Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-02 / 44. szám

4-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 44-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Published weekly by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. Editor in chief: Rev. G. Takaró, 344 E. 69th St. New Yoik, N. Y. Associated editor: Rev. Sig. Laky, 737 Mahoning Ave. Youngstown, O. Managing editor: Rev. J. Melegh, 131—8th Ave. McKeesport, Pa. Subscription terms: $2.00 per year, sent anywhere. Entered as second class matter on the 14th of August, 1925 at the P. 0. at Pittsburgh, Pia. under the act of March 8, 1879. Publication office 4829 Second Avenue. — Pittsburgh, Pa. A szegény gazdag és a gazdag szegény, Az igen gazdag lés az igen szegény egyaránt sajnálatraméltó, mert mind a kettő áldozat: az egyik az óriási va­gyonnak, a másik a szomorú szegény­ségnek az áldozata. Az első sokszor boldogtalan, a másik pedig többször szánalom ramél tó. A meglehetősen sok kivétel dacára is ez a két szélsőségi osztály képezi az emberiség szeren­csétlen elemeit. A sarsadalom tehát, olyan mint egy szendvics: a legjava a középen található. Sokszor halljuk azt, hogy minden bűnnek a pénz a forrása. Pedig nem. A pénznek a szerelme az, amiből na­gyon sóik gonosz cselekedet származik. És ez egészen más. Jézus sohasem Ítélt el egy embert sem azért, mert pénzzel birt; csak akkor feddte meg, amikor a pénz birta őt; amikor az volt az ur és ő pedig a szolga, a rab. A biblia hi­vő és karakteres emberei közül több gazdag, sőt milliomos volt, mint pél­dául József, Ábrahám és Dávid. Tehát, gazdagnak lenni nem vétek, csak a gaz­dagságnak áldozata lenni bűn. Wesley János, a nagyhitü igehirdető, ezt a bölcs tanácsot adta: “Gyújts, amennyit csak tudsz; takaríts, amennyit csak tudsz; és adakozz, amennyit csak tudsz.” Na­gyon okos tanács. Az egyenlőség ideje. Ha harminc évet leéltél, akkor min­den bizonynyal tiz egészet abból alvás­ban töltöttél. Ha hatvan éves vagy, akkor épen addig aludtál, mint Rip Van Winkle — busz évig. Szóval, min­den normális ember az ő életének egy harmadában alszik. A napnak ezen nyugvásban töltött nyolc órájában mindnyájan egyenlők vagyunk, gazda­gok s szegények egyaránt, mert olyan­kor mindnyájan alszunk és meglehet, hogy a szegény még édesebben mint a gazdag. Érdekes: sok gazdag ember (nem mind, csak sok) életének első felén odaadja, elpazarolja drága egészségét a vagyonért; aztán később, életének hát­ramaradt napjaiban pedig, eladja, el- tékozolja a megszerzett vagyonát a megvehetetlen egészségért, — de, ter­mészetesen, eredmény nélkül. Vájjon ideális filozófia ez a gondolkozás? Nem igen az. A valódi kincsek. Ha egy embernek nincs egyebe csak pénze, bizony szegény az ! Sokszor el- dolkozunk csak afelett, hogy mennyi -meg lehet pénzért kapni. De néha gon­dolkozzunk csak afelett, hogy mennyi mindent nem lehet pénzzel megvásárol­ni. A legnagyobb kastélyt, a legszebb házi berendezést a pénz meg képes te­remteni, de egy kedves otthont — ahol szeretet, béke, boldogság, az emberi szivnek legdrágább kincsei találhatók — még a világ összes aranya és ezüstje sem tud megvenni. És ha valakinek nincs otthona, mit használ neki a va­gyon, a hírnév? Jóformán semmit. A mi életünk nem azért gazdag, mert sok birtokunk s pénzünk van, hanem azért, mert hü barátaink, megértő és rokonszenvező szeretteink vannak. Ezek az igazi kincsek, amelyek boldogítanak. Tehát, ki a leggazdagabb? a vagyo­nos? a hírneves? Nem épen. Hanem az, aki leggazdagabbá igyekszik tenni az emberiséget, mert az a mások gaz­dagítása által valóban magának is sze­rez igazi, örök kincseket — olyan kin­cseket, melyeket a rozsda és a moly meg nem emészthet 'és a rabló el nem lophat, akármennyire szeretné is. Nagy Ferencz. Nyilvános rendes tanár a magyar nyelv, irodalom és történelem magyar nyelvű tanítására a lancasteri FRANKLIN és MARSHALL KOLLÉGIUMBAN. Magyar diákok számára páratlan anyagi támogatás. Magyar lelkészképzés a református egy­ház legnagyobb és legrégibb theologiai szemináriumában. Felvilágosítással szívesen szolgál Dr. TÓTH SÁNDOR tanár 218 Pearl Street, Lancaster, Pa. A MODERN GYERMEKNEVELÉS PROBLÉMÁI. (Folytatás a 3-ik oldalról.) visszafojtott lélekzettel bámultunk a kandalló tüzébe. Ki kerül az aranykönyvbe? Aznap este mikor édesanyánk rendes szokása szerint sorra járt a gyermek­szobában, ima után az egyik kis fehér ágyból halk sirás hallatszott. — Mi bajod van, fáj valamid, miért sirsz kis fiam ? — kérdezte meglepődve 'édesanyánk. Aztán leült az öcsém ágya szélére. Hossu faggatás, várakozás. Semmi válasz. Csak a csöndes kitartó sirás. Édes anyánk felállt, menni ké­szült. Erre megjött a felelet szaggatott hangon: — Azon sirolk, hogy miért nem él­hettem én is negyvennyolcban.... Akkor úgy tehettem volna, mint Gáborka.... Hős lehettem volna.... Azon sirok, hogy az én nevem nem kerül az aranykönyv­be, — zokogta. — Az aranykönyvbe nemcsak azok­nak a nevét Írják be, akik vértanú had Iáit haltak, —- hangzott a vigasztaló válasz. Isten előtt nemcsak azok a hő­sök, akik életüket áldozták a hazáért. Ha valaki egy egész életen keresztül kitartóan küzd a hibái és bűnei ellen, ha példaadóah végzi a kötelességeit, hal zúgolódás nélkül tűri a bajt, betegsé­get, ha mindig türelmes és gyöngéd tud maradni, ha minden bántalmat meg tud bocsájtani, akkor annak a neve is bek kerül az aranykönyvbe. Édesanyák meséljetek! Az amerikai magyar gyermek 'életé ben a mesemondás kettős jelentőséggé bir. Egyfelől jellemerejét fejleszti, más felől a magyar faj iránti hűséges sze retetét növeli és ápolja. Olyan a mi ma gyár monda és rege világunk, mint eg\ gazdag kincses bánya. Csak meriten kell belőle. Ezeréves hazánk dicső tör ténelme is mily kimerithetetlen anya got nyújt, Amerikai magyar édesanyái a ti meleg sziveteken és mesemond< ajkatokon keresztül ismerhetik meg , legjobban az itt született gyermekek gyászbaborult Hungária tragikus sor sát. Sok gond, fáradság, küzdelem súly nehezedik rátok. De azért ne n'émits el ajkatokat a fájdalom. Édesanyák meséljetek.... I akaró Gezane. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!

Next

/
Oldalképek
Tartalom