Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-03-18 / 11. szám
10 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Míg Pocahontasban szolgál, megragadja lelkét a Pocahontas legendája. Mikor Floridában jár,- a Floridai Holdakról ir. A Világvárosban, A Bujdosókhoz, Kikötőben, A Fairmont Parkban, A Népfajok Nagy üstje, Az Indián völgyben, A holt csontok, Kossuth Amerikában, Magyar ucca Jenki városban, Cinkbányászok, Csillagsávos lobogó, mind amerikai vagy magyar-amerikai tárgyú költemények. Ezeknek a költeményeknek egyike-másika méltó arra, hogy felvegyük az amerikai magyar iskolák tankönyvébe s a Niagara Zenéjét és Legendáját pedig adjuk oda az amerikai Magyar Ifjúság kezébe. Szebben a Niagaráról senki sem irt. Az lesz Szabó Lászlónak a legszebb jutalma! A kinek füle van a hallásra hallja meg! És cselekedjék, hogy száraz ágon, hallgató ajakkal, csüggedt szivvel ne soká üljön a mi Szabó Lászlónk ! Kalassay Sándor. SZABÓ LÁSZLÓ AZ AMERIKAI MAGYARSÁG KÖLTŐJE. — Mitrovics Gyula kritikájából. — A KÖLTŐI KRITIKA megállapította hazai megszállott területeink hivatott poétáinak nevét. Az amerikai magyarságnak Szabó a költője. Bele lát az amerikai magyarság életének sötét mélységeibe. Külön és egyénien éli át odaszakadt véreink minden küzdelmét, szenvedését és csekélyke örömét. A megjelenités szívfacsaró erejével tárja elénk az ottani magyarság küzdelmét magyarságáért, fájó ragaszkodását a fajközösségéhez, vágyódását az ősi rögök után, vérhullató áldozatát a kenyérért, olykor a meggazdagodás tovasuhanó fantomjáért. Fajunk sorsa szinte eltakarja szemei elől Amerika természeti szépségeit. De, hogy pihentebb perceiben ezeket is élvezni tudja, köteteiben ennek meleg bizonyságát találjuk. Megihl'dtik saját életének mélységei és nagy ellentétei is: szerelme, csalódása, újabb vonzalmának ujjongó himnuszai. Érzésének melegségével, képzeletének teremtő erejével életet tud lehelni a holt tárgyakba is. Változatos zenei csengésű versformái mindenütt mély és üde hangulatok hullámainak a ringatói, érzései pedig súlyos gondolatoknak és mélyre ható meglátásoknak izgalmára terjednek szét lelkén s mindig a megfelelő formába öntve, azzal mintegy együtt születve, jutnak hiánytalan kifejezésre. Eredetiek a színei ezeknek a gondolatoknak, eredetiek és egyéniek a tárgyai; eredetiek érdeklődésének az irányai. Szabó László lelke állandó drámaiság lázában ég, és ehhez mindig megtalálja a kifejezésmódnak is a drámaiságát: rendszerint a cselekvés formáit öltik magukra itt is a kifejezései. Drámaiasságával még gazdag, pompázó és olykor a fenség magaslatáig érő szimbolizmusa versenyez. Eredetiség, újság, gazdagság és a hiánytalan kifejezés ereje: vajon nem ezek bizonyságai-é az igazi költészetnek?!... HOGY FOGADTÁK OTTHON A “CSABA KIRÁLYFIT”? A HUN NÉPREGE harmadik, befejező részét, kiváló költőnknek, amerikai lelkésztársunknak, Szabó Lászlónak halhatatlan müvét, a “CSABA KIRÁLYFIT” a Nagykőrösi Arany János Társaság az 1931. évi október 26-iki megnyitó gyűlésén mutatták be először otthon. A költő egykori irodalmi tanára, Mitrovics Gyula egyetemi professzor méltatta ezt az Arany Jánost folytató és befejező hős-köliteményt. A méltó fogadtatásnak legszebb viszhangja az, hogy a felolvasás után a Társaság elhatározta a “Csaba Királyfi” azonnali kiadását, ami meg is történt, egy 134 oldalas kötetben. Dr. Törös László főtitkár a Társaság 1931. évi itörténetét és munkálkodását összefoglaló Évkönyvben igy ir a “Csaba királyfi” kiadásáról: “Azt hisszük, hogy korszakos szolgálatot teszünk ezzel a magyar irodalomnak.” A felolvasó gyűlésen sok irodalmi kiválóság mellett az Arany János Társaság legújabb tagja, Dr. vitéz József Ferencz kir. herceg is megjelent, aki a költő előbb megjelent müveit is kérte a személyesen oitt levő Szabó Lászlótól s 1931. december 28-án igy ir a költőhöz: ’’Kedves Nagytiszteletü Ur! Irredenták, Vándorsirály, Tenger moraja és Hun Király cimü müveit, melyeket meleg és szép ajánló sorokkal volt szives ellátni és nekem megküldeni, őszinte szívből köszönöm. Karácsonytájt érkezett a küldemény hozzám és igen nagy örömöt szerzett nekem. Kedves és szép órákat fogok eltölteni azoknak elolvasásával.” Nemcsak a költeményt, de magát a szerzőt is meleg fogadtatásban részesítette Debreczen és Nagykőrös városa. Nagykőrös a város diszfoga- tát bocsátotta a költő és ének-művész leánya rendelkezésére s az egész város ünnepelte Szabó Lászlót. Mitrovics Gyula méltatása mellett, amely önmagában véve is egy rendkívül nagy értékű és komoly irodalmi tanulmány, egymásután jelentek meg a szebbnél szebb kritikák a “Csaba Királyfi
