Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1932-10-08 / 41. szám
1 I AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 9 meg a lelkész, hogy miképen tehetnék jóvá mulasztásukat.” Több olyan ifjú van gyülekezetünkben, kik mehetnének college-ba, de mert a szülők a mostani viszonyok között nem képesek a szükséges összegeket előállitani, vagy kétezer dollárra volna szükségünk, hogy ezeket a fiukat kamatmentes kölcsönnel ki tudjuk segiteni. Egy hét leforgása alatt, önkéntes adományból, összejött kettőezer hétszáz dollár. Vájjon a mi gyülekezeteinkben nincsenek-e a mai panaszos idők dacára is olyanok, kik egy kis jóakarattal szintén adhatnának kisebb-nagyobb ösz- szeget a mi felsőbb iskolákba törekvő ifjaink támogatására? Vagy a mi tehetősebb nagyjaink annyira leromlottak, annyira azok közé kerültek már, kikről saját szeretteik sem mondhatnak egyebet, mint: “Sajnálom, de én félek, hogy te nem fogsz nekem a jóra példát mutatni” .. . Szabó András. OLVASÁS KÖZBEN. (Folytatás a 4. oldalról) TLYEN TERMÉSZETŰ mesejátékkal már sokan megpróbálkoztak, több - kevesebb sikerrel. Legnevezetesebb közöttük a nagy német írónak, Hauptmanmak: “Hannele mennyberne,ne- tele” cimü darabja, amely egy nyomorban élő, 14 esztendős leányka lázálma kapcsán mutatja be azt a menyországot, amit egy ilyen gyermek cl tud képzelni. Molnár Ferenc, a hires magyar iró még a nagy háború alatt irt egy nagyon szép munkát, “A fehér felhő” címmel, amelyben a csatatéren elhalt magyar huszárokat viszi a menyországba, akiket ott a gyermekeik is felkeresnek. New Yorkban már két és fél esztendeje állandóan színpadon van Marc Con- nelly-nek “The Green Pastures” cimü néger darabja, amely az elmaradt négerek nagy lelki éhségén keresztül mutatja be, hogy a nemzedékeken keresztül tudatlanságban és testi-lelki elmaradottságban élő négerek hogyan népesítik be a menyországot magukhoz hasonló lényekkel. Hauptmann müvét vallásprofanizálás miatt támadták annak idején, Molnár Ferenc darabját ma sem lehet olvasni igazi meghatódás és elfogultság nélkül, Marc Connelly darabjában pedig a sokszor durva és Ízléstelenül hangzó kitételek dacára is megérezzük az igazi irodalmat s az Ízléstelenségeket meg tudjuk érteni és meg tudjuk bocsátani, mert tudjuk, hogy tudatlan és lelki elmaradottságban élő embereket szólaltat meg a szerző. Nála maga az Ur is egy ferenc- józsefkabátos öreg néger pap, akit Gábriel arkangyal szivarral kinál s aki az angyalt Gabinak szólítja, a babiloni király O. K.-vel fejezi ki helyeslését s egyik udvari embere revolverrel lövi agyon a keménybeszédü prófétát. Ez a néger menyország is örökös piknik, de a néző mégsem érzi, hogy magát a keresztyén vallást pro- fanizálja. Ebben a darabban is van nevetni való, de az a nevetés, amely itt-ott felhangzik, úgy gondolom, egészen más, mint a budapestiek rengő nevetése, akik kárörvendve látják a keresztyén hit alapigazságainak a pillanatnyi hatás kedvéért való nevetségessé tételét. Az amerikai négerek mögött nincsen ezeresztendős keresztyén múlt és kultúra, a maguk soraiból kikerülő papjaik épen olyan egyszerű és tudatlan emberek, mint a hívek: Somogy falvaiban azonban évszázados templomok állanak, az evangéliumot gazdag, hivatalos egyházak tanult, müveit papjai hirdették egy évezreden át. Az amerikai négernél meg tudom érteni, hogy a menyországot állandó hal- siitéses pikniknek képzeli el, de a somogyi magyarnál nem s a lelkem háborodik fel, ha valaki Babay darabjára mutatva, azt mondja: Ezt hiszi a magyar nép a menyország és a pokol felől. Ez a darab minden esetleges irodalmi értéke és mulatságossága dacára is kegyetlen és profán megsértése a keresztyénségnek és magának a magyar népnek is, amit a magyarországi egyházak hivatott vezetői bizonyára nem fognak szó nélkül hagyni. □ □ jyjAGA AZ UR JÉZUS az evangéliumokban több mint negyven helyen beszél a büntetésről és a pokolról és számos helyen a jutalomról és az örök életről. Emlékeztetésül legyen elég ez a pár vers: “Akik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék és a halálból való feltámadást... meg sem halhatnak többé, mert hasonlók az angyalokhoz és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.” (Lukács 20:35-36.) És azután: “Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.” (Máté 25:41.) “És ki- jőnek; akik a jót cselekedték, az élet feltámadására; akik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására.” (János 5:29.) □ □ ^EM TUDJUK ELHINNI, hogy a somogyi magyar nép ezer esztendő alatt ezeket a hitigazságokat meg ne tanulta volna. De ha a “Veronika” szerzője igazat mond, amikor azt állítja, hogy Somogybán azt hiszik, amit ő leír, akkor ez a színdarab a legszörnyübb ítélet a magyar keresztyénség ezeresztendős múltja és munká'a fölött. Vasváry Ödön.