Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-09 / 45. szám
45-ik szám. 5-ik oldaL AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA rint az Isten mondta mint Ábrahámnak: “'Menj ki földedből és rokonságod közül és atyai házadból, és jöjj ama' földre, melyet mutatok néked” . . . A megmutatott föld: ahol élünk az Észak Amerikai Egyesült Államok. Miért mutatta nékünk ezt a földet az Ur? Gondolkoztatok-é rajta? Az ide kivándorolt magyarságnaik, szent hivatása, isteni küldetése van. Azért hozott ide •bennüniket az Isten, hogy e fogadott HAZA, az Egyesült Államok rokon- szenvét, igazság szeretetét megnyerjük, biztosítsuk a szülőföldünk, a szerencsétlen MAGYAR HAZA számára . . . Nem kívánja tőled fogadott Hazád, hogy megtagadd szülő földedet. Sőt inkább szived táblájára véste: “Aki szülő anyját elfeledi, az jó feleség tartó ember nem lesz soha. Aki szülő földjét megtagadja, szégyelli, abból jó amerikai polgár nem lesz soha. . . .” Anyád könnye, amely egykor szived sebére hullott, gyermeked mosolya földöntúli boldogsággal tölti be lelkedet. Lelkednek első fájó sebe erre kötelez. De az a begyepesedett sirdomb, amely szülőid, vagy hitvesed, vagy gyermeked, testvéred porlandó testét födi, az a legelső dallam, amely ott — ott fészkel emlékezetedben, azok a rokonok és barátok, akik közel állnak szivedhez, az üdítő napsugár, az arany kalászos mező, amelyből a tápláló élet fakad, Erdély arany kincses bányái, felső Magyarország, Máramaros erdői, ércei, értékes sóbányái, ringó bölcsőd tündér meséje, a rónák déli bábja, a suttogó erdők mélysége, a magasra törő bércek zugó fenyvese csobogó patakjaival és vízeséseivel, vízeséseinek harsogásával .... HAZÁNK négy ötöd része, lakói két harmada, 1020 magyar református egyházközségeivel a TRIA- NON-i békekötés óta nem a MI HAZÁNK ...... Hatvanhárom vármegyéből csupán 13 teljes vármegyénk maradt CSONKA- MAGYARORSZÁGBAN .... Testvérek. Sírjatok. . . . Az a föld, amelyen megszeretted anyádat, vagy Cecho-Slovákia, vagy Románia, vagy Jugo-Slávia, vagy Austria ... . Az a föld, melyen megismerted Istent, amelynek tiszta tűzhelyén születtek gyermekeid, vérednek sarjai, a megszentelt, könnyel áztatott sirhantok . . . nem a TE HAZÁD, nem MAGYAR- ORSZÁG; Trianon óta . . . Testvérek: Szegény az a föld, ahol születtél, de az atyai hajlékot, azt a szalma fedeles kis házat feledni nem lehet: soha. Nem, Nem, Soha . . . Atyám, Anyám sirja Cecho-Slovákiá- ban van, egy óra járásnyira S. A. Uj- helytől. Atyám községe egy tiszta református község, Nagy-Géres, Zemplén megyében másfél ezer magyar ajkú lakosával ma Cecho-Slováikia . . . Nyu- godhat-é csendesen a TRIANONI átkos békébe elrabolt cseh területen áldott emlékű édes jó apám, anyám? ... Ti, ti mondjátok meg: Nem, Nem, Soha.... (Folytatása következik.) SZOMBATI ISKOLA. 1 % § $ Rovatvezető: Hunyady László lelkész, jjj í*j A Kér. Egyház diadalra jutása 312. Az üldözések keleten folytak nagy erővel, mikor Dioklecián császárrá lett 284-ben. Dioklecián alacsony származású ember volt, ki maga küzdötte ki a császári hatalmat magának. Hogy hatalmát erősítse, trónra lépte után a keleti helytartóval Galeiussal egyetértve a keresztyénség teljes megsemmisitését határozta el, mert a keresztyének Diokleciánt nem támogatták, nem biz- tak benne. Négy rendeletet adott ki a császár, melyekben a kér. templomok • lerombolását, a szentirások elkobzását és a kér. papok bebörtönözését rendelte el, valamint a pogány áldozások kötelező voltát. A császári rendeletet a legtöbb helyen kíméletlenül hajtották végre, azonban Nyugaton a barátságos Konstantin csak az egyházi épületeket romboltatta le, mig a keresztyéneket nem bántalmazta. E barátságos tette népszerűvé tette Konstantint a keresztyének közt. Konstantin cselekedete miatt a császár és fővezére közt viszály tört ki, mely a fővezér lemondását eredményezte s igy a császárság hatalma darabokra tagozódott. Konstantin a keresztyénekkel szövetkezve Nyugaton a hatalmat magához ragadta, és 311-ben kiadott egy Türelmi Rendeletet, melyben a keresztyénség üldözését megszüntette azon a területen, melyen uralkodott. Közben Dioklecián önként visszavonult a hatalomtól és a négy leghatalmasabb helytartó egymással versengett, majd nyílt harcokban pusztították egymást. A Türelmi Rendelet megnövelte Konstantin erejét, ki a keresztyének Istenében bizva ellenfeleivel 312 okt. 28-án döntő csatában csakugyan győzelmet aratott, és megszüntette a keresztyénség üldözését, 323-ban pedig a keresztyén vallást a római birodalom állam-vallásává tette és ezzel a Kér. Egyház terjedését egész Európa területén biztosította. VASÁRNAPI ISKOLAI LEGKE. 45-ik. 1929. Nov. 10. A kölcsönös megértésen alapuló világbéke. Ésaiás 2:214; Ap. csel. 17:22-28; Ján. 4:20-21. Sok szó esik manapság a világbékéről. Világbéke — Isten országa a földön. Ezt óhajtjuk mindnyájan és ezért munkálkodunk, hogy eljöjjön Isten országa és legyen meg az ő akarata a földön. A világbékéhez vezető utat Isten maga jelölte ki a próféták, szent Fia és az apostolok által. Más utón soha el nem érhető. Ezért tudnunk kell a következőket: (ap. cs. 17:26.) 1. Isten az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, ő határozta meg mindegyik nemezt idejét és országának határát. Tehát mi testvérek vagyunk. Egymást mint testvéreket, Istent mint Atyánkat szeretnünk kell. (És. 2.) 2. A népek feletti bíráskodást bizzuk Istenre, mi járjunk az ő utain és akkor nép-népre kardot nem emel. 3. Jézus mondta, hogy Isten országa mi bennünk van. A világ-béke alapjait először szivünkben rakjuk le. Aranyige: “Nem ártanak és nem pusztítanak sehol szentségemnek hegyén, mert teljes lészen a föld az Ur ismeretével.” És. 11:9. Kérdések: 1. Mit jelent ez ia szó: világbéke? 2. Hogy próbálják az emberek megvalósítani ? 3. Hogyan lehet csak megvalósitani ? 4. Az emberek egymásra nézve kicsodák ? 5. Istenben kit kell megtalálnunk? 6. Ki a népek igaz bírája? 7. Ki jelölte meg az országok határát ? 8. Hol kell keresnünk először Isten országát ? 9. Hol kell a világbéke alapjait letennünk? Tanulság: Az Isten tanítása szerinti kölcsönös megértés a világbéke alapja. REFORMÁCIÓI ÜNNEP. A bloomfieldi College és Szeminárium magyar növendékei azon fáklya világától vezéreltetve, amelyet maga az Isten tett lobogó lánguvá az ember lelkében, szép ünnepély keretében emlékeztek meg a reformáció évfordulójáról, a környékbeli magyarság részvételével. Az ünnepélyt Ürmössy Sándor önkép- zoköri elnök nyitotta meg s megnyitó szavai után a közönség együtt énekelte Luther énekét. Mártha József, Hartó András szavaltak alkalmi költeményeket, Fürjész Béla bibliát olvasott, Szat- máry Gyula imádkozott, Dikovics József theol. tanár ünnepi beszédet tartott, részletesen ecsetelve a keresztyén egyház mai helyzetét s buzdítva a tanuló ifjúságot lés az ünneplő sereget az áldozatkész, evangéliumi lelkületre, hűségre és szolgálatra. Nagy András hálaadása után a Gályarabok énekével s Kovács Ferencz tanár záróimájával ért véget a kedves és tartalmas ünnepély.
