Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-17 / 33. szám

2-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 33-ik szám. EGYHÁZAK EGYESÜLÉSE. Irta: Dr. Tóth Sándor. Folytatás. Tan. Az egyesülés terve a három egyház hittani álláspontját lényegében meg­egyezőnek tekinti. Az egyezség szerint mind a három egyház megegyezik egy­mással “a keresztyén hit lényeges taní­tásaira 'és a keresztyéni élet eszmé­nyeire nézve aszerint, amint ezt az ó- és uj-testamentomi szentirás tartal­mazza.” Ezt a megegyezést csak termé­szetesnek találjuk, ha megvizsgáljuk a három egyház htitani alapelveit. Mikor ezeket készítették, mindahá- rom egyház közös forrásból merített. Otterbein, a Krisztusban Egyesült Test­vérek első szuperintendense, református lelkész volt s a református egyházme­gyében haláláig nagy tisztességnek ör­vendett; sohasem szakadt el a Heidel- bergi Kátétól. Az evangéliomi Közzsi­nat pedig úgy Európában, mint Ameri­kában, alapításától kezdve egyik hit- vallásos könyvének ismerte el a Heidel- bergi Kátét. Világos, hogy hittani ala­pon semmi sem akadályozhatja ennek a három egyháznak az egyesülését. A három egyház hitvallásos könyvei a következők: A Református Egyházé a Heidelbergi Káté, mely a legfőbb hangsúlyt a sze­mélyes, gyakorlati és erkölcsi keresz- tyénséget illetőleg a Bibliához való hű­ségre és arra a központi helyre teszi, mit Jézus Krisztusnak, mint Urnák és Megváltónak ad. Tanításaiban semmi sincsen, amit a másik két egyház el nem fogadhatna. A Krisztusban Egyesült Testvérek egyházának szabályzatában a második fejezet tartalmazza a hitvallást, mely­nek tizenhárom fejezete a következő címek szerint tagozódik: 1. Istenről és a Szentháromságról. 2. A teremtésről' és gondviselésről. 3. Jézus Krisztusról. 4. A Szentiélekről. 5. A szentirásról. 6. Az egyházról. 7. A sákramentumok- ról. 8. A megromlottságról. 9. A meg- igazulásról. 10. Az újjászületésről és a fiuságról. 11. A megszenteltetésről. 12. A keresztyén szombatról. 13. A jö­vendő állapotról. Ezekben a fejezetek­ben semmi sincsen, ami komoly eltérést tartalmazna a Heidelbergi Káté taní­tásától. Az észak-amerikai Evangéliomi Köz­zsinat alkotmány a következő rövid és tömör hitvallást tartalmazza: “Az észak-amerikai Evangéliomi Köz­zsinat, mint az evangéliomi egyház egy része, “evangéliomi egyház” alatt a ke­resztyén egyháznak azt az ágát érti, mely az ó- és uj-testamentomi szent Írásokat az Isten Igéjének ismeri el, és a hit és élet egyedül csalhatatlan zsi­nórmértékének tartja; a Szentirás tol- mácsolóiul pedig elfogadja a lutherá­nus és a református egyházakban elis­mert szimbolikus könyveket, melyek közül a legfontosabbak: az ágostai hit­vallás, Luther Kátéja, a Heidelbergi Káté, már amennyire ezek megegyez­nek egymással; ahol pedig különböz­nek egymástól, ott az észak-amerikai Evangéliomi Közzsinat a Szentirás sza­vaihoz alkalmazkodik és azoknak ma­gyarázatára nézve él az egyházban ural­kodó lelkiismereti szabadsággal.” Vilá­gos, hogy ebben a hitvallásban sincsen semmi olyan, ami akár a Heidelbergi Káténak, akár az Egyesült Testvérek tizenhárom cikkének ellent mondana. Az egyesülés tervében hét hitcikk van, mely mindahárom egyház hitval­lásának a lényegét magában foglalja. Az öt első hitcikk olyan hitigazságokat tartalmaz, miket minden keresztyén egyház egyetemesen vall: az Istenség háromságát; az Isiten Fiának emberré levését, születését, megváltó halálát, feltámadását, egyházfőségét ,ujra eljö­vetelét; a Szentiéleknek az Isten gyer­mekeiben lakását, ahol “kijelenti az igazságot és szentségre ihleti őket, megujitva és megszentelve sziveiket.” A hatodik pont az evangéliomi pro- testántizmusnak azt az igazi sarktéte­lét tartalmazza, amely úgy a római katholicizmustól, mint a racionális szek­táktól egyaránt megkülönbözteti: 1. A Szentirás a hit szabályozója. 2. Az Is­ten megváltó, szeretetének és kegyel­mének evangélioma magában foglalja a bűnöknek bocsánatát ,az Istennel való megbékélést, a halottak feltámadását, az örök életet és az Isten országának eljövetelét; 3. Istennek mindezen aján­dékát egyedül a hit teheti mienkké, ami más szóval, egyedül kegyelemből való megigazittatás. A hetedik hitcikk az evangéliomnak szociális alkalmazásait ismeri el. Ez uj dolog a hitcikkek történetében, de idestova minden egyház elismeri ennek fontosságát; azok már is, melyek a Fe­deral Council tagjai. Ennek a hitcikk­nek legfontosabb része a következő mondat: “Az Isten országának jelen várakozásunk szerint való diadala nem­csak az emberek szivében egyénenként való berendezkedését jelentené, hanem a világban való érvényesülését is, ahol igazságosság és emberszerető testvéri­ség diadalmaskodnak.” Lehetnek a három egyházban olya­nok, akik részletesebben kifejtett hit­vallást óhajtanának; lehetnek mások, ;za Saui iuuoa jjaupjazs aaqqapiAor a hét hitcikket is; ne felejtsük el azon­ban, hogy a nevezett h'ét cikken kívül és felül még mindegyik egyház is ra­gaszkodható saját mostani hitvallásos könyveihez, miket az egyesülés után is ugyanazon tiszteletben tarthat. Azt se tévesszük szem elől, hogy mihelyst egyesülési tervekről van szó, nem lehet ragaszkodni olyan hittételek­hez vagy dogmákhoz, mikre nézve el­térők a theológusok véleményei. Mint a hogyan most is, a három külön egy­házban is, bárkinek is szabadságában áll, hogy az egyes hitt'ételekre nézve külön véleménye legyen: éppen úgy meglesz ez a szabadság az Egyesült Egyházban is. Senki sem remélhet tel­jes egyformaságot a vallási kérdések felőli felfogásokban; nem is kívánatos és nem is szükséges az. “A lényegben egység; a kétségesekben szabadság; mindenben szeretet.” HÍREK AZ ÁRVAHÁZBÓL. Közli: Nánássy Lajos h. árvaatya. Ajándék az egyházközségeknek. A li­gonieri árvaháznak egyik hatalmas fenntartói és segitői az amerikai ma­gyar református egyházközségek, ame­lyeknek imádságát és adományát gyak­ran kértük és fogjuk kérni az árvák és elhagyottak 'érdekében. Most azonban az árvaatya régi vágya teljesedésbe me­het es az árvaház ajándékozhatja meg az intézetet segitő egyházközségeket. Az árvaház szántóföldjén már learat­ták a búzát és belőle lisztet őröltek. Az ujkeriyéri urvacsoraosztás alkalmából szívesen juttatunk amerikai magyar földön termelt idei búzából készült lisz­tet minden egyházközségnek az Ur asztalára, ha a lelkészek erre való igé­nyüket bejelentik. Több helyen már megvolt az ujkenyéri urvacsoraosztás, épen ezért tudnunk kell, hogy milyen helyeken tehetünk szolgálatot azáltal, hogy az Ur asztalára helyezendő ke­nyérhez idei búzából őrölt lisztet küld­hetünk. Az árvaatya, aki most az intézet ér­dekében körúton van, boldog, hogy ilyen ritka és alkalmi ajándékot küld­het az árvaházát pártoló egyházközsé­geknek, ahol bizonyára nagy számmal jelentkeznek buzgó híveink az Ur asz­talának vendégei gyanánt, amelyre va­lóban az uj kenyér zsengéje fog felté­tetni. Ismételjük, bizalommal kérjük a lel­késztestvéreket, hogy levélben jelent­sék be az ujkenyéri urvacsorai liszthez való igényüket és mi a kérésnek a leg­nagyobb örömmel és készséggel fogunk eleget tenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom