Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-08-26 / 34. szám
Vol. XXXlV. ÉVFOLYAM PITTSBURGH, PA., 1933. AUGUSZTUS 26. No. 34. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 4829 SECOND AVENUE, PITTSBURGH, PA. Telephone: HAZEL 6191 “Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized April 25, 1933.” :.....: 1 --------EEEE SZERKESZTŐSÉG: 301 Ruben Building McKEESPORT, PA. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. A MÁSNAK ÁSOTT VEREM. A “Magyar Egyház” című független amerikai magyar református újság most megjelent augusztusi száma két nagy cikket hoz arról az állításról, hogy a Reformed Church helyesli a trianoni békét. Az egyik cikket a független egyház főesperese alá is irta, mint nyílt levelet gróf Bethlen István úrhoz, áki a másik cikk szerint “a maga tekintélyével úgyszólván kikényszeri- tette a régi konventi gyülekezetek átadását a Reformed Churchnek”. A cikkíró megnevez négy lelkészünket is, akik “a leghangosabb szószólói voltak annak a nagy érdeknek, melyet a csatlakozásban láttak” és csufolódva kérdezi tőlük, hogy vájjon hogy könyvelik most el ezt az ered- mlé'nyt. Mindjárt be is jelenti, hogy ezek most bizonyára hallgatni fognak, mert “pozícióiknál fogva hallgatásra kényszerülnek.” Kár, hogy nem közölhetjük szószerint ezeket a megrendítő szenzációknak szánt cikkeket, hogy annál nyilvánvalóbban bebizonyítsuk azt az alapvető roppant tévedést, amelyből e cikkek kiindulnak 'és azt a sok rosszakaratú hamis okoskodást, amit arra építenék. Nem t-ékozolhatjuk erre az amúgy is kevés terünket annyival inkább, mert a száraz igazsság megállapítása önmagában is túlságosan sok helyet foglal el. MIRŐL VAN SZÓ? A Reformed Church három-évenként tartani szokott zsinata mindig számonveszi azokat a világeseményeket, amelyék a legutóbbi években történtek s elmondja azokról a maga véleményét. így foglalkozott már az 1929-iki indiana- polisi zsinaton az u. n. “Paris Pact”-el, amelyet a legnagyobb mértékben helyeselt, amint azt a jegyzőkönyv 75—77. oldalain olvashatjuk. Az 1932-ben tartott aikroni zsinaton ismét fölmerült ez a kérdés, és pedig a “The Commission on International Friendship” jelentésével kapcsolatban. Ez a bizottság jelentést tett a világbéke ügyének haladásáról, a lefegyvereaés kérdésének helyzetéről és a jelentés végén hét határozati javaslatot nyújtott be elfogadás végett. A bizottság jelentésében volt az a mondat, amit a Magyar Egyház cikkírói angolul is idéznek, magyarra is lefordítanak, és amely mondatra építik cikkeiket. Ez a mondat angolul igy hangzik: “With others we hold that the Peace Pact of Paris is the political charter of the world’s peace.” Magyar fordításban: “Másokkal együtt úgy valljuk, hogy a Párisi Békeszerződés (helyesebben: béke-egyezmény) a világbéke politikai szabadalom-levele! ” A Magyar Egyház cikkírói fölállítják azt az önkényes és alaptalan tételt, hogy a “Paris Pact”, amiről itt szó van, nem egyéb, mint a trianoni, versaillesi, st. germaini és neuilly béke- szerződések közös gyűjtőneve s ezen az alapon diadallal állapítják meg, hogy a Reformed Church zsinata helyesli a bennünket agyontipró, hazánkat, egyházunkat szétdaraboló trianoni békét s csak természetes, hogy ezen az alapon minden rosszat ráolvasnák úgy a mi fejünkre, mint a Reformed Cburch-re. A nagy tévedést már akár tudatlanságból, akár pedig rosszakaratú szándékosságból ott követték el, hogy a Paris Pact nem azonos a trianoni, stb. békeszerződésekkel. MI AZ A “PARIS PACT”? A Paris Pact, vagy másként: Peace Pact of Paris, vagy Paris Peace Pact nem egyéb, mint az az egyezmény, melyet 1928-ban, tehát majdnem tiz évvel a trianoni, stb. békeszerződések után, összesen 59 nemzet kötött arra nézve, hogy külpolitikájuk eszközei közül törlik a háborút. Ennék az egyezménynek két elvi cikke van; az elsőben a szerződő felék elítélik a háborút, mint a nemzetközi ellentétek megoldási módját és kijelentik, hogy egymással való viszonyukban sohaTT
