Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-05-13 / 19. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 30 ÉV ACÉLVÁROSBAN A Homesteadi Magyar Református Egyház 30 éves jubileumára irta: Dienes Barna lelkész. A Monongahela völgy Amerika nehéz iparának központja s e völgynek Homestead a kapuja. Harminc évvel ezelőtt egymás után nőttek ki a gyárak a Monongahela partján. Munkás kellett: birós, erős emberek, egyre több és több munkás kellett, fiatalok, megbízhatók, kitartók. Sokan fordultak meg Homesteaden, minden fajta nem­zetség, de egy sem bírta úgy a munkát, mint a magyar. Jöttek és mentek, a magyar megmaradt. Ma, ha végignézünk a homesteadi egyházunk tag­ságán, az idősebbek mind régi munkások. 40 éve, 30 éve húzzák a vasat az acél gyárban. Körülöt­tük ezreket lefizettek, de ők megmaradtak, ezrek széthulltak, de ők ma is itt vannak, mert birósab- bak, megbízhatóbbak, jobbak, mint a többiek. A Homesteadi egyház büszke arra, hogy alapi­tói ezekből az egyszerű munkás emberekből telt ki, hogy kurátorai, pénztárnokai, jegyzői, vezetői ezekből álltak és állanak. A Homesteadi egyház büszke arra, hogy száz százalékosan munkás em­berek egyháza, akik az egyházzal együtt nőttek egyházi vezetőkké, öntudatos tagokká, akik bele­építették hitüket, lelkesedésüket, magyarságukat ebbe a gyönyörű templomba s az egyházi haladó munka terén elsővé tették egyházukat. Az egyház megalakul. Valaha Pittsburghba, a régi templomba járt a homesteadi reformátusság is, éveken át. Az első szakadás az egyletben támadt, amikor az itteni fiók külön szervezkedett, aztán • ének órákra jöttek össze külön nagy burdos 'gazdák házaiban azok, akik külön szerettek vólna, szervezkedni: Bábás János, Jurcsó István, Fjizzr János, Para- jos- József, Lobó János, Kiss István, Lengyel •Sándor, Vargá Sándor, Mádi István, Ternai Dá­niel és Témái József. Ez volt az 1900-as évek elején. 1902-ben már *3 hangra tanultak énekelni Kun. Károly., segédletével, aki fiatalon közibük ál- lött A- Pittsburghi uj ’tetjiplom közben épülni kezdett, á -homestdadiek 'Homesteadre akarták az uj templomot hozni,. mint *á .Monongahela völgy központjára, .de törekvésük nemi sikerült s elsza­kadtak az anyaegyháztól s. kiipondták, hogy kü­lön templomot fognak építeni-. A" magyar refor­mátusság ‘egyre nagyobb« számban telepedett le Homesteadre és környékére ügy hogy a Pitts­burghi központ *nem is bírta volna kiszolgálni a hívek egyre . növekvő táborát. Spk tanácskozás és :. ■ (Folytatás a 7. oldalon.) nr==ir~.........—[r=ir=innr=ii-^-ir=-----------ir==in I TJOQYLÁTJUK MI?.. ■ 1 írja: Balogh E. István. jjj □r-^--j[== —ir==ir=ipinr=ir——- ír—- —ir===in H ITLERI “UJ VALLÁS.” A fanatikus és öngőgtől duzzadt Hitler uralom nem elégedett meg azzal, hogy 600 ezer közalkalmazottat állásából kiüldözött, csak azért, mert “zsidó”, azzal sem, hogy katonai diktatúra kényszerébe parancsolta az egész nemzetet, az sem volt elég, hogy a nagy világ szimpátiáját újra vissza nyert intelligens német nemzetet újra a müveit nemzetek gyű­lölt testvérévé sülyesztette, hanem még tovább ment egy végzetes lépéssel. A két nagy keresztyén felekezetet, a protestáns és r. kath. egyházakat is diktatúrája szolgáivá parancsolta. Követet küldött a katholikus Hitler Rómá­ba a pápához, hogy a “szentatya” elismerését és támo­gatását kérje s amikor ez megtagadtatott, azzal vála­szolt, hogy az összes keresztyén felekezetek fölé állami ellenőrzést rendelt el. Elődei, a Soviet és Mussolini, sok­kal becsületesebb utón jártak. Mert a kommunizmus nyíltan leszámolt a hittel s Mussolini látszat-szabadság közé szorította a pápát, Hitler azonban Krisztusnak is parancsolni akar! — Ha kardot rántottak a zsidóüldö­zéskor, azért karddal fognak felelni, ha megölték a szel­lemi szabadságot a sajtó-cenzúrával, azért más módon fognak felelni, de a Szent Lélek ellen elkövetett bűnért, nyíltan megmondja az írás, halál jár. * * * S ZABAD EGYHÁZ SZABAD ÁLLAMBAN. Még nem fejezte ki magát elég vliágosan a német “názi-kor- mány”, de ha az eddigi hírek igazak, úgy már folya­matban van az a mozgalom, hogy a keresztyén egyhá­zakat “újjászervezzék”, azaz, hogy az állam egyik “füg­gelékévé” tegyék az egyházat. Ez az újjászervezés nem csak az egyházak kormányzatát, egyesitgetését, hanem hitelveit is érinteni akarja. Állami tisztviselők fognak te­hát a “felébredt Németország” egyházainak a sorsa fe­lett dönteni. A Krisztus keresztje mellé egy színvonalra fog kerülni Hitler “horog-keresztje” (swastika.) A va­lódi indító ok mind erre az, hogy az “uj németek” nem hisznek a nemzetközi egyház eszméjében s meg vannak róla győződve, hogyha most jönne a földre Krisztus, ak­kor Hitler mellé állna, hogy együtt küzdjenek a kom­munizmus és a nemzetközi szellem ellen. Ha mind ez igaz, akkor ez a német protestáns egyház végét jelenti. * * * A KIK EZT MEGENGEDIK, azok sem keresztyének többé, a szó teljes értelmében, mert Krisztus meg­mondotta, hogy az ő hívei megadják a császárnak, ami a császáré, de megadják az Istennek külön, ami az Is­tené. — Régi, régi harcoknak a felébresztését jelenti ez a mozgalom. Az egyház helyzete általában háromféle lehet az államhoz: 1. alávetni az egyházat az állam­nak (ezt akarja Hitler); 2. vagy alávetni az államot az egyháznak (ezt csinálták a középkorban, ezt akarja a pápai egyház); 3. vagy pedig egyenlőségi és független viszonyt teremteni az egyház és állam között, amikor mind a kettő korlátlan hatalom a saját területén belül (ez van Amerikában.) — Csak egy ilyen szabad egyház lehet az államnak igazi segitsége. Az egyházat az állam eszközévé korlátozni bűnös emberi kísérlet, amely meg­szülte a maga káros gyümölcseit a világháború alatt is. Az egyház, mint lelki intézmény felette áll az államnak s a szent írás azért nem tanít sehol államegyházról. — Az állam sehol se mentheti meg az egyházat, de az egy­ház mindenkor megmentheti az államot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom