Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-04-15 / 15. szám
14 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA ir=ir=nnnr=ii-------ir=-------- -n—-r-'in 1 LORÁNTFY ZSUZSANNA 1 | 1600—1660. | Irta. Dr. Nemes Béla. ni- ir=----------=ii-------ir=innr=ir=^ir=---------ir=in (Második folytatás.) A feleség jobban szerette Patakot, ez volt az ő igazi otthona. Valamikor a Perényi-családé volt. aztán Dobóké, majd Lorántfy Mihályé, Zsuzsán- na édes apjáé. Itt élte leányéveit, a vár minden kőkockája elmúlt napokra emlékeztette. Patak a Bodrog partján fekszik, pompás kilátással dombos-erdős vidékre, Tokaj szőlőgerezdes lankáira. Mikor Rákóczi hozományul 'kapta, durva katonáknak való erősség volt az egész, dacosan fekete bástyákkal, őrszabákkal, börtönökkel. Nem asszonynak épített kedves palota. Zsuzsánna kertet kapott, messze földről ritka virágok jöttek, egy szép tulipánért akkor ezreket fizettek. A vár északi részén volt Rákócziné lakosztálya: boltíves szobák csinos tölgyfabutorral, mennye- zetes ágygyal, a falakon drága keleti szőnyeg, a rácsos ablakban virágos disz. A világ sem folyt itt untató egyformasággal. A kiszegezett ágyuk, posztoló őrök, hajdúk, darabontok, salétrom- és puskaporkészitők tanyáján jókedvű társaság is mulatozott. Rákóczi nagyúri barátai jöttek Patakra, velük sok cifrarü.háju apród, 'hajdúk, inasok, pompás paripák ezüst- veretű szerszámmal. Napokig lakoma, muzsika, játék, vadászat. Koccant a serleg, gyöngyözött a tokaji. Soknak bódult el a feje; Rákóczi büszkén emlegeti, hogy mindig józan maradt. Szivből tudtak a régiek mulatni, szívből vendéget látni. Rákócziné a magyar asszony szeretet- reméltóságával intézte a vendéglátás ezer aprólékos dolgát, hadd érezze magát mindenki otthon. Bemutatta a kiét fiát: Györgyöt és a leá- nyosképü Zsigmondot, a Rákóczi-ház reménységét. Zsuzsánna a gyermekeinek és az urának élt elsősorban. Nevelésükre nagy gondot fordítottak. Az apa szigorúan fogta őket; ha botlottak, az anyja volt a közbenjáró, békítő angyal. A mit akkor nagyúri családok fiaitól megkívántak, azt gondos vezetéssel megtanulták a Rákóczi-fiuk is. Első nevelőjük Prónay Mihály, aztán a tudós Keresztúri Pál. Rákóczi és felesége istenes protestáns embereket, tanult, bátor lés igaz magyarokat akart fiaiból; gyermeki hálát és őszinteséget várt tőlük; testüket edzette, szivüket óvta, duhaj mulatságtól féltette őket. Mikor első vizsgálatokon idegenek és szüleik előtt tudásukat bemutatták, az apa boldogan mondja: “Adja Isten, élhessenek Istenöknek, hazájuknak, nemze- tö'knek s magoknak e világon jó hirek emelésére.” Iskoláik befejezésekor fényes ünnepség folyt Gyulafe'hérvárott, a fejedelem székhelyén; egy lengyel four is megcsodálta a fiatalok komoly tudását. György, az idősebbik hamarosan Várad kapitánya, 21 éves korában (1642-ben) pedig atyja utódjául fejedelemnek választották az erdélyi urak. Zsigmond udvarhelyszéki és háromszéki kapitány, majd a székelység főparancsnoka lett. Ezentúl ritkábban volt együtt a család. De a viszony a régi maradt. Levél ment, levél jött. Zsigmond maga volt a fiúi hála és ragaszkodás; minden csöpp dologban apja-anyja tanácsát kérte. “Életemig való fiúi engedelmes szolgálatomat ajánlom nagyságodnak”, irja nem egyszer. Györgyben több a férfiasság, de néha könnyelmű. Mint váradi kapitány el-elcsatangol a környéken s cimborái közt mulat és iszik. A fejedelem dorgáló levelet ir, mire a megszeppent György anyjához folyamodik, “ki nem az én vétkes mivoltom szerint, hanem anyai sze- retete szerint szokott cselekedni, méltóztatnék az ő nagysága (a fejedelem) haragját csende- sitni.” György maga sem gondolta, mennyi aggodalmat okoz szüleinek házassági tervével. Báthori Endre főur leánya, Zsófia, anyjával évenkint néhány hónapig Várad közelében, a somlyai kastélyban szórakozott. A fiatalok többször találkoztak és megszerették egymást, a mi nem lett volna baj, mert a szülők is házasítani akarták fiukat. De ezt a viszonyt nem nézhették nyugodtan. A Rákóczi-család élt-halt református vallásáért, a Báthoriak pedig buzgó kat'holikusok voltak. Abban a korban a haza sorsa mellett a vallás dolgai jobban érdekelték az embereket, mint bármi más, nagyurat és szegényt egyformán. A felekezetek örökös vitában voltak. Mivel a magyar királyt kat'holikus urak és papok vették körül s innen sokszor támadtak a magyar szabadság ellen: a protestáns magát tartotta igaz hazafinak, mert ő védte az országot. A protestánsok folyton érezték a katholikusok türelmetlenségét, ezeket okolták a sok bajért és szenvedésért. A katholikus papság mindent elkövetett, hogy a protestánsok helyzetiét nehezítse Erdélyben, inkább mint másutt, a református valláshoz való ragaszkodás összeolvadt az igazi magyar érzéssel. Nem csoda tehát, ha Rákóczi megdöbbent, mikor fia szándékáról értesült. Eleinte azt hitte, az egész dolog Báthori Zsófia mesterkedése, ki ezzel a házassággal katholi- kussá akarja tenni György utódait. A katiholikus papok közvetítésére is gyanakodott. Óva intette fiát, de hiába. 1641-ben Somlyón megtörtént Zsófia és György eljegyzése. (Folytatása következik.)
