Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1929-03-30 / 13. szám

13-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal. A legközelebbi összejövetelén a tanári karnak és lehetőleg a diákságnak ho­zassanak egy határozatot és egy ki­áltványt a magyar Sión érdekében és terjesszék azt be a bostoni világgyü- lésre ! A Lelkészegyesület hallassa kiáltó szavát. A Lelkészegyesületnek meg kell most mutatnia, hogy van élet benne. Májusi buffalói gyűlésén tárgyalja le annak a kiáltványnak szövegét, amelyet a bos­toni világgyülésihez kell intéznie és küldje ki két legjobb angol szónokát eme kiáltványnak a nyílt gyűlésen való felolvasására. Nagyon jó lenne, ha az egyes egyhá­zak is mennél több képviselővel venné­nek részt a bostoni gyűlésen. Azonban ennek az anyagi oldala miatt sok akadá­lya van. A missziói hatóságoktól nem várhatunk mindent. Legyen azért ott a bostoni gyűlésen a Lelkészegyesület leg­alább két kiküldötte (élő, bátor képvise­lőéül a szörnyen agyongyötört magyar Sionnák. Tegyen meg mindent, hogy a figyelmet oda terelje a magyar kérdés­re. Élő szó nagyon sókat tehet. De az élő szó mellett legyen ott az Írott is. Sőt talán egy gyászszalaggal átkötött virágcsokor az Ur asztalán a gyűlés színhelyén. Cselekedni kell mennél előbb! Alig két hónap választ el a bostoni gyűléstől. Sokat kell addig tenni. Moz- döttekel együtt, legyen ott az amerikai dúljon meg mindenki. A magyar leikül- magyarság képviselete is. A meghozott határozatot, a világgyü- lés jegyzőkönyvébe kell foglaltatni és megküldetni minden refomátus egyházi főhatóságnak ezen a kerek nagy vilá­gon. Vajha ezek a sorok mindenhol nagy visszhangot váltanának ki! Vajha e gon­dolatok megvitatásával és keresztülvi­telével is, segítenénk szülőanyák a Ma­gyar Sión sorsán. Cleveland, O. Dr. Herczegh József, az Első Egyház lelkésze. EGY MŰVÉSZ NEVE. Az ókorból ismeretes az a dombor­mű, melybe a művész olyan ügyesen beleírta a saját nevét, ihogy nem lelhe­tett eltüntetni a műről. Mert Iha eltá­volították volna, elrontották volna a szobrot. Isten is igy akarja nevét életünkbe beirni. VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. Kidolgozta: Tiszt. Szabó István daisytowni ref. lelkész. A JÖVENDŐ ÉLET. (Húsvéti lecke.) . Olv.: Luk. 24:1-12, Ján. 14:1-6. ARANYIGE: “Légy ihü mindhalálig és néked adom az élet koronáját.” Jel. 2, 10. Krisztus feltámadása az evangélium szege- lefcköve, melyen az egész alkotmány nyugszik. “Ha Krisztus fel nem támadt, hiábavaló a ti hitetek” —• mondja Pál. Senki sem látta Krisztust feltámadni, dé sokan látták őt fel­támadva. Az evangélium csodái között ez a legcsodálatosabb és a legvigasztalóbb. Hus- vét íme ismét elhozta mihozzánk a feltáma­dásnak hitét és reménységét. Az első' husvét reggele. — A húsvéti remek történet a hűséges szent asszonyok sirhoz- j öv ételével nyílik meg. Ezek az asszonyok utolsók voltak eltávozni a kereszttől és elsők a húsvéti megnyílt sárnál. Miért jöttek a sír­hoz ? Kenetet hoztak, ihogy drága olajjal meg­kenjék a halott testet. Mily nagy volt a cso­dálatuk, mikor a hatalmas követ elhengeritve látták. Lememve a siriba csak üres sziiklaürt találtak. Krisztus teste nem volt ott többé. Angyalok jöttek és magyarzták meg az ámu- ló asszonyoknak a megnyílt sir titkát. “Mi­ért keresitek a holtak közt az élőt? Nincs itt, hanem feltámadott.” Az asszonyok holtnak hit­ték őt, holtak közt keresték őt, őt, aki örök­ké él. iNékünik sohasem szabad Krisztusra, mint megholtra gondolnunk, hanem olyanra, aki örökké él. Vannak üzenetek, mit ember ajkai el nem mondhatnak. Ilyen volt az első karácsony és az első husvét üzenete. Krisz­tus születésének és Krisztus feltámadásának hitét csak angyalok hirdethették. Krisztus íme bebizonyította ígéretének igaz voltát, melyet még életében mondott: “Én va­gyok a feltámadás és az élet, aki énbennem hisz, ha meghal is .él.” Az asszonyok visszatértek a sártól és el­mondották az öröm hirt a tanítványoknak, de azok hihetetlen beszédnek tartották, azt hit­ték, hogy az asszonyok álmot láttak a sírnál. Péter maga sem hitte el az asszonyok beszé­dét és elment, hogy meggyőződjék a feltáma­dás igazságáról. Felkelt és a sírhoz sietett, íme nem elégedett meg a hitetlenkedésével, hanem saját szemeivel akart meggőződni. A sirhoz érve meglátta az otthagyott fehér gyolcs ruhákat. Ezek a gyolcs ruhák meg­győzték őt arról, hogy Krisztus valóban fel­támadott. Lassan haza ment és töprengett afelett, hogy mik is történtek. Az első husvét üzenete. — Krisztus feltá­madásának a ténye tele van vigasztaló Ígé­retekkel. Ne féljetek — szól a húsvéti an­gyal : ne aggódjatok a ti szivetekben — vi­gasztal Krisztus — bigyjetek énbennem és ha bennem hisztek, ha meghaltok is éltek. A könnyekben ömöljön ki .a bánatotok, hiszen nincsen is halál, hanem csak örök élet. “Az én Atyámnak házában sok lakóhely van, és én elmegyek, hogy helyet készítsék a számo­tokra, hogy ahol én vagyok, ti is ott legye­tek.” H:a nem úgy lett volna, Krisztus meg mondta volna enkünk, hiszen ő mindig meg mondta az igazat. Micsoda egy vigaszteljes ígéret. Mii is ott lehetünk, ahol Ő van, mert Ő azért ment el, hogy helyet készítsen a mi számunkra. Ez a rengeteg vigasztaló ígéret mind-mind benne foglaltatik ennek az egyetlen húsvéti reggelnek a tényében. Ha Jézus fel nem tá­madt volna, neve eltemetitetett volna az év­századok hamuja alá és a mi világunk egy vigasz nélküli, sötét felhőkkel fedett jövő elé nézne, de feltámadása áltai megnyitotta a jö­vendő kapuit és azokon keresztül az örökké­valóságba lát be a szemünk. — Jézus él és mi is élünk, A haláltól nem félünk. HA CSAK EGYETLEN BESZÉ­DET MONDHATNÉK.., Ezzel a címmel (If I had only one sermon to preach) jelent meg- Ameri­kában 1926-ban egy nagyhatású be- szédgyüjtemény, a legkiválóbb ma élő amerikai igehirdetőknek egy-egy 'be­szédét és rövid életrajzát tartalmazva. 1928-ban az angol sorozat jelent meg, tar­talmazva a hatalmas Britt birodalom legnagyobb igehirdetőinek legnagysze­rűbb alkotásait és életrajzát. A magyar irodalomban még nem je­lent meg ilyen munka. Pedig nagysze­rű lenne, ba a ma élő legnagyobb ma­gyar igehirdetők alkotásait egy rövid életrajzzal ellátva egybegyüjtenénk, és kiadnánk. Pia sikerül a legkiválóbb ige- hirdetőket és azok legkiválóbb alkotá­sait egybegyüjteni, nem lesz semmi akadálya annak se, hogy fordításiban ugyanazon sorozatban megjelenjen a nagy mü, amelyben elődei megjelentek. Mert aki ismeri a más nyelvű nagy igehirdetőket, az nagyon jól tudja, bogy a legkiválóbbakkal is egy sorba lehet állítani a legnagyobb magyar igehirdetőket. Amerikától Erdélyig, San Franciscó- tól Brassóig benne kell lenni ebben a sorozatban a ma (élő legnagyobb ma­gyar igehirdetőknek. De hát kik a ma élő legnagyobb ma­gyar igehirdetők? Ezt legjobb szava­zás utján eldönteni. A lap minden ol­vasója szíveskedj ék azért kitölteni e lap 7-ik oldalán közölt szelvényt és akár borítékban, akár egy levelezőlapra ragasztva küldje be e lap szerkesztő­ségébe. A szavazatok beérkezte után Dr. Herczegh József, a Clevelandi Első Ref. Egyház lelkésze, a beszédsorozat szerkesztője, egy bizottsággal megálla­pítja azoknak az igehirdetőknek nevét, akik a legtöbb szavazatot kapták és felkéri őket a beszéd és életrajz meg­írására. A mü Németországban jelenik meg, hogy a világ minden részébe szétszórt magyarságot könnyen elérhesse. Er­délyből Ma'ksay Albertet, Magyaror­szágról Szabó Imrét, Cseszlovákiából Sörös Bélát, Jugoszláviából Ágoston Sándort, Amerikából Ujlaky Ferencet kérte fel a mü szerkesztője tanács­adókul és munkatársakul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom