Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-10-13 / 41. szám
41 ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal. MAGYAR KERESZTYÉN IFJAK EGYESÜLETE. (HUNGARIAN CHRISTIAN ENDEAVOR UNION.) Rovat vezető: CSONTOS BÉLA, ref. lelkész. Tárgy október 21-re: Törvény és szabadság. (How does Law increase Freedom?) Róm. 13: 1-8. Mindennapi elmélkedésre: H. okt. lS. Az anarchia napjai a zsidó nép életében. Bírák 21:25. K. okt. 16. A törvény védelmet nyújt. Csel. 21 :27-40. Sz. okt. 17. A törvény megfékezi a gonoszt. Ésaiás 11:1-5. Cs. okt. 18. Meghatározza, mit nem szabad tenni. II. Mózes 20:1-17. P. okt. 19. A törvény a gonoszokért van. I. Timotheus 1:8-l0. Sz. okt. 20. Pált a törvény megszabadítja. Csel. 26:24-32. A múlt heti leckében a keresztyén embernek, mint választó polgárnak a kötelességeiről szólva, feltettük a kérdést: mi lenne ebből a világból, ha a keresztyén emberek távoltartanák magukat a politikai élettől ? Most tegyük fel ezt a kérdést, mi lenne a világból, ha törvényeket nem alkotnának ? Hisszük, hogy ilyen állapotok sohasem lesznek, talán egy országban sem, de minden társadalomban vannak úgynevezett nihilisták, akik mindent elvetnek, ami a múltból maradt reánk, igy a társadalmi és erkölcsi élet tisztaságát, az emberi becsületet és tisztességet védő törvényeket is s a társadalmat a múlt tapasztalatai nélkül, a múltban lerakott fundamentumok lerombolásával akarják kormányozni. És minden társadalomban vannak “anarchisták”, akik nem tűrnek semmiféle kormányzatot, semmiféle törvényt és korlátozást s azt hirdetik, hogy mindenkinek teljes szabadságot kell adni, hogy az emberiség boldog lehessen. Egyes országokban politikai pártot képeznek, újságjaikban agitációt fejtenek ki s akadnak tudósok, akik ennek a szellemi irányzatnak szolgálatában állva tudományos alapon próbálják kimutatni, hogy az anarchizmus a legjobb egy társadalom számára, ami elképzelhető. Míg ember van a földön, addig elképzelni is nehéz egy olyan társadalmat, amelynek ne lenne szüksége törvényekre és kormányzó-szervekre, mert addig bűn is tesz a földön, már pedig ha teljes szabadságot nyerne mindenki mindenre, igy a gonosz ember is a rossz cselekedetekre (csalás, lopás, rablás, gyilkosság, erkölcstelenség, stb.,) könnyű belátni, hogy az élet örökös rettegés és bizonytalanság éjjelnappal tartó félelem volna. Senki sem tudná, kinek dolgozik, mert minden pillanatban büntetlenül elvehetnék tőle mindenét. Rabnak érezné magát mindenki s bármi rosszat cselekednének az emberrel, senkihez sem fordulhatna orvoslásért. Nem volna biztonságban maga az emberi élet, mert rosszakaró, vagy ellenség köny- nyen kiolthatná, ha tudná, hogy semmi bán- tódás nem éri. Boldogtalanná válna az egész emberiség, kivéve azokat, akiknek egyetlen boldogságuk, a máséból élni más életét és becsületét elvenni és felelősség nélkül szabadjára engedni gonosz emberi indulataikat. Átok volna ez a korlátlan szabadság s mégsem volna korlátlan, mert a gonoszok önkénye s a bűnös erőszak uralkodnék felettünk. A mai társadalmi életben a rosszér kell meglakolni, egy anarchista társadalomban pedig talán annak kellene félni, aki jót cselekszik. Néhány évvel ezelőtt Bostonban rendőr-strike volt. Egy óra leforgása alatt tele lett a város dühöngő gonosztevőkkel s veszélyben forgott mindenkinek az élete. A rövid ideig tartó rémuralmat csak a rendőrök munkába állítása szüntette meg. Ilyen rémuralmat teremtene mindenütt, ha a törvényeket megszüntetnék. A józan ész csak tiltakozhat a törvények eltörlése ellen, mert azokban az emberi életnek elengedhetetlen feltételét látja. Törvény azóta van, ha ez nem volt is kezdetben Írott, amióta bűn van a világon. Sőt a törvényre szüksége volt már Adámnak és Évának is, mielőtt rosz- szat tettek volna, hogy emlékeztesse őket bűnre való hajlandóságukra. Minél jobban szaporodott az emberiség, annál nagyobb mértékben terjedt s annál sokfélébb formában nyilvánult meg a bűn s Így szükség volt arra, hogy törvényt törvény után alkossanak, hogy a sokféle bűn ellen védekezhessenek. Sőt már kezdetben is, amikor az emberiség családban és törzsekben, szóval még csak kisebb közösségekben élt, alkottak maguknak szabályokat, hogy cselekedeteiket valami irányítsa. Mert Isten az embert a rend érzékével (sense of order) teremtette s ez, mint belső kényszer arra ösztönözte, hogy a rend elveit formába öntse, másrészt pedig ott volt a külső kényszer, hogy a rend ellen vétőket figyelmeztesse, és büntesse, a törvényszegést megtorolja. A törvényt tehát a “rossz cselekedeteknek rettegésére” volt régen és arra való ma is (Róm. 13:3), valamint azok is, akiknek kezébe van letéve a törvények feletti őrködés, nem a jókra őrködnek, hanem a “törvény taposókra, engedetlenekre, stb.,” (I. Tim. 1 :8-10.), de nem érettök őrködnek, hanem a jókért, hogy nyugodtan, “szabadon” élhessenek. És sokszor megesett az, hogy ha az arra hivatottak nem fordítottak elegendő gondot a gonosztevők megfékezésére, az emberekbe öltött ösztön maga sietett a megsértett igazság helyreállítására “lincselés” vagy bármi már “elég tétel” formájában. A törvény tehát képessé teszi az embert arra, hogy a “rend” iránti legtermészetesebb ösztönének élhessen. Nincs jogom tehát mindent cselekedni, csak azt, amit kell és amit szükséges is tenni. Szabad utat nyit a törvény arra, a merre önmagámnak és az egész emberiségnek haladni kell. Korlátokat állít ugyan a törvény, de csak a rossz elé és ebben rejlik az áldása. Megóv attól, hogy a bűn rabságába essem, mert figyelmeztetet s ha kell, büntet is. De nemcsak azért kell engedelmeskedni a törvénynek, mert van okom félni tőle, hanem a lclkiismeretért is (Róm. 13:5). Minden törvényszegés, sőt a törvényszegésnek már a gondolata és kisérlete is vétek a belénk írott és szivünkbe vésett törvény ellen, mert olyat cselekedtünk mással, vagy más ellen, amit magunkkal szemben nem engednének meg. A törvény tehát fellebezés a lelkiismerethez s ha nem tud is a világ valamilyen törvényszegésről, tud a lelkiismeret, melynek hangját nem tudja elnémítani a go- nosszágot cselekedő ember akármilyen lármája sem. Igaz, hogy a becsületes és szive mélyéig jó- szándéku embereknek —- s az emberiség nagy többsége ebbe a csoportba tartozik ■— nincs szükségük törvényre, miként az egészséges embernek nincs szüksége orvosra és gyógyszerekre. A törvény tehát az emberi szabadságot biztosítja. Ennek a szabadságnak meg kell adni az árát erkölcsiekben. Engedelmeskedni kell nekik, mert nem emberi önkényből születtek meg, hanem Isten akaratából, valamint Isten akaratából uralkodnak felettünk a felsőbb hatalmasságok, akik a törvények feletti vigyázásra vannak hivatva. (Róm. 13:1-2.) De nem elég csak nekünk önmagunknak engedelmeskednünk, hanem másokat is engedelmességre kell tanítanunk, szoktatnunk, vagy figyelmeztetnünk. Meg kell adni továbbá ennek a szabadságnak az árát anyagiakban is: az adóban, ha millió ember zsebe lázadozik is ellene. Adó nélkül csak egy anarchista társadalom képzelhető el. Az adó szi lehetővé az állam és az országok kormányzását és képessé a kormányzás szerveit, hogy nekünk védelmet nyújtsanak és szabadságunkat biztosítsák. (Róm. 13:6.) AMERIKAI MAGYAROK ÜDVÖZLETE. Az amerikai lutheráus egyház ünnepélyes keretek között üdvözölte a magyar evangélikusságot. Az Amerikai Egyesült Lutheránus Egyház közvetlenül az amerikai Kossuth-zarándoklat viszonzásaként, megbízta egyik magyar anyanyelvű lelkipásztorát, hogy hivatalosan üdvözölje a magyar egyházat. A magyarországi evangélikus egyetemes egyház ünnepséget rendezett ebből az alkalomból, Ormai IJános lelkész felolvasta az amerikai egyház köszöntőjét: “Kiváltságunknak tartjuk — úgymond egyebek között az üdvözlő irat — hogy az Egyesült Államokban letelepedett magyar evangélikusok lelkiéletét is szolgálhatjuk. Ezt a munkát a jövőben is úgy akarjuk véghezvinni, hogy az testvéreink nek a legnagyobb mértékben javukra vál jék. A Szentlélek segítse Önöket — végzi az üdvözlő irat .... nagy és szent céljaik elérésében. Imádkozzunk és dolgozzunk Önökért!” Báró Radvánszkv Albert egyetemes felügyelő válaszolt az üdvözlésre, majd Raffay Sándor dr. püspök emelkedett szólásra: “Az elárvult szegény magyar nemzet és a megcsonkított evangélikus- ság — mondotta — a legnagyobb ajándékot kapta most Amerikától, mert vigasztalást és kitartásra való ösztönzést nyert. Raffay^ püspök felszólalását követően Ormai János lelkész előadást tartott az amerikai lutheranizmus és benne a magymr egyházak helyzetéről. Felhívjuk az olvasóközönség figyelmét az óhazai BETHLEN KÖNYVKERESKEDÉS Budapest, IX. Kálvin-tér 8. címére, ahol Bibliák, Zsoltárok, imakönyvek és bárhol megjelent könyvek a legnagyobb választékban eredeti óhazai árakon megrendelhetők. Kívánatra részletes árjegyzéket küld, megrendelés esetén a pénz előzetes beküldése mellett pontosan és gyorsan szállít.
