Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-03-11 / 10. szám
Vol. XXXIV. ÉVFOLYAM. McKEESPORT, PA., 1933. MÁRCIUS 11. No. 10. SZÁM. PUBLISHED WEEKLY AMERIKAI MAGYAR EDITOR: by the Board of Home REV. J. MELEGH Missions of the Reformed 301 Ruben Building Church in the U. $. w n n a tv ■■ i raiw ta a vt w í w w « McKeesport, Pa. DEEflDM ATllCfllr I ADIA Phone: 2-2742 SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, elseKLHJKMAIUMJK LAPJA Associate Editors: where $2.50 per year. REV. GÉZA TAKARÓ Entered as Second Class Matter on the 10th oi Publication Office: 344 East 69th Street New York, N. Y. January, 1931, at the Post Office at McKees301 RUBEN BLDG., McKEESPORT, PA. REV. SIG. LAKY port, Pa., under the Act Telephone: 2-2742 McKeesport 737 Mahoning Avenue of March 3rd, 1879. Youngstown, O. A lapra vonatkozó minden köziemén^ és előfizetés igy cimzendő: REFORMÁTUSOK LAPJA, 301 Ruben Building, McKeesport, Pa. SZABADSÁGHARC ÉS SZABADSÁG Szabadság küzdelmet kezdett a magyar nemzet 1848-ban s annak szent eszméjéért mindent, mindenét odaáldozott s a nagy harcban mégis ő lett a vesztes fél. Mig egy volt, addig nem lehetett szabad, mikor megnyerte szabadságát — elvesztette nemzeti egységét! Pedig csak azt akarta, amit minden nép jogosan kér magának s amit a szabad föld népe, Amerika országa 157 éve élvez. 1848 március 15-én igy ir az első szabadszóló lap hasábján Jókai Mór: “Itt az idő testvéreim, hogy elveinket kimondjuk. Ezen idő, az melyben a régi fogalmak mind halomba vannak döntve s uj évszak kezdődik. Vége az osztály- gyűlöletnek: kiket a régi fogalom korhadt omladékainak pártolói maguktól elűznek, azokat mi fogadjuk védelmünk alá és esküdjünk pártfogást mindennek, ami elnyomott, üldözött és méltatlanul bántott: az üldözöttek menedékhelye a mi körünk legyen. “Március 15-én az egész haza újjá született, vele együtt minden egyes hazafi. Legyen gondunk a jövőre; nem a múltra. “Egyenlőség, szabadság, testvériség. Éljen a haza!” A világtörténelemben egyedül álló vér nélküli forradalomnak legszebb, legnemesebb eszméi jutnak kifejezésre e gyönyörű szavakban. A nemzet kész volt, megérett erre s hogy nem valósult meg mind, vájjon kinek a bűne? Nem a nemzeté! Mert rövidesen bekövetkezett, hogy népünk meghasonlott uralkodójával. Szabadság után sóvárgó népének saját feje lett ellenségévé. Október 22-én már igy ir a magyar sajtó: “Midőn a királyok a népek fejére ültek s Isten nevében nyomoru életet és nyomoru halált osztogattak édes fiaiknak, midőn a királyok kivették a nép szájából a kenyeret, szivéből a vért s adtak neki helyette rabszolgaságot és koldus botot, midőn a királyok játszottak a nemzetek fejével, adták, vették, osztották az országokat: a jó királyok akkor sem feledkeztek el keresztyén voltukról s kiket nyomorultakká tevének, megsiratták és mondák: szegény nép! “Fordult a kocka! Jön az idő megállíthatatlanul, midőn a bálvány imádásoknak vége szakad, a nép nem fog aranyos fejű halandók előtt térdelni többé, nem csókolandja a tigris körmöket, miken önvérük szagát érzi, hanem ledobja nyakáról álszenteit. — Semmik vagytok!” A tragédia bekövetkezett, egy nemzet harcolt uralkodója ellen s a jogáért esengő ország lett a vesztes, mert saját uralkodója ásta meg népe sirját! Ez volt a szabadságért való jogos küzdelem. Fordítsunk az időnk kerekén s lássuk a szabadságot ebben az országban 1933-ban. Március 4-én esküdött föl e nagy ország uj elnöke a szabad nemzet alkotmányára. Csak elnöknek hivják, de hatalma minden más ország királyánál, vagy magasabb cimü vezérénél nagyobb. Elnökségével uj történelem kezdődik ennek az országnak a történelmében is. Népe választotta, népétől kapta jogait s ő az első, aki tiszteletben fogja tartani a szabad nép Isten — adta szabadságát. “Elfogadom az elnökséget” — mondta székfoglalójában — “azzal a lélekkel, amellyel azt nékem adta az ország.” Nem egyéni hatalmának a növelésére, a kapott jogoknak kihasználására forditja elnöki tisztét, hanem az ország kiáltó szükségét, népe akaratát igyekszik betölteni minden erejével. A szabadságra vágyó magyar nemzet történetében évszázadok szólnak arról, hogy mindenki rabszolga volt, de az uralkodó törvényen felül emelt szabad ur lett — e hazában mindenki szabad s az ország feje az első szolga! Március Idusának boldog eszméi! Vájjon akartunk-e mást, többet, jobbat, mint amit az amerikai nemzet megvalósíthatott? Kérjük hát alázatosan Istenünk segítségét, hogy eltiport népünk minden tagját védelmezze meg innen és túl s vezéreit vezesse, hogy eljöhessen az a “vig esztendő” mikor újra egységben, egyenlőségben és szabad testvériségben munkálja saját javát a nemzetek nagy közösségében. (BEI.)
