal fáradozott az egyház előhaladásán, azonban 1907 Október havában súlyos idegbaj vett erőt rajta, amely hamar sirba döntötte az ifjú lelkészt. (Legyen álma csendes az idegen hantok alatt.) Pethő betegsége alatt Dr. Óváry Károly járt el Philadelphiába prédikálni South Bethlehemből, míg végre 1908 Február havában, néhai Schódel Gyula Ádám lett az egyház rendes lelkésze. Az ő vetése alatt lett az egyház hivatalosan felvéve a philadelphiai egyház kebelébe 1908 Junius hó 27-én, addig csak missziónak tekintetvén. Az ő lelkészkedése alatt jutott az egyház 1909 Május havában saját otthonához, a Franklin és Thompson utcák sarkán levő szép iskola és egyéb helyiséggel biró hatalmas kőtemplomához.
