Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-09-08 / 36. szám
VOL. XXIX. ÉVFOLYAM No. 36. SZÁM. PITTSBURGH, PA. SEPTEMBER 8th, 1928. AMERIKA MAGYAR Reformátusé Lapja AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER Entered as second class mail matter on the 14th of August, 1925 at the P. O. at Pittsburgh. Pa. under the act of March 8. 187^ Publication office: 117 Flowers Ave., Pittsburgh, Pa. NÉHÁNY SZÓ A VÁLASZTÁSOKRÓL. Az idei elnökválasztást két szokatlan ka- rakterisztikum jellemzi: a vallás és a prohibició. Semmi sem fog döntőbb szerepet játszani a választásoknál, mint ép ez a kettő. Sokan hangoztatják, hogy ki kell küszöbölni a felekezeti kérdést a választásokból, sokan, hogy el kell hallgatni annak a prohibiciós jellegét. Minda- két nézet gyermekesen optimista és nevetségesen naiv, mely hajótörést szenved a valóság legelső érintésére. Ezeket egyszerűen lehetetlen kiküszöbölni. Mindkettőt úgy kell tehát vennünk, mint adott valóságot s mindkettővel farkasszemet kell néznünk akár tetszik, akár pedig nem. Az első eset, mikor az elnök-jelöltek egyike ß római egyház hive. Az első választási ütközet a katolicizmus és protestantizmus között. A katolicizmus, a maga jól felfogott érdekében, fel is sorakozott már az ő jelöltje körött. Makó nincs messzebb Jeruzsálemtől, mint a katolicizmus a demokratizmustól, és mégis most ,az egyszer a katolikus egyház nem bánná, ha a demokraták győznének. Az összes katolikus lapok tele tüdővel fújják a riadót és harcolnak a republikánizmus ellen. Ök az elnökválasztásban nem állampolitikai kérdések ütközetére készülnek, hanem egyházpolitikai harcra vértezik mellüket. Legyünk egyszer őszinték és merjük meglátni a valót. És mi mindezt nem a katolicizmus rovására, sőt érdemére, Írjuk, ök tudnak, ha kell, egyek lenni, fanatikusan egyek, mikor egyházuk érdek problémái kerülnek szőnyegre. És mi?! — Mi kezdünk alkudozni. Egy, a máskor református voltával büszkén kérkedő, amerikai magyar lap is, “nem érzi magát közelebb” a protestantizmus jelöltjéhez. Több protestáns lelkész hirdeti, hogy itt az alkalom, mutassuk meg, hogy mi nem vagyunk elfogultak, legyünk türelmesek, hadd legyen ennek az államnak egyszer már katholikus elnöke is. — Balga türelmesek! — Jól vigyázzunk, hogy a mi türelmesdi játékunk, meg ne égesse majd később a körmünket. De nem is tanulunk mi semmit a történelemből! Hát még most sem értjük meg, hogy türelmetlenekkel szemben* nem lehet türelmesdit játszani?! — Otthon, Magyar- országon, a katolicizmus meg tudta tenni és törvénybe tudta iktatni, hogy a király, s mi több, a kultuszminiszter személye is, csak katolikus lehet. És ők büszkék voltak reá. Az amerikai Egyesült Államok minden elnöke, íratlan törvény jogán, mindezideig protestáns volt. És mi büszkék vagyunk reá. Amerikát, a katolikusok türelmetlensége miatt, Európából kiűzött protestáns pillgrimmek alakították. Izig-vérig protestáns ország ez. Protestantizmus szülte, protestantizmus kormányozta, protestantizmus tette naggyá és irigyeltté ezt a nemzetet. És mi büszkék vagyunk reá. Mi jól tudjuk, hogy a világ legműveltebb államait, Angliát, Németországot, Amerikát, a Skandi- náv-államokat, Hollandiát, Helvéciát, stb., a protestantizmus tette iagzán naggyá. És mi büszkék vagyunk reá. Mi akarjuk, hogy a világ legprotestánsabbnak született államában az elnöki székben továbbra is protestáns ember üljön. Mi nem akarunk a katolicizmus ellen harcot indítani, mi nem is támadjuk őket. Mi csak az önmagunk érdekéért akarunk harcolni és az önmagunk jogait akarjuk védeni, éppenugy, mint ők harcolnak az önmaguk érdekeiért. És ez igy egészen természetes és helyénvaló. Az a balga, ki a saját érdekét pusztulni hagyja. A másik kérdés a prohibició. Könnyű népkegy halászás a prohibició elleni támadás által
