Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-02-25 / 8. szám
8-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA J-ik oldal A helvéciai vallástételről. Irta: Borsos István, ref. lelkész. A Magyarországi Református Egyháznak két symbolikus könyve van. Az egyik a HEIDELBERGI KÁTÉ, amelyről értekeztünk lapunk, az Amerikai Magyar Reformátusod Lapja hasábjain, a másik a HELVÉCIÁI VALLÁSTÉTEL. Mind a két könyv a hit egyetlen mértékének, a Bibliának alapján áll s szemben a római egyház hagyományaival, külső szertartásaival, a régi zsidó és pogány istentiszteletekből, a keresztyén vallásba átszürődött felfogással, a bibliai ke- resztyénséget magyarázza, hirdeti. A Reformed Church in the U. S. törvénykönyvében hitvallási könyvül csak az egyiket a Heidelbergi Kátét jegyzi, ami azonbhn egyáltalában nem bizonyit amellett, mintha a Reformed Church in the U. S. nem volna hittanilag teljesen azonos a Magyarországi Református Egyházzal. Nem szabad elfelejtenünk, a Reformáció kezdetén Magyarország és Erdély külön STATUS volt, és Erdélyben a Heidelbergi Kátét fogadták el a kolozsvári lelkészek symbolikus könyvül 1563- ban. A Tiszántúli Egyházak Debrecenben 1567-ben, a HELVÉCIÁI VALLÁSTÉTELT fogadták el symbolikus könyv gyanánt. A Dunántúli szintén a HEIDELBERGI KÁTÉT vezette be iskoláiba. Egyetlen okát abban látom, Szegedi Gergely, Méliusz Juhász Péter, Géniben tanultak Kálvin lábainál, a Kolozsvári lelkészek Heidelbergben Ursinusz Zakariást hallgatták s az ő erős befolyása alá kerülték. Mind a két symbolikus könyv elkobozva lett, üldöztetett, igy II. József türelmi parancsa EDICTUM TOLERANTLY kiadásáig, szó sem lehetett hivatalos egységesítésről, ami csak 1881. október 31-én történt meg Debrecenben, -— előbb 1848 szept. 1-én Budapesten. A Helvetica Confessió írója. Ezt a Heidelbergi Kaíhechizmushoz hasonló, örökbecsű munkát 1562-ben irta Buliinger Henrik, Zürichben. Buliinger református hittudós, Zwingli Ulrik utóda, Kálvin János benső barátja volt; apostoli jellemű, nagytudományu, szelid lelkű prédikátor és szentirás magyarázó férfiú. Szoros összeköttetésben állott ő is hazánk reformátoraival, azok között különösen Méliusz Juhász Péterrel, aki már elekor a Tiszántúli Egyházak Superinten- dense volt. Méliusz 1567-ben zsinatot hivott össze Pebrecenbe. Tizenhét egyházmegye esperese jelent meg itt s hitök szabályozásául a Buliinger által irt Helvéciái Vallástételt fogadták el, s épen úgy mint Svájcban, a szövetségben álló református vallást követő egyházak, nevük aláírásával kötelezték magukat arra, hogy ISTEN örök evangéliumát, annak a vallástételnek szellemében fogják a magyar egyházakban hirdetni. A midőn az Erdélyi és Magyarországi Református Egyház egy országban egyesült, ép igy tettek fogadalmat kölcsönösen a Heidelbergi Kátéra is, 1848. szeptember 1-én Budapesten. A helvéciai vallástétel tartalma. A Helvéciái Vallástótel az Evangéliumokról, az Isten örök igéjéről, a teljes Szentháromság egy igaz Istenről, az Egyházról, a bűnről, a bünbocsánatról, a megváltásról, a Világról, a Világban az Emberről, az Embernek Istenhez való viszonyáról tanít a Heidelbergi Káté szellemében. Mindakét symbolikus könyv kimutatja, hogy keresztyének, Urunk Jézus Krisztus követői vagyunk. 1558-ban Nagyváradon megszerkesztették az “Első Magyar Hitvallást az Úrvacsora igaz értelméről”. 1570-ben Csengerben az elfogadott Helvéciai Vallástételhez való hűséget írásba foglalták és Írásba foglalva kiadták “Igaz Hitvallás” címen. A Dunamelléke 32 pontban állapította meg a Kálvin szellemében a hitvallást, tehát más kátéjuk volt, EGY HITBEN. A Helvéciai Vallástételt magyarul 1616-ban nyomtatták ki Debrecenben, a Heidelbergi Kátéval együtt. A helvéciai vallástétel üldöztetése. Az ellenreformáció megindításával, a midőn Forgács Ferenc kijelentette: “Inkább vesszen el Magyarország, mintsem hogy ERETNEKEK lakják.” Pázmány Péter pedig azt hangoztatta “Inkább maradjon minden földem parlagon, semhogy eretnekek munkálják azt.” II Ferdinánd pedig kihirdette: “Kész volnék életemet vérpadon végezni, ha véremmel az eretnekséget eltörülhetném s a római katho- li'kus egyház kebelébe minden alattvalómat visszavezethetném.” Ily előzmények után, nem csudálkozhatunk, hogy mint a Heidelbergi Kátét, úgy a Helvéciai Vallástételt is, elkoboztatták, tanítását eltiltották s a reformátusokat uj II. Helvét Hitvallás kiadására kényszeritették. A tiszántúli református egyházkerület kormányzó testületé volt az első, amely a hosszú elnyomatás után fölemelte esdő szavát II. József előtt 1781. Január 8-án, kérvén a II. HELVÉT HITVALLÁS és a HEIDELBERGI KÁTÉ sértetlen alakban való kiadásának megengedését. Amit a császár a sérelmes, a katholikus papság által vitás kifogásolt kérdések kihagyá- val engedélyezett. Az 1848 XX. t.-c. majd később a kiegyezés után az 1868 Lili. t.-c. szabályozták a vallás felekezetek közötti viszonosságot. A vallás szabadság hazánkban. Azok a rettentes harcok, melyek hi- tökhöz, vallásukhoz ragaszkodó őseinket megtizedelték, Istennek hála elmúlták. Az evangéliumi szabadság utat tört magának a sö'tfét harcokon keresztül. Elévülhetetlen dicsőségünk, hogy egész Európában, mi MAGYAROK voltunk azok, kik a vallás szabadságot legelőször foglaltuk törvénybe, a Heidelbergi Káté árnyékában 1557-ben, a tordai országgyűlésen Erdélyben törvénybe iktatták atyáink: “Mindenki azt a hitet követheti amelyiket akar.’’ Az evangyéliumi egyházaké, a miénk a jövő, ha egymás ellen nem fordulunk, akik “lélekben és igazságban imádjuk az Urat” s meg lesz a testvéri összeköttetés a világ összes nemzeti protestáns egyházai között és ha az egész világ összes reformátusait keblére öleli a nagy Presby- teri Világ Szövetség. Ez meg is fog történni, ha DEUS VOLUIT, ha ISTEN akarja, ha ezt eleve elrendelte. A két Symbolikus könyv PREDESTINATED tanítása szerint. A magyarországi reformátusok nevei: Magyaroszágon, Helvéthivallásu volt, Erdélyben, Református 1884 előtt. A két symbolikus könyv, Magyar és Erdély reformátussága egyesítése után EV. REF. a legutóbbi Zsinat után MAGYAR REFORMÁTUS. Ez is bizonyíték a HEIDELBERGI KÁTÉ nagy hatására, magyar református egyházunk dogmaticai kialakulásánál. A Ref. Church in the U. S. azonos hit a magyarországi REFORMÁTUS EGYHÁZ hitével. Ezt megdön- teni nem lehet, amit a hazai Egyház el- bocsátója is megerősít. APRÓ TÖRTÉNET. “Hát Jézus mit szólna hozzá?” Egy hercegnő, büszke, csak a divattal és bálokkal törődő leány meglátogatta a nagy városban lakó barátnőjét, hogy a farsangi bálra segitsen neki megvenni a legdivatosabb ruhát. Ez a barátnője keresztyén leány volt. A szobája falán ott volt egy falimondás ezzel a felirattal: “Hát Jézus mit szól hozzá?” A vendég leány felkeléskor ezt a mondást látta legelőször és lefekvéskor legutoljára. Kezdte ez a mondás izgatni, mert mindig az jutott eszébe, hogy mit szól Jézus az ő viselkedéséhez. Utoljára kérte a barátnőjét, hogy fordítsa meg a táblát. Az meg is tette, de ekkor ez a mondás már ott volt kitörölhetetlenül a szivébe s mikor néhány nap múlva hazament, nem uj, szép fehér báliruhát vitt haza édes anyja legnagyobb csodálkozására, hanem egy uj, szép, fehér Jézushoz tért lelket.
