Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1929-02-23 / 8. szám

4-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 8-ik szám. REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint. AMERIKAI MAGYAR Published jointly by the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. S. Laky, Rev. L. Varga, Rev. J. Melegh temporary editors. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési díj erre a oimre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 117 Flowers Ave. Pittsburgh, Pa. Subscription terms:..................$2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési dij:...............Egy évre két dollár, bárhová küldve. Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. PUBLICATION OFFICE: 117 Flowers Ave., Hazelwood, Pittsburgh, Pa. ménységüket, közös vágyaikat, közös sorsukat megvalósítva látják: a föld min­den nemzete boldogan, elégedetten, mint egy nagy család 'fog békességben együtt élni. De hol találjuk meg ezt a nagy, ezt az egész világot uraló győzelmes királyt, nagyobb magyar hibákkal van tele. A legnagyobb amerikai hibákkal van tele. A legnagyobb német (hibákkal van tele. Lu­ther, Kálvin, Knox János és a többi re­formátor is mind gyarló bűnös ember. Vizsgáljátdk meg a történelmet: az ó-kor, a közép-kor, az uj-kor történel­mét. Mutassatok rá egy nagy emberre és mindjárt meglátjátok benne a nagy­ság mellett a reménytelenség jeleit is. Ember nem felelhet meg ezeknek az em­berfölötti követelményeknek. Mindegyik­ben van valami (fogyatkozás. Mindegyik csak egy bizonyos nézőpontból volt nagy, általános értelemben véve egy sem volt igazán nagy. Egyet sem fo­gadna el minden nemzet. Valóban emberfölötti követelmény ez. Olyan diadalmas (király, aki a mi kíván­ságainknak megfelelne, aki föli'be tudna emelkedni minden (földi hatalomnak, em­berek között nem található. Ilyen min­dent magába foglaló jellem már nem emberi, de isteni jellem. Bizony bizony csak egyetlen egy volt, aki mindeneknek vérrokona. Soha nem volt, csak egy, aki annyira nagy, annyi­ra hős (lett volna, hogy kiviétel nélkül minden ember csudálkozását kivívja. Soha nem volt, csak egy, akiben még ellenségei sem találtak semmi bűnt. So­ha nem volt csak egy, akiben minden ember megtalálta azt, amit önmagában hiába (keresett. Soha nem volt csak egy, akiben megtaláltatott az általános érték. Söha nem volt, csak egy, akit tökéletes­nek lehetett volna mondani. Soha nem volt, csak egy, akinek hatalom adatott volna arra, hogy ezen a földön minden bűnt megbocsásson. Soha nem volt, csak egy, aki méltó (lett volna az egész világ fölött való dicsőséges uralkodásra. És ki volt ez az egy ? A Krisztus. Az embernek fia, az Istennők fia. A Krisz­tusban Isten testté lett és lakozott mi közöttünk. Emeljétek (fel a ti fejeteket, óh kapuk, és a dicsőség királya ibéjő! Ki a dicsőségnek ez a királya? A se­regeknek ura, ő a dicsőség királya! Igen, az Ur Jézus Krisztusban mi megvalósulva látjuk a jelennek, a múlt­nak és a jövendőnek minden reménysé­gét, minden vágyát, minden álmát. Krisztus ma, tegnap és mindörökké ugyanaz. Ő benne találta meg az emberi- stég és változatlan, örök eszményképet. Csak a Krisztus az, akiben közös talaj­ra talál a magyar, az amerikai, az angol, a japán, a kínai, az afrikai, a zsidó és a pogány egyaránt. Csak a Krisztus ké­pes arra, hogy a világköztársaságot meg­alapítsa és fent is tartsa. Csak a Krisz­tus képes arra, hogy a tökéletes békét az emberek között megteremtse. Csak a Krisztus képes arra, hogy az emberi ne­met jellemző zűrzavarból (fenséges össz­hangot teremtsen. Csak a Krisztus ké­pes arra, hogy mindenek fölött győzzön, ő a nagy hős, ő a nagy király. Jertek és imádjuk őt! Ámen! Tóth Mihály. A közelmúltban különösen sokat fog­lalkoztak nemcsak egyházi, de világi lapok is a különböző protestáns feleke­zetek közötti tárgyalásokról, a mely tárgyalásoknak célja a felekezetek egyesítése vagy egymáshoz való kö­zelebb hozása. Legutóbbi a Methodista egyház és a Presbyterián egyház kivá­lasztott bizottságai tartottak gyűlést Pittsburghban, -s ezen a gyűlésen elv­ben megegyeztek, hogy a két egyház egyesítése 'kívánatos. A Methodista egy­ház Wesley-ista, mig a Presbyterián Kálvinista. Nagy vonásokban egyezik a két felekezet, de mielőtt az egyesülés megvalósitásához érkeznének nagyon sok és nagyon fontos külömbözetet kell kiküszöbölni. Különösen a napi sajtó adott olyan .szí­nezetet a pittsburghi gyűlés eredményé­nek, mintha a kiét hatalmas egyháznak egyesülése szinte a megvalósulás küszö­bén volna. A Methodista egyházank több mint 4 millió tagja van, míg a Presby­terián egyház tagjainak száma megha­ladja a két milliót. E két hatalmas egy­háznak a tagjai még csak nem is igen gondolkozhattak az egyesülésről, mert hiszen a Methodista egyház csak a múlt évi konferenciáján fogadta el azt a ja­vaslatot, mely szerint ők közelítik meg a többi felekezeteket az egyesülés gon­dolatával. A Presbyterián egyház volt az első, amelyik tárgyalta a Methodisták átiratát, s amelyik keresztyéni szem­pontból nem talált kifogásolni valót ab­ban, hogy az egyesülés ügye kerüljön az intézkedéssel lés végrehajtással felhatal­mazott fórumok elé. Még sok idő fog eltelni addig, amig az egyesülés gondo­lata keresztül szűrődik a felekezeteket alkotó tényezőinek rostáin. Nincs kizár­va, hogy az első lépés megtétele után egy ideig a vissza esés korszaka fog kö­vetkezni. Sok ilyen megmozdulásnál ta­pasztaltuk ezt. Nemrégiben, alig egynéhány eszten­dővel ezelőtt Kanadában egyesültek kü- lömböző 'felekezetek, úgy mint a Me­thodista, Kongregationálista és a Pres­byterián. Ez az egyesülés sem hozta meg a kívánt eredményt, mert a tagok nem voltak kellőképen elkészülve az egysülésre, s a részlet kérdéseket 'lát­szólag elhamarkodva oldották 'meg az egyesülési mozgalom intézői. Az ered­mény az, hogy most Kanadában jobban szétvannak szakadva felekezetileg, mint voltak azelőtt. Az Egyesült Államok protestáns egy­házai okulva a kanadai példán, alaposab­ban meggondolják az egyesülés lehető­ségét, kívánatos voltát. A mag már el van vetve, de a gyümölcs érésnek ideje messzire van. A magot maga a Mester vetette el, amikor megjövendölte, hogy “lészen egy ákol és egy pásztor”, s las­san bár de közeledünk ahhoz az időhöz, amikor a számtalan felekezetre szakadt protestánsok is kezdik megérteni, hogy a széttagoltság, az elszigeteltség korlá­tozza Isten országának a növekedését. A Methodista 'és Presbyterián, tehát a Wesley-ista és Kálvinista egyesülés­nél sokkal aktuálisabb és valószínűbb az amerikai kálvinista 'felekezetek egyesü­lése. Csendesen, zajtalanul esztendők óta hangya szorgalommal készitik, egyengetik a kálvinista felekezetek bi­zottságai az egyesüléshez vezető ös­vényt. Különösen három felekezet, a Reformed Church in America, The Re­formed Church in the United States és a Presbyterian Church in the United States of America egyesülése halad olyan mederben, hogy rövid esztendők kérdé­se már csak a végleges egyesülés. L—y. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!

Next

/
Oldalképek
Tartalom