Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1930-05-17 / 20. szám

20-i'k szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal város nevében is Mayor Johnson, pol­gármester üdvözölte a konferenciát. Az értekezletek folyamán minden egyház ifjúsága külön énekszámmal is bemutatkozott. Egyesületünk részéről Király Erzsiké elnök üdvözölte a ven­dégeket, Gyüre Gizella bibliát olvasott, Fekete János, az East Chicagói Egye­sület elnöke, beszélt; Szabó Jolánka a West Chicagóból szavalatot adott elő. A Burnsidei egyház részéről ifj. Boros Je­nő azt az értékes indítványt terjesztet­te a konferencia elé, hogy a környékbeli egyházak ifjúsági szervezetei közt ala­kuljon meg a kerületi szövetség, amely mint egyesitő és egymást segítő kapocs szolgálna. Az indítványt a konferencia magáiévá tette elvileg s a tényleges szervezkedést a jövő hónapi hasonló összejövetelre bízta. Az értekezlet után az iskolaterembe vonult az ifjú sereg, ahol díszesen terí­tett asztalok mellett lunch és ismerke­dő társalgás és szórakoztató előadások­kal töltötték az estét. A konferencia egy hatalmas toborzó volt a Krisztus ügye mellett. Az azon megnyilvánult lelkesedés tüzéből s az elhangzott szó­zatokból bizonnyal igen sok lelki jó és áldás áradhat ltjainkra és egyházainkra. A G. E. Szövetségek figyelmébe. Kedves Ifjú Testvéreim! A toledoi országos konferencia an­nak az óhajnak adott kifejezést, hogy meg kell indítani és ápolni kell az ame­rikai magyar református ifjúság és az óhazai református ifjúság közötti kap­csolatot, összeköttetést. Ennek a célnak elérésére már tettünk is pár lépést, levelet küldtünk, levelet kaptunk. Azonban most, a hazai refor­mátus ifjúsággal való kapcsolat ápolá­sának, olyan alkalma jön, a mit vétek volna elszalasztani. Ugyanis a nyáron a mi amerikai re­formátus életünk vezetői közül többen haza mennek a Református Lelkész­egyesület “Magyar Sión Társasuta­zásáéval. Rajtuk kivül Magyarország­ba megy Catherine Miller Balm, a Ref. Church ifjúsági munkájának direktora is. A Magyar Sión Társasutazás részt­vevői junius 22-én indulnak, mig Mrs. Balm julius 5-én ül hajóra. Ezt a két alkalmat használjuk fel úgy, hogy kérjük meg a “Magyar Sión Társasutazás” vezetőit és Mrs. Balmot, hogy keressék az óhazai református if­júsággal való összeköttetést, adjálk át üdvözletüket s ismertessék meg a mi ifjúsági munkánkat. Ennek a óéinak elérésére arra ké­rem a C. E. Szövetségeket, hogy tart­sanak gyűlést és hozzanak határozatot s írjanak üdvözlő iratot. Ezeket az üd­vözlő iratokat legkésőbb junius 15-ig juttassák el Miss Elizabeth Komáromy, 2013 Valentine St., Toledo, O. címre. S ha az üdvözletekhez minden C. E. szö­vetség egy pár dollár ajándékot is csa­tolna a hazai ifjúsági munka segítésére, annál szebb és hatásosabb volna üdvöz­letünk. Szeretettel: Komáromy Erzsiké, levelező titkár. PERCES PRÉDIKÁCIÓK. Közli: Laky Zsigmond. lelkész. A KÖTELESSÉG LATKÖRE. “Emeljétek fel szemeiteket, és lássá­tok meg a tájékokat,...” Szűk látkörüség szűk lelkületet szili. Mert olyan keveset tudunk tenni, még kevesebbet akarunk vállalni. Akik látják Isten országának csodála­tos lehetőségeit, akikben meg van a kész­ség hallani a Mester hivó szavát, azok­nak érdeklődési köre kitágul, azok teljes tudatára jönnek a bennük rejlő csodála­tos képességeknek. Mi mindent tesz Isten anyassentegy- háza? Hány keresztyén él a földön? Hány egyházon kívüli él városunkban? Mit tesznek a hívek az evangélium ter­jesztése érdekében? Mit teszek én? Ki­veszem a részemet a munkából . olyan mértékben, mint kellene? Ezek a kérdések és hasonló kérdések tágítják látkörünket, önmegelégedéstől megóvnak. Visszatartanak attól, hogy pi­henni kívánjunk mielőtt kötelességünk­nek eleget tettünk. VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. 21-ik. 1930 Május 25. ISTEN ORSZÁGA JÖVŐJÉRŐL. Olv. Mt. 25:1-13, Mt. 7:24-27. I. Tim. 6.17-19. A jelen világ rendje nem marad mindvégig úgy, amint most van. Istennek terve, célja van a mi életünkkel is. Mert életünk nem fejező­dik be a sírnál s nekünk készülni kell a jö­vendő életre is ebben az életben. A gondos ember nyáron szerez magának télire valót, a jó keresztyén ember e földön gyűjt magának örökkévaló kincseket a Krisztus evangéliumá­nak világosságánál. Van tehát az életben vi­lágosságunk : Krisztus evangéliuma, melyben az olaj: Isten kegyelme. Igazi bölcs-őség előre meglátni a jövőt és készülni arra. Ez az idő, amikor várjuk a Krisztus megérkezését. So­kan belefáradnak a várakozásba, sokan nem is figyelnek reá, de nekünk minden pillanat­ban készen kell lennünk az Úrral való talál­kozásra, mert el jő az idő, amikor már késő, mások bejutnak, előttünk bezárödik az ajtó. Az idő bizonytalan, készüljünk reá most. Aranyige: "Figyeljetek, vigyázzatok és imád­kozzatok; mert nem tudjátok mikor jő el az az idő.” Kérdések • 1. Megmarad-e a világ mindig olyannak, mint most? 2. Van-e Istennek akarata? 3. Mi lehet Isten akarata a világgal ? 4. Mi a szándéka az emberekkel? 5. Mire kell tehát törekednie az embernek ? 6. Mik az örökkévaló kincsek? 7. Van-e erre műiden keresztyén embernek szüksége ? 8. Kell-e valamire készülnünk e földi élet­ben? 9. Mik lesznek a világ elmúlásának jelei? Mt. 24:1 és köv. 10. Mi a legnagyobb jele a Krisztus vissza- jövetelének ? Az evangélium hirdettetik az egész világon. Tanulság: E földön készüljünk az örökéletre. MONDAT PRÉDIKÁCIÓK. Közli: Nagy Ferenc wiellandi ref. lelkész Mi nem kopunk el — — A súlyos teher alatt, hanem a súr­lódásban. — A nehéz munkában, hanem a hiába­való aggódásban. — Mert öregek vagyunk, hanem azért, mert elgyengültünk. — A nehézségek alatt, hanem inkább a kedvetlenségben. — A rögös utak miatt, hanem azért, mert rosszul hajtunk. — A gyorsaságban, hanem a szükség­telen mozgásban. VASÁRNAPI ISKOLÁK FIGYEL­MÉBE! Kérem, hogy azok a lelkészek és va­sárnapi iskolai vezetők, akik a következő félévre több leckeképeket kivannak ren­delni, vagy akik újonnan akarják meg­rendelni a vasárnapi iskolai leckeképeket, legkésőbb május hó végéig küldjék be a rendelést. A következő félévre csak azoknak a vasárnapi iskoláknak küldhetek leckeké­peket, melyek eddigi tartozásaikat leg­később junius 15-ig beküldik. Varga Lajos, ref. lelkész, 221 Johnston Ave., Pittsburgh, Pa. ÉDES ANYÁM. Ha fölfeszitenének a kei-esztfán, Édes anyám, édes anyám, — Tudom, ki szeretető jönne hozzám, Édes anyám, édes anyám. Ha a legmélyebb tengerbe fűlnék is, Édes anyám, édes anyám, — Tudom, ki könnye jönne le oda is, Édes anyám, édes anyám. Ha testem, lelkem kiátkozott lenne, Tudom, boldoggá ki imája tenne, Édes anyám, édes anyám! (Fordította: Nagy Ferenc.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom