Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-09-30 / 39. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA MEGFIGYELÉSEK. Itt az ősz. Kellemesen hűvös napjai fokozatosabb munkára készteti kegyházaink munkálkodásra hajlandó népét. Ha kezünkbe vesszük a magyar lapokat, a sokféle munkálkodás színes képe tárul fel előttünk. Eddig megszokott tevékenykedésről olvashatjuk a szokásos híradásokat. Az elmaradhatatlan szüreti táncmulatság némelyik egyháznak még mindig pénzforrása. Ennél értékesebb és erkölcsileg dicséretesebb bevételi forrást nyújt a szinieloadások tartása. Jól megválasztott színdarabok tanulása nagyszerű alkalmat nyújt a szereplőknek a magyar nyelv tanulására, a próbák a társas érintkezés kitűnő alkalmai. A jó tárgyú színdarabok megismertetik a szereplőkkel a magyar nép lelkületét. Az előadások tiszta és érdekes szórakozást nyújtanak a vendégeknek. És rendszerint valami jövedelem is van. Sok, fáradságos munkával jár egy- egy színdarabra való készülődés, de az eredmény rendszerint kielégítő. A vasárnapi iskolák munkálkodása friss erőre kap ilyenkor. A növendékek nagyobb számban jelentkeznek. Sok helyen, ahol a vasárnapi iskolák csoportokba osztva tartják összejöveteleiket, a csoportvezetők, a tanítók ismét megkezdik rendszeres összejöveteleiket, többnyire a lelkipásztor vezetése mellett. Kedves, meghitt, értékes összejövetelek ezek. Az ifjúság közötti munka újból megindul. Az ifjúsági egyletek ismét tartanak összejöveteleket. Egyes helyeken csak azért, hogy az egyház hajlékában, megfelelő irányítás és felügyelet mellett szórakozást találjanak. De újabban mindig nagyobb tért hódítanak azok az összejövetelek, ahol az egybegyűltek a lelkiekkel is foglalkoznak, ahol szellemileg is fejlődnek, ahol az egyháztagságra készülnek. Nagy általánosságban C. E. összejöveteleknek nevezik ezeket az ifjúsági csoportosulásokat; helyenkint más elnevezés alatt szorgalmatoskodnak. Nem a név a fontos, hanem a cél. A nők munkája, egyesületekben, vagy külön szervezkedés mellőzésével megkezdődik, és bizony egyházaink nagyobb része elismeri, hogy a nők munkája nélkülözhetetlen. Áldott lelkű asszonyaink munkálkodása nélkül nehéz elképzelni egyházaink előrehaladását. Egyik-másik egyház asszonyai kártya-partikat rendeznek, táncmulatságokat tartanak. De mindinkább szaporodik azoknak a száma, akik inkább gyülekezeti vacsorák tartásával adnak alkalmat az egyháztagoknak az egymással való találkozásra. Ezenkívül a nők vallásos összejövetele kezdi érdekelni a komolyan és egyháziasan gondolkozó asszonyokat. És ez jó jel, a fejlődésnek, a helyes útra való térésnek a jele. (Folytatása a 10-ik oldalon.) EK^=H= 'f------II—mnr=ii-------in = ~u-=in fJOQY LÁTJUK MI? ■.. írja: Balogh E. István. nr------II— —ir=ir=innr=ii-^-n— ~ui==in S TILLWELL (Okla.) község pásztora prédikációjában említette, hogy a környék “vallásos” hegyi-lakói az NRA “Kék-Sas”-át az ördög jegyének tartják! A János Menny. Jel. Könyvében említett szörnyeteg képmását látják e sas-jelképében, “amelyik leszáll e világra és elrontja azt!” Bojkottal fenyegették meg a “kegyes-keresztyének azokat az üzleteket, amelyek el merik “az ördög eme jegyével jegyezni magukat”! — Mindenki tudja, amit ők nem tudnak, hogy János pathmosi látomása ama vízből kiemelkedő, sokfejü, világtipró szörnyről sehogy se hasonlítható az NRA Sas-sához. Hiszen éppen az ellenkezőt, e föld lakóinak megmentését akarja elérni az amerikai kék-sas. De a babonás, vak-tömeg kishitűségén kívül ez a kegyességből fakadt balhit újra csak igazoló- ja annak, hogy az NRA jelszava helyett elsősorban is SRA-re volna szüksége e föld lakosságának! (NRA — National Recovery Act —-, jelenti a Nemzeti Újjáéledés Törvényét; SRA, — Spiritual Recovery Act —, jelenti a Lelki Ujjáébredés Törvényét!) Ezt kellene a kék-sas és az emberi szivek diadalmas jelszavává tenni. Ha ez aggódó, kishitű, babonás és hitetlen világban lelki-ujjászü- letés térítené Istenhez az emberek millióit, úgy az már maga minden — NRA tökéletes győzelmét jelentené az egész föld számára. * * * N EM' SZABAD többé “strike”-ra kényszeríteni, vagy arra tömöriteni a bányák munkásait. Törvényen kivül helyezett minden kénvszer-munkaszünetet a 314 ezer bánya-munkást érintő uj code, uj “béke-törvény”. Ezentúl a munkás és munkaadó minden sérelmét a három bányász-unió egyesült vezetői fogják elsimítani, de a munkát megállítani, a munkást kitiltani, vagy önkéntes strike-ba lépni törvénybe ütköző bűncselekmény lesz ezentúl. Hány bánya-place retenetes igazságtalanságait orvosija ez a keservesen elnyújtott, de a végén mégis aláirt, elfogadott uj NRA törvény! Többé nem bánhatnak a bánya-urak kényiik-kedvük szerint a kifosztott, sanyargatott, éheztetett munkássággal. ,Maga az állam lett a sérelmek végső fóruma s nem az önző munkaadó! * * * M AINE állam egyik asszonyáról ir a Christian Leader c. folyóirat. Leírja, hogy a szomszédok “pletykája” viszi sírba e halálos betegen fekvő némbert. Irtózatos viharos éjszakán, amikor ki se lehetett mozdulni a házból, lett rosszul az asszony férje s reggelre meghalt. Eltemették. Temetés után megindult a “pletyka” s előbb gyanú, majd vád lett belőle az asszony ellen. A törvényes boncolás igazolta az asszony ártatlanságát, de a “pletykák” sebe mégis sírba viszi most már. Hány és hány élet ment már tönkre, pusztult el otromba lelkek hazug hirmondásai miatt. Milyen szükséges volna mindenütt, de úgy érzem első sorban köztünk, magyar gyülekezetek tagja közt, ha legalább egy évben egyszer arról szólnának papjaink a szószékeken, amit oly intőén üzent az Ur nekünk (III. Móz. 19:16): “Ne járj rágalmazóként a te néped közt . . .” Vájjon hányán érzik ennek szükségét? Vájjon belátjuk-e, hogy mennyi gyötrelemtől szabadulnánk meg, ha az isteni intést meg tudnánk szívlelni!