Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1932-01-23 / 4. szám

Vol. XXXIII. ÉVFOLYAM. McKeesport, pa., 1932. január 23. No. 4. SZÁM. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, else­where $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 10th oi January, 1931, at the Post Office at McKees­port, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 301 RUBEN BLDG., McKEESPORT, PA. Telephone: 2-2742 McKeesport EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. A lapra vonatkozó minden köziemén^ és előfizetés igy cimzendő: REFORMÁTUSOK LAPJA, 301 Ruben Building, McKeesport, Pa. A LELKÉSZEK FELELŐSSÉGE. PASTORALIS MUNKA. Az Igehirdetés nagy felelősségéről még sakkal, sokkal többet lehetne elmondani, mint amennyit e munkakörből múlt heti számunkban elmondtunk. Ide tartozik az önképzés nagy kötelessége, mert hiszen folytonos tanulás, olvasás nélkül a prédiká­ciók tartalmi színvonalát megtartani szinte lehe­tetlen. Örök igazság az, hogy “a jó pap holtig tanul s mégis tanulatlanul hal meg.” E szorosain vett lelki foglalkozás mellett azon­ban ott vannak még azok a pastoralis kötelessé­gek, amelyek terén szintén a lelkészt terheli a ki­zárólagos felelősség. A hívek egyéni pasztorálása mindig és min­denütt fontos, de Amerikában s különösen az ame­rikai magyar ref. egyházi életben elkerülhetetle­nül szükséges az. Otthon ezt a munkát könnyeb­ben nélkülözhetővé teszi a teljesen meggyökerezett egyháztagság, a katolikusoknál a páratlanul álló egyházfegyelem és egyházi rend, — de annak hiá­nyát vagy könnyebb kezelését föltétlenül megérzi az egyházi élet otthon is, a katolikus egyházban is. Mii pedig egyszerűen inem nélkülözhetjük azt. Az amerikai magyar református lelkésznek egyik legnagyobb feladata: a hívek állandó látoga­tása. Mennél többször, de egy évben legalább egyszer-kétszer meg kell fordulnia kivétel nélküi minden egyháztag családi hajlékában. Mennél ko­molyabbak, mennél mélyebbeg ezek a látogatások: annál inkább emelkednek értékükben és hatásuk­ban. A lelkészi látogatás azonban majdnem teljesen elveszti a maga értékét, mihelyt kollektálással van egybekötve, ami pedig nagyon gyakori a mi egy­házi életünkben. Teljes képtelenség, hogy ered­ményes és tulajdonképeni célját szolgáló legyen a látogatás akkor, ha a lelkész megpillantásakor a fölébredő legelső gondolat az, hogy: no, most megint jön pénzt kérni. Abban a percben tönkre van téve a látogatásnak minden értéke. Semmi szükség nincs annak fejtegetésére, hogy milyen legyen egy lelkészi látogatás. Töké­letesen tisztában van azzal minden lelkész. Arra azonban, hogy a látogatás ne legyen kollektálással egybekötve, egyéb s későbben érintendő okok miatt mutattunk rá. A látogatások szükségességét és lelkész} kötelességét pedig azért hoztuk fel, mert ezen a téren kizárólag és egyedül a lelkészt terheli a felelősség. Különösen fontossá válik ez a betegeknél, ahol nemcsak akkor kell megjelennünk, amikor Úrva­csorát adni hívnak bennünket. Kibeszélhetetlenül sok áldást rejt magában, ha mennél gyakrabban keressük föl a szegények hajlékait. Még ha nem is tudunk rajtuk segíteni anyagilag: egy pár szives jó szó, igaz érdeklődés könnyebbé teszi még a nyomorúság viselését is. Igen fontosak a lelkészi látogatások a konfirmált ifjak házainál, azután az uj házasoknál, ahol mindig kiváló alkalmak van­nak arra, hogy maradandó lelki hatásokat érjen el a lelkész. Mennél gyakrabban látogatjuk egyháztagjain­kat és nem-egyháztagjaiinkat: annál inkább telve van a templom s annál inkább virágzik az egyházi élet. Hogy egy pár szóval érintsük csupán: tisztán a lelkészt terheli a felelősség a konfirmándusok oktatása terén. Serdülő ifjúságunkat lépten-nyo- mon ragadja el tőlünk a világ s aninak ezernyi ki­sértése. És ezzel szemben jóformán egyetlen fegy­verünk van: mennél mélyebbé, mennél alaposabbá és igazabbá tenni a konfirmációt. Amerikában a lelkész vállaira nehezedik a gyermekek, a magyar gyermekek más irányú tani- tása is. Azt azonban már joggal kérdésbe tehet­jük, hogy vájjon a lelkészt terheli-e ezen a téren is a felelősség? ... A tanítás tudománya igen nagy tudomány s a lelkész hivatásától, előképzettségé­től teljesen különálló tudomány. És ha a mi spe- cilális egyházi életünk ezt a munkát is vállainkra helyezi s mi viseljük is azt: bizony, ennek a fele­lősségnek az érzése már nem a lelkészi hivatás felelősségéből táplálkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom