Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-02-25 / 8. szám

8-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA J-ik oldal A helvéciai vallástételről. Irta: Borsos István, ref. lelkész. A Magyarországi Református Egyház­nak két symbolikus könyve van. Az egyik a HEIDELBERGI KÁTÉ, amely­ről értekeztünk lapunk, az Amerikai Ma­gyar Reformátusod Lapja hasábjain, a másik a HELVÉCIÁI VALLÁSTÉTEL. Mind a két könyv a hit egyetlen mérté­kének, a Bibliának alapján áll s szemben a római egyház hagyományaival, külső szertartásaival, a régi zsidó és pogány istentiszteletekből, a keresztyén vallás­ba átszürődött felfogással, a bibliai ke- resztyénséget magyarázza, hirdeti. A Reformed Church in the U. S. tör­vénykönyvében hitvallási könyvül csak az egyiket a Heidelbergi Kátét jegyzi, ami azonbhn egyáltalában nem bizonyit amel­lett, mintha a Reformed Church in the U. S. nem volna hittanilag teljesen azo­nos a Magyarországi Református Egy­házzal. Nem szabad elfelejtenünk, a Re­formáció kezdetén Magyarország és Er­dély külön STATUS volt, és Erdélyben a Heidelbergi Kátét fogadták el a kolozs­vári lelkészek symbolikus könyvül 1563- ban. A Tiszántúli Egyházak Debrecen­ben 1567-ben, a HELVÉCIÁI VALLÁS­TÉTELT fogadták el symbolikus könyv gyanánt. A Dunántúli szintén a HEI­DELBERGI KÁTÉT vezette be iskolái­ba. Egyetlen okát abban látom, Szegedi Gergely, Méliusz Juhász Péter, Géniben tanultak Kálvin lábainál, a Kolozsvári lelkészek Heidelbergben Ursinusz Zaka­riást hallgatták s az ő erős befolyása alá kerülték. Mind a két symbolikus könyv elkobozva lett, üldöztetett, igy II. József türelmi parancsa EDICTUM TOLERAN­TLY kiadásáig, szó sem lehetett hivata­los egységesítésről, ami csak 1881. ok­tóber 31-én történt meg Debrecenben, -— előbb 1848 szept. 1-én Budapesten. A Helvetica Confessió írója. Ezt a Heidelbergi Kaíhechizmushoz hasonló, örökbecsű munkát 1562-ben irta Buliinger Henrik, Zürichben. Buliinger református hittudós, Zwingli Ulrik utóda, Kálvin János benső barátja volt; apostoli jellemű, nagytudományu, szelid lelkű prédikátor és szentirás magyarázó fér­fiú. Szoros összeköttetésben állott ő is hazánk reformátoraival, azok között kü­lönösen Méliusz Juhász Péterrel, aki már elekor a Tiszántúli Egyházak Superinten- dense volt. Méliusz 1567-ben zsinatot hi­vott össze Pebrecenbe. Tizenhét egyház­megye esperese jelent meg itt s hitök szabályozásául a Buliinger által irt Hel­véciái Vallástételt fogadták el, s épen úgy mint Svájcban, a szövetségben álló református vallást követő egyházak, ne­vük aláírásával kötelezték magukat arra, hogy ISTEN örök evangéliumát, annak a vallástételnek szellemében fogják a ma­gyar egyházakban hirdetni. A midőn az Erdélyi és Magyarorszá­gi Református Egyház egy országban egyesült, ép igy tettek fogadalmat köl­csönösen a Heidelbergi Kátéra is, 1848. szeptember 1-én Budapesten. A helvéciai vallástétel tartalma. A Helvéciái Vallástótel az Evangéliu­mokról, az Isten örök igéjéről, a teljes Szentháromság egy igaz Istenről, az Egyházról, a bűnről, a bünbocsánatról, a megváltásról, a Világról, a Világban az Emberről, az Embernek Istenhez való vi­szonyáról tanít a Heidelbergi Káté szelle­mében. Mindakét symbolikus könyv ki­mutatja, hogy keresztyének, Urunk Jé­zus Krisztus követői vagyunk. 1558-ban Nagyváradon megszerkesz­tették az “Első Magyar Hitvallást az Úrvacsora igaz értelméről”. 1570-ben Csengerben az elfogadott Helvéciai Val­lástételhez való hűséget írásba foglalták és Írásba foglalva kiadták “Igaz Hitval­lás” címen. A Dunamelléke 32 pontban állapította meg a Kálvin szellemében a hitvallást, tehát más kátéjuk volt, EGY HITBEN. A Helvéciai Vallástételt magyarul 1616-ban nyomtatták ki Debrecenben, a Heidelbergi Kátéval együtt. A helvéciai vallástétel üldöztetése. Az ellenreformáció megindításával, a midőn Forgács Ferenc kijelentette: “In­kább vesszen el Magyarország, mintsem hogy ERETNEKEK lakják.” Pázmány Péter pedig azt hangoztatta “Inkább ma­radjon minden földem parlagon, semhogy eretnekek munkálják azt.” II Ferdinánd pedig kihirdette: “Kész volnék életemet vérpadon végezni, ha véremmel az eret­nekséget eltörülhetném s a római katho- li'kus egyház kebelébe minden alattvaló­mat visszavezethetném.” Ily előzmények után, nem csudálkozhatunk, hogy mint a Heidelbergi Kátét, úgy a Helvéciai Vallástételt is, elkoboztatták, tanítását eltiltották s a reformátusokat uj II. Hel­vét Hitvallás kiadására kényszeritették. A tiszántúli református egyházkerület kormányzó testületé volt az első, amely a hosszú elnyomatás után fölemelte esdő szavát II. József előtt 1781. Január 8-án, kérvén a II. HELVÉT HITVALLÁS és a HEIDELBERGI KÁTÉ sértetlen alak­ban való kiadásának megengedését. Amit a császár a sérelmes, a katholikus papság által vitás kifogásolt kérdések kihagyá- val engedélyezett. Az 1848 XX. t.-c. majd később a kiegyezés után az 1868 Lili. t.-c. szabályozták a vallás felekezetek közötti viszonosságot. A vallás szabadság hazánkban. Azok a rettentes harcok, melyek hi- tökhöz, vallásukhoz ragaszkodó őseinket megtizedelték, Istennek hála elmúlták. Az evangéliumi szabadság utat tört ma­gának a sö'tfét harcokon keresztül. El­évülhetetlen dicsőségünk, hogy egész Európában, mi MAGYAROK voltunk azok, kik a vallás szabadságot legelőször foglaltuk törvénybe, a Heidelbergi Káté árnyékában 1557-ben, a tordai ország­gyűlésen Erdélyben törvénybe iktatták atyáink: “Mindenki azt a hitet követheti amelyiket akar.’’ Az evangyéliumi egyházaké, a miénk a jövő, ha egymás ellen nem fordulunk, akik “lélekben és igazságban imádjuk az Urat” s meg lesz a testvéri összeköttetés a világ összes nemzeti protestáns egyhá­zai között és ha az egész világ összes re­formátusait keblére öleli a nagy Presby- teri Világ Szövetség. Ez meg is fog tör­ténni, ha DEUS VOLUIT, ha ISTEN akarja, ha ezt eleve elrendelte. A két Symbolikus könyv PREDESTINATED tanítása szerint. A magyarországi reformátusok nevei: Magyaroszágon, Helvéthivallásu volt, Erdélyben, Református 1884 előtt. A két symbolikus könyv, Magyar és Erdély reformátussága egyesítése után EV. REF. a legutóbbi Zsinat után MAGYAR REFORMÁTUS. Ez is bizonyíték a HEI­DELBERGI KÁTÉ nagy hatására, ma­gyar református egyházunk dogmaticai kialakulásánál. A Ref. Church in the U. S. azonos hit a magyarországi REFOR­MÁTUS EGYHÁZ hitével. Ezt megdön- teni nem lehet, amit a hazai Egyház el- bocsátója is megerősít. APRÓ TÖRTÉNET. “Hát Jézus mit szólna hozzá?” Egy hercegnő, büszke, csak a divattal és bálokkal törődő leány meglátogatta a nagy városban lakó barátnőjét, hogy a farsangi bálra segitsen neki megvenni a legdivatosabb ruhát. Ez a barátnője ke­resztyén leány volt. A szobája falán ott volt egy falimondás ezzel a felirattal: “Hát Jézus mit szól hozzá?” A vendég leány felkeléskor ezt a mondást látta leg­először és lefekvéskor legutoljára. Kezd­te ez a mondás izgatni, mert mindig az jutott eszébe, hogy mit szól Jézus az ő viselkedéséhez. Utoljára kérte a barát­nőjét, hogy fordítsa meg a táblát. Az meg is tette, de ekkor ez a mondás már ott volt kitörölhetetlenül a szivébe s mi­kor néhány nap múlva hazament, nem uj, szép fehér báliruhát vitt haza édes anyja legnagyobb csodálkozására, hanem egy uj, szép, fehér Jézushoz tért lelket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom