Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1930-04-19 / 16. szám

16-ik szám. 5-ik oldal amerikai magyar reformátusok lapja Gl. ZSOLTÁR. (Műfordítás, a 207. dics. dallamára: “Kegyes Jézus . . .”) Igazságos Birám és Istenem, Kegyelmedről zendül ma énekem. Felinditom legszentebb vágyamat, Uram! hogy megtaláljam utadat. A bűn elől elfordítom szemem, A pártütőket szívből megvetem. Ki titkon forral álnok terveket: Nem nyújtok annak társként jobbkezet. Csalárdszivü, távozz orcám elől! Lelkem majd csak bukásodon örül. Ha rágalomszó készül ajkadon, Lesújt reád itéletes karom. Istenhez hívek és hűségesek : Reátok szemmel én figyelmezek. Oh bár lakhatnék vígan véletek, Amíg az Ur ád nékem életet. Reggel korán utamra indulok: Rendüljetek meg latrok s álnokok! Megsemmisül, ki szemben áll velem..... — E föld határin békesség legyen. Uray Sándor, debreceni ref. lelkész. PERCES PRÉDIKÁCIÓK. Közli: Laky Zsigmond, lelkész. Becsületesek Isten színe előtt. “És az éjszakát az Istenhez való imád­kozásban tölté el.” Luk. 6:12. “ és bemérte szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, “Luk. 4:16. Milyen gyakran elmulasztjuk az Ur házába való menetelt, mert azt hisszük, hogy nincs időnk. Álljunk meg egy pillanatra és lássuk meg, hogy Isten milyen keveset kér maga részére a mi időnkből. Minden esztendőben rendelkezésünk­re áll 5.840 óra, az alvással töltött órá­kon kívül. Ha minden nap elmondjuk a M lat pán­kot, az egy évben 4 órát vess igénybe. Ha mindennap elolvasunk a Bibliából 10 verset, ez csak 9 órát jelent egy egész esztendőben, Ha minden héten elmegyünk a temp­lomba legalább egyszer, ha másfél órás az istentisztelet, akkor is csak 78 órát töltünk évente a templomban. Összesen csak 91 órát adunk az Isten tiszteletére. Marad nekünk az 5.840 órá­ból 5.749 óránk. Ha megállók az Isten előtt, az Ítélet napján, vájjon igaz, jó lelki ismerettel mondhatom-e: “Nem volt időm!” I SZOMBAT! ISKOLA g g H Ül Rovatvezető: Hunyady László lelkész. & £ í BOCSKAI ISTVÁN ÉS A BÉCSI BÉKE. A pozsonyi országgyűlés (1604) után Rudolf király felhatalmazta Barbiánó Jakabot, felső M.-ország kormányzóját a protestánsok üldözésére. Mikor az üldözöttek a királynál panaszt emeltek, a király a panaszt meg sem hallgatta, hanem az országgyűlés határozatához még egy cikket toldott önkényesen, melyben az eretnekség kiirtását ren­delte el. A nemzet ilyen jogsértés mi­att aztán törvényadta joga alapján fegyvert fogott önön védelmére. A fel­kelést Bocskai István vezette, ki hama­rosan kikergette csapatával a Barbiá- nó seregeit felső M.-országból. Ekkor Bocskait Erdély fejedelmévé választot­ták meg, sőt a török szultán megkínál­ta M.-ország trónjával is, de azt Bocs­kai visszautasította. A király megré­mült és békét kínált, -mit Bécsben meg is kötöttek 1606-lban. E békében a ki­rály biztosította M.-orszáon a prot. val­lás szabadságát. MAGYAR SIÓN TÁRSASUTAZÁS. Lelkészegyesületünk terve, amely sze­rint Junius 22-én a Cunard Line Beren- garia nevű gőzösén csoportos látogatást rendez az óhazába, otthon is mind széle­sebb és szélesebb körben kelt élénk érdek­lődést. Újabban Debreczen város polgár- mestere, Dr. Vásáry István küldött leve­let a Lelkészegyesület titkárához, amely­ben a látogatókat meghívja a “kálvinista Rómába” is, hol a város fogadja teljes ünnepélyességgel őket. Debreczen városa a Llortobágyon szándékozik diszebédet adni a látogatók részére. Érdeklődést váltott az ki az evangélikus testvérek között is, akiknek nagynevű püspöke, Ft. és Mélt. Raffay Sándor irt levelet Rúzsa István lelkészhez. Arra hív­ja föl az amerikai magyar evangélikuso­kat, hogy csatlakozzanak a MAGYAR SIÓN TÁRSASUTAZÁSHOZ és velük együtt szervezkedve együttesen meneje- nek haza s vegyenek részt az Ágostai Hitvallás keletkezésének 400 éves évfor­dulóján. Ha sikerül a szervezkedés: a ha­zai evangélikus Lelkészegyesület a láto­gatók fogadása végett országos gyűlést tart Budapesten. Ismételten fölhívjuk tehát olvasóink figyelmét e mozgalomra, amelyről bővebb fölvilágositást lehet szerezni ezen a cí­men: Magyar Sión Társasutazás, 134-8ÍÖ Ave. McKeesport, Pa. MONDAT PRÉDIKÁCIÓK. Éljen az az ember — — Aki meg tud látogatni egy beteget anélkül, hogy rosszabbá ne tenné azt! — Aki meg tud kezdeni egy olyan ne­vetést, amelynek nincsen semmi megbánni való utóhatása! — Aki tud segíteni embertársán anél­kül, hogy még kérdezné is: mit ka­pok érte ?! — Aki nyugodt lélekkel szembe tudja nézni a veszteséget, mert szive tiszta! — Akiben bízni lehet, hogy pontosan és felügyelet nélkül teljesíteni fog­ja a parancsot! — Aki tud gratulálni egy szerencsés barátjának anélkül, hogy titkon szi­vében ne irigyelné azt!- Aki építeni tud azokból a kövekből, amelyekkel megdobálják! VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. 17-ik 1930. Április 27. A GAZDAG IFJÚ ÉS ISTEN ORSZÁGA. Olv. Mt. 19:16—26. Jézus élete egy szüntelen tanítás arról, hogy az ember nemcsak e földön él, hanem egyszer lelke felemelkedik az Istenhez is, aki megítéli őt. Ezért az ember figyelmét ne ez a világ kösse le, hanem az örökkévaló világ. Az ember hajlandó is arra, hogy törődjön lel­ke üdvösségével, azonban sok minden van, ami ide köti őt a földhöz és életét inkább ez fog­lalkoztatja. Amikor Jézushoz odamegy egy gazdag ifjú, ki szeretné lelkének üdvösségét, Jézus világosan megmondja neki, hogy nem elég csupán a törvények betartása, hanem azok cselekvése, a szeretet gyakorlása is szük­séges, amit így foglal össze: oszd ki minden vagyonodat a szegények között. A gazdag ifjú üdvösségének ez volt az akadálya, nem csele­kedte meg Jézus parancsát. De aki mindenét odaadja Isten országáért, az megkapja jutal­mát, mert első lesz az Isten országában. Aranyige: “Keressetek magatoknak kincse­ket a mennyben.” Mt. 6:20. Kérdések: 1. Mi a Jézus tanításának lényege? 2. Hová jut az ember lelke a halál után ? 3. Kell-e az embernek törődni leikével ? 4. Mik azok a dolgok, amik az embert a földhöz kötik ? 5. Használnak-é az embernek ezek a dol­gok ? 6. Mi az, ami után vágyódik a keresztyén ember lelke ? 7. Ki szerette volna lelkének üdvösségét el­nyerni ? 8. Elnyerhette volna-é a gazdag ifjú is? 9. Van-e mód arra, hogy a gazdag is üdvö­zöljön ? 10. A gazdag ember üdvösségének mi a leg­nagyobb akadálya ? 11. Ud vözülhet-e minden szegény ? 12. Milyen életet kell élnünk, ha üdvözölni akarunk ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom