Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-10 / 32. szám

32-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal. kimutatásban tárja elénk egyházaink vasárnapi iskoláinak eredményeit s le­vonja a gondosan készitett statisztika tanulságait: már akkor is nagy szol­gálatot tett vasárnapi iskolai munkánk érdekében. EGYHÁZAK EGYESÜLÉSE. Irta: Dr. Tóth Sándor. Folytatás. A név. Az uj közegyház neve tehát ez len­ne : “Amerikai Egyesült Egyház.” Egy­előre, és minden bizonnyal számos évig még, minden egyes egyházközség meg­tartaná a maga mostani nevét, amit az Egyesült Egyház neve alá imának. így például, a Trinity Reformed Congre­gation neve igy jelennék -meg a levél­papírokon, hivatalos okmányokon, hir detési táblán vagy bárhol is: THE UNITED CHURCH IN AMERICA Trinity Reformed Congregation. (Vagy hogy már mindjárt itt magyar példát is adjak, volt egyházam nevét igy kellene irni angolul : THE UNITED CHURCH IN AMERICA FIRST MAGYAR REFORMED CHURCH, CLEVELAND, OHIO magyarul: AMERIKAI EGYESÜLT EGYHÁZ Első Magyar Református Egyház, Cleveland, O.) Ugyanigy használnák mostani elne­vezésüket az egyházmegyék, az évi vagy kerületi konferenciák is, például: THE UNITED CHURCH IN AMERICA LANCASTER CLASSIS, vagy: THE UNITED CHURCH IN AMERICA — WESTERN HUNGA­RIAN REFORMED CLASSIS, magyarul: AMERIKAI EGYESÜLT EGYHÁZ Nyugati Magyar Református Egyház­megye. Az ember nem is gondolja, hogy mily szorosan hozzákapcsolódik egy-egy név­hez, és méltán, mert a név jelzi a dol­got, a személyt, várost, egyházat, isko­lát. Úgy hogy az embernek sokszor kél az a 'benyomása, hogy amikor a ne­vet elveszik: magát a dolgot is elveszik tőle. Ez bizonyos mértékben igaz is, mikor három egyház egyesül és egy uj közegyházat alkot. Az egységre lépő három közegyház közül egyik sem tart­ja meg a maga nevét; a három egyház megbízottai közül egyetlenegy sem kí­vánta azt, hogy az ő egyházának a ne­vét tartsák meg. A bizottság vala­mennyi tagja úgy érezte, hogy amikor uj testület alakításáról van szó, annak az uj testületnek uj névre lesz szüksé­ge; és mindazon nevek közül, mik ja­vaslatba jöttek, ez az egy név nyerte meg a bizottság valamennyi tagjának a tetszését: AMERIKAI EGYESÜLT EGYHÁZ. A testület is uj, a név is uj, mégis a bizottság tagjainak meggyőző­dése, hogy semmi sem vész el mindan­nak a lényegéből, -ami ennek a három egyháznak az öröksége. Sőt ellenkező­leg, az a meggyőződésük, hogy egy egyesült egyházban sokkal jobban lehet majd megőrizni mindazt, ami a legjobb a három egyházban és átadni is azt más egyházaknak és közölni az egész ke- resztyénséggel, mint ahogyan ezt a kü­lönálló három egyház tehetné. Azon- *felül, az egyesülés azért is kívánatos, mert bár a három egyház mindegyiké­nek megvannak a maga külön jelleg­zetességei, azért ezek mégsem oly ter­mészetűek, hogy egészen különálló szervezetet kívánnának fenntartásuk és terjeszkedésük céljaira. Az uj név is, csakúgy mint az egye­sülés egész terve, nagyon alkalmas ar­ra, hogy hasonló nagyságú és szellemű más egyházak is magukévá tehessék. A három bizottságnak az a reménysé­ge ,hogy a három egyháznak most ter­vezett egyesítési terve csak az első lé­pés lenne az amerikai protestáns egy­házak nagyob'bszabásu egyesülése felé. A három egyház egyesülése tehát nem a vége és befejezése, hanem a megkez­dése az ország egyházai egyesülésének. Már az egyesülés jelen mozgalma alatt is komoly megkeresések érkeztek a bi­zottság tagjaihoz más egyházak tag­jaitól, kifejezve azt az óhajtást, hogy ők is csatlakoznának a jelen egyesülé­si mozgalomhoz. Az Istentisztelet. A három egyház egyházközségeiben szokásaik és egyházi rendtartásuk te­kintetében egyáltalán semmi változás nem lenne. Istentiszteletük formáját folytatólagosan olyannak tartanák meg, amilyen most. Amely egyházak kötöt- tebb liturgiái formákat használnak je­lenleg: éppen úgy használhatnák azo­kat a jövőben is. Amelyek pedig szaba­dabb istentiszteleti formákat használ­nak most, a jövőben Ugyanúgy folytat­hatják azok használatát. Az evangélio- mi protestáns eszmény szerint az Is­tentisztelet rendtartása tekintetében az egyházközségnek teljes szabadsága van mindaddig, amíg lélekben és igazság­ban imádja az Istent. Felvétel az egyházba. Úgy gyermekeket, mint felnőtteket is, az Egyesült Egyház ugyanolyan módon venne fel tagjai sorába, mint a milyen módot a három egyház követett az egyesülés előtt. Az a két dolog, amit most mind a három egyház megkíván a felvételnél, a keresztség és a hitval­lás. Természetesen az idők folyamán aztán lassanként egységes felvételi mód alakulhatna ki arra nézve, hogy az egyes gyülekezetek milyen formák kö­zött veszik fel a tagokat. A három egyház mindegyike egyfor­ma hangsúlyt helyez a jelenben is az evangélizációra s a keresztyéni neve­lésre. A református egyház, például, az elmúlt harminc év folyamán hatá­rozottan kimélyitette a maga evangé- liomi szellemét; a Krisztusban Egye­sült Testvérek Egyháza a keresztyén nevelés ügyére helyez mindig nagyobb és nagyobb súlyt; Ugyanezt mondhat­juk az Észak-Amerikai Evangéliomi Közzsinatról is. Mind a három egyház komolyan kutatja az evangélizáció leg­eredményesebb módjait és a keresztyé­ni nevelés " gyakorlatának leghelyesebb útjait és külön bizottságok, és tisztvi­selők által végez e két téren kutató munkát. Az egyházközségek egyesülése. Több Ízben kérdezték, hogy az egye­sülni készülő három egyháznak ugyan­azon városban működő egyházközségei azonnal egyesülnének-é egymással, ha a három közegyház egyesült? Senki sem táplál ilyen reménységeket. Nem­csak hogy gyakorlatilag kivihitetlen volna ennek megkísérlése, de nem is volna okos dolog. De amikor eljön az ideje annak, hogy két egyházközség bármily okból egyesülni óhajt és az egyesülést nemcsak gyakorlatilag kivi­hetőnek, hanem mindegyikőjükre néz­ve áldásosnak is tartaná: az ilyen egye­sülési tervezetet minden bizonnyal örömmel látná nemcsak az egyetemes zsinat és az alsóbb egyházi hatóságok, hanem maga az érdekelt két gyüleke­zet is. Dr. PAPP GÉZA TÁRSLELKÉSZ. Dr. Papp Gézát a clevelandi első egy­ház Julius 21-én egyhangúlag társlel­készévé választotta meg az egyházta­nácsnak korábbi, szintén egyhangúlag hozott ajánlására. Dr. Papp Géza egyike a legképzet­tebb és legkiválóbb amerikai magyar ref. lelkészeknek. Otthon a hittudomá­nyi tanulmányok elvégzése után bölcse­letet és jogot hallgatott, megszerezte a jog- és államtudományi szakból a dok­torátust. Több országos jellegű munkát irt s munkáival pályadijat is nyert. Amerika legnagyobb .és legrégibb ma­gyar ref. egyházközségében a legszebb reményeket füzzük társlelkészi műkö­déséhez. (N. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom