Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-11-24 / 46. szám

2-ik oldal. 46-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint. Published jointly by the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. Samuel Horváth, Managing Editor. Rev. John Dikovics, Associate Editor. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési dij erre a címre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA BOX 448 HOMESTEAD, PA. Subscription terms:............... $2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési dij: ...........Egy évre két dollár, bárhová küldve Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. PUBLICATION OFFICE: 117 Flowers Ave., Hazelwood, Pittsburgh, Pa. REFORMÁTUS SZEMMEL AZ ORSZÁG SZAVA Rendesen csak egyes emberek beszél­nek az ország nevében. Oly ritkán szólal meg maga a nép, az a 40 millió ember, aki szavazatra jogosult az Egyesült Ál­lamokban. Rendesen csak találgatjuk, hogy mit gondol hát maga az ország mi­kor különböző emberek különböző vé­leményünket az ország szavának hirde­tik. Most november 6-án megszólalt az or­szág. S mint egykor Jerikó falai, úgy om­lott előtte össze a demokrata párt s an­nak kiváló jelöltje. A nép szava harsogva járta be ezt a roppant országot északtól délig, kelettől nyugatig s soha nem látott közakarattal kijelentette, hogy Alfred E. Smithet nem akarja elnöknek. Sokféle magyarázatot adnak Smith rendkívüli vereségének. Katholikus volta inkább se­gítette, valószínűleg több szavazatot ho­zott, mint vett el tőle, talán egy-két déli állam kivételével. Az italtilalom elleni ál­lásfoglalása roppant tábort gyűjtött kö­ré. De New York állam nem adott any- nyi szavazatot neki, mint kormányzó je­löltnek. New York állam nem bizott benne, hogy elnöknek megfelel. A közép nyugati államok, amelyekre számított, mind bizalmatlanok maradtak. A Dél és progresszív Nyugat megtagadta. Smith kormányzóban az ország nem bizott, nem hitt eléggé: Ez volt vereségének igazi oka. Az emberek úgy érezték, hogy beszédei érdekesek, szellemesek, tapsol­ták őket, de amikor a kormánykerék át­adásáról volt szó a nyugodt és egyszerű mérnökben, Herbert Hooverben látták a minden vihar próbát kiált kormányost- Ót talán nem tapsolták, de az, országot rábízták. És érezték, hogy jó kezekre bízzák. A VÉGZETT MUNKA Ha valaha a végzett munka alapján választott egy ország most úgy válasz­tott. Az elnökben nem a politika kötél­táncosára van szüksége az országnak, hanem a világot, az idegen országokat, a kereskedelmet, az ipart, a mezőgazdasá­got, a pénzügyet ismerő szakértőre. Aki tudjon vezetni, irányt mutatni, a’ki lássa a jövendőt. Herbert Hoover egy konzer­vatív pártnak az embere; nem fogja az országot politikailag vagy mezőgazdasá­gilag átalakítani, de a régi vágányokon legalább hozzáértéssel, biztos belátással tfogja vezetni. Azt mondják sose került <még elnöki székbe valaki annyi képesí­téssel .mint Herbert Hoover, adja Isten, hogy képessegeit a nép javára használja, aki oly roppant többséggel küldi őt a Fehér Házba. SZEGÉNY GYERMEKEK. Azt mondják, hogy Amerikában el­múlt az idő, amikor szegény gyermekek­ből milliomosok, elnökök lehetnek. A le­zajlott választás az ellenkezőjét bizonyít­ja. Smith kormányzó újságárus fiú volt ■New Yorkban, iskolákat is alig járt, tel­jesen saját erejéből küzdötte fel magát. Hoover és Curtiss, mind a ketten sze­gény árva fiuk voltak. Az elnöknek ko­vács volt az apja és teljes szegénység­ben hagyta, saját magát iskoláztatta, a tanuláshoz tanulás közben kereste ke­nyerét, mégis felküzdötte magát a fel­sőbb iskolákon. Curtiss anyai ágon in­dián származás, indián táborban növeke­dett, mint kis fiú. És sose szégyelte, hogy a lenézett, foglyoknak tekintett indiánok vére is csörgedezik ereiben. Később zso­ké volt s nagy nehezen birt csak iskolá­hoz jutni. Mennyi reménység, lehetőség, roman­tika él bevándorlott gyermekeink előtt is. Ez az ország ma is ad lehetőséget, csak dolgozni kell érte. Sose hullott az arany az égből, sose lett nagy ember abból, aki kezét összetéve várt a szerencsére. Küz­deni, dolgozni kell érte- S ma már ha valaki előre akar jutni felsőbb iskolákra van szüksége. Milyen áldás, milyen lehe­tőség, hogy ez is megvan a magyar fiuk részére. Ott van Lancaster, ott van Bloomfield. Ep úgy átdolgozhatják rajta magukat, mint Hoover vagy Curtiss. Csak akarni kell. S'nekünk szülőknek se- gietnünk kell őket. Gyermekeinkké a jö- ső s ők mindent elérhetnek, ha mi akar­juk és segítjük őket. Dienes Barna. A MAGYAR EGYHÁZI SAJTÓ. Ha a világi angol lapok hasábjait át­futjuk, örömmel tapasztalhatjuk, hogy a vallásos és egyházi hírek és hirdetések, sokszor egyházi beszédek is bennük nagy teret találnak. A magyar világi sajtó részben követi ezt a szép példát és mond­hatjuk, hogy valláskülönbség nélkül, el­fogulatlanul közli az egyházi híreket és hirdetéseket már üzleti szempontból is. Gratulálunk a magyar világi lapok eme haladásának és liberális gondolkozásá­nak, mert még élénken tudunk vissza­emlékezni olyan időkre, mikor az ameri­kai magyar sajtó bizonyos egyházi vagy papi klick befolyása alatt kizárólagosan ennek az egyháznak érdekeit szolgálta lés semmi szín alatt más egyházi testü­letek híreit vagy hirdetéseit nem közölte volna. Az idők kereke nagyot fordult. A ma­gyar világi lapokban mindenféle egyház­nak vagy denominációnak híreit találjuk. Szépen megférnek egymás mellett a bap- tisa, katholikus, lutheránus, református, stb. egyházak hírei, sőt nem is kelnek harcra egymással. Az olvasók megismer­hetik ezekből a hírekből, hol és melyik egyház tart mulatságot (?), úrvacsorát, szinelőadást. Megtudhatják, kiket ke­reszteltek, kik léptek házasságra, kiket temettek, stb. Az a kérdés, hogy ezek a tarka egy­házi hirek kielégítik az olvasók vallási igényeit és előmozditják az egyházak ama érdekeit, amelyek a sajtó által ér­hetők el. Első pillanatra beláthatjuk, hogy ezek a tarka-bar'ka egyházi hirek csak felületes szolgálatot tesznek egyhá­zi életünknek. Az Isten országa a lelkek épülése, az egyháznak belső erőssége ál­taluk nagyon sokat nyer. A világi sajtó­nak nem az a hivatása és nincs abban a helyzetben, hogy az Isten országának építésével, a leke'k orvoslásával oly arányban foglalkozzék, amennyire azt az emberiség megkívánja. Ez a vallásos, vagy egyházi sajtónak feladata és köte­lessége. A Federal Council Bulletin négy okból teszi kötelezővé az egyházaknak az egy­házi sajtó pártolását. 1) Az egyházi sajtó ébren tartja az emberiség hitét a lelki világba. A lélek országának nagyon so'k ostromot kell ki­állania a mostani anyagias világban. 2) Az egyházi sajtó hangsúlyozza és előmozdítja, védi az egyházi érdekeket annyi ellenséggel szemben. 3) Az egyházi sajtó az emberi élet kü­lönféle viszonyait vonatkozásba hozza Krisztus leikével és felfogásával lés nem engedi; hogy valaki Krisztus befolyása alól kimentse magát. 4) Az egyházi sajtó arra törekszik,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom