Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-07-28 / 30. szám
30-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal. újságcikkekben, könyvekben, színházak műsoraiban, filmeken ostorozza és kigunyolja a konzervatív vallásos felfogást, mely a tiszta erkölcsöket, az Istenfélelmet és a kegyes vallásosságot ápolja és terjeszti, fanatikusoknak, bigot- n-ak, álmodozóknak és túlzóknak, a “modern” ember ellenségeinek igyekszik feltüntetni azokat, akik keresztyén elvek szerint élnek és gondolkoznak és Isten parancsolatainak érvényt akarnak szerezni. De amiként nem lehetett hatalommal és erővel elfojtani a meggyőződést és nem lehetett hallgatást parancsolni azoknak, akik lelkűk legmélyebb meggyőződését követve bizonyságot tettek Krisztusról és bátran hirdették, hogy ez a világ Krisztusé kell legyen, épenugy nem lehet hatalommal és erővel a tömeget Isten parancsolatainak való engedelmességre vezetni. Ennek csak egy útja van: meggyőződésünket híven követni és a nagy tömeg előtt Krisztusról bizonyságot tenni. Aki keresztyén, az legyen keresztyén, aki Jézusról neveztetik, az legyen mindig, mindenben és mindenütt Jézusé! Nagy Sándor macedón királynak a hadseregében szolgált egy hasonló nevű gyáva katona, akinek a király egyszer felháborodva mondotta: Vagy változtasd meg a nevedet, vagy légy vitéz 1 Ez szól nekünk is. Legyünk méltók a világban Krisztushoz. A korszellem és a divatos gondolkozás igen sok keresztyén ajkán megnémitja az élet Igéjét. Gyáva keresztyének vagyunk mi, ha a világ előtt meghátrálunk és a tömeg akarata szerint gondolkozunk és cselekszünk, ha mi is uszunk az árral. Mit ér a mi keresztyéni hitünk és meggyőződésünk, ha a templom falai közé szorítjuk, és kinn a világban a jónak és gonosznak a nagy harcában nem vagyunk Krisztus tulajdonai? A keresztes háborúk idején a vitézek karjára vörös posztó keresztet varrtak s igy indultak el, hogy a Szentföldet a pogányoktól meghódítsák. Ma is egy keresztes háború folyik, hogy ezt a világot a pogány gondolkozástól szokásoktól és erkölcsöktől megszabadítsuk. Nem hordozunk magunkon valami látható jelet, de a szivünkbe zárva kell hordoznunk a Golgotha keresztjét, hallhatóvá kell tenni ke- resztyénségünket Jézushoz méltó beszédünk által és láthatóvá Istennek engedelmeskedő életünk és cselekedeteink által. “De olyan nehéz a világ előtt bizonyságot tenni”, mondjuk, vagy gondoljuk sokan. Valóban, sokkal nehezebb, mint zsoltárt énekelni a templomban és imádkozni odahaza a hajlékunkban. Ahol közel érezzük magunkhoz Istent, bátran vallást teszünk róla, de hitetlenek társaságában olyan könnyen megtagadjuk Őt. Péterek vagyunk igen sokan és bűnbánó lelkűnknek milyen vigasztalás Jézusnak eme legnagyobb tanítványára gondolni, aki megtagadta Mesterét. (Máté 26 : 69-75.) De ha mi is tudnánk olyan keservesen sirni, mint Péter, mikor megtagadjuk Jézust, a bünbánat könnyei megtisztítanák életünket és erőssé tennének a világ előtt való bizonyságtételre. Mert Pétert az őszinte bünbánat könnyei acélozták meg s később a börtön szenvedéseit is örömmel hordozta a Krisztusért s ha egykor egy szolgálóleány előtt megtagadta is a Krisztust, a jeruzsálemi tanács előtt már nem fél és inkább engedelmeskedik Istennek, semhogy embereknek. (Csel. :27-29.) Ez volt a jelszava a keresztyén hőseinek. Luther egy egész világgal szemben követte meg győződését és nem ijedt meg a legnagyobb földi hatalmasságoktól sem, elégeti a pápai átok bulláját akkor, amikor milliók és milliók rettegtek a pápa hatalmától. Bátorságával jogot szerzett nekünk arra, hogy Isten Igéjét kezünkbe vegyük és evangéliumi eszményeink szerint gondolkozzunk. Kálvin inkább elhagyta Genfet, de meggyőződéséből, Isten akaratából nem engedett s inkább Istennek engedelmeskedett akkor is, amikor cégéres bűnösöktől az úrvacsorát megtagadta pedig fegyveresen jelentek meg a templomban, hogy az úrvacsora kiszolgáltatását követeljék. Nagy feladatok előtt áll nemcsak az egész keresztyénség, hanem minden egyes gyülekezet. Ifjúsági Egyesületekben és a gyülekezetekben is mindenütt ott a nagy többség, mely nehezen akar engedni Istennek és mely előtt a komolyabbak is bezárják az ajkukat. Az a helytelen elv vezérli ami életünket, hogy két ember több, mint egy és száz több, mint tiz. Számban igen, de nem az Isten dolgaiban. Isten és az ő egyháza dolgaiban nem számit a többség, ha a hitetlen és gonosz életű. Illés több, mint négy száz prófétával szemben védelmezte Isten ügyét. Nem tudnánk ezt mi is megtenni? Ne áldozzuk fel Isten ügyét a többség kedvéért! Az egyház megtisztításának feladata ti reátok vár, Istenfélő és Krisztusnak engedelmeskedni akaró ifjak! Aki Krisztusénak vallja magát, az legyen közöttetek a hangadó. Ne ássa el meggyőződését, még ha a többség másképen gondolkozik is. Isten nem a többség szerint fog megítélni minket. A harctól ne féljen senki. A vihar kifesziti a vitorlákat, de jó kormányos kezében kettőzött erővel halad a hajó a cél felé! Az egyház hajójának ti lesztek a kormányosai. Rajtatok áll, Isten országa felé vezetitek-é, avagy oda, ahová a tömeg, ez a világ akarja! Balogh ref. püspök szózata a esetiekhez. 'Nagyarányú kongresszust tartottak a cseh köztársaság protestáns egyházai a pozsonyi Evangélikus Házban. A megnyitóülésen mintegy kétszáz delegátus vett részt. Eljöttek a cseh protestáns egyházak kiküldöttei, a tót luteránusok lés a német luteránus egyházak kiküldöttei. A református egyházat Balogh Elemér magyar ref. püspök képviselte a kongresszuson és egyháza képviseletében hatalmas beszédet mondott. A beszéd történelmi távlatokkal kezdődött. A magyar és cseh protestánsok viszonyát világította meg a történelem folyamán, elmondva, hogyan fogadták be a nagy magyar protestáns fejedelmek, Bethlen és Rákóczy György, a fehérhegyi csata után a cseh protestánsokat s hogyan telepítették le őket nálunk faluszámra. Szólott a Prágában tanuló magyar protestáns prédikátorokról s felemlítette az is, hogy 1759-ben a református magyarok stipendiumokat tűztek ki azoknak a tót tanulóknak, akik tót nyelven hirdették az igét. Az itt elmondottak — emelte fel azután hangját Balogh ref. püspök — a magyarok mellett szólnak. Nem bántotta a magyar a cseheket, miért is bántotta volna, hiszen osztálytársa volt a zsarnokság alatt való évszázados szenvedésben. Hassatok oda tehát, — fordult azután a püspök a cseh és morva protestáns papok felé, hogy egyházi törvényeink szentesítést, honosság nélkül gyötrődő lelkészeink, tanítóink és testvéreink honosságot nyerjenek. Lépjetek közbe, hogy saját lelkész- és tanítóképző intézetünk és minden egyébb szükséges iskolánk lehessen. Adassátok vissza kisajátított egyházi földejinket és állítsátok meg azt a törekvést, hogy ezentúl még több kisajátitassák. Ahol pedig földet osztanak a szegény embernek, hadd kapjon ott a szegény magyar is. Ellég nagy baj az, hogy II. Rákóczi Ferenc birtokából most kétszázezer hold francia tőkepénzesek kezébe jutott, holott a franciáknak saját hazájukban is sok műveletlen földje van. Az Isten titeket úgy áldjon meg, ahogy ezt az igaz és méltányos kívánságot prágai testvéreiteknél és hatóságaitoknál támogatjátok és megvalósítjátok. A beszéd mély hatást gyakorolt a kongresszus tagjaira, különösen a tót luteránus papoknál aratott sikert. Jó anyag, becsületes munka és szokatlanul olcsó kölcsön. Ha építkezni akar, élőszóval, telephonon vagy levélben hívjon fel. Az építkezést megbeszélni Pittsburgh környékén lakó honfitársaimhoz szivesen elmegyek, fe Í A. legközelebbi 30 napon belől egy hatszobás faházat (Frame ■ Building), keményfa padlóval, : fürdőszobával, fűtőkészülékkel | (Furnace) egyszóval teljes mo- [* dern berendezéssel felépítek 5000 ^ DOLLÁRÉRT Minden tekintetben teljesen | felszerelt modern tégla házat pe- § dig 6800 DOLLÁRÉRT. Rendkívül olcsó kamatra 5 SZÁZALÉKRA megfelelő kölcsönt szerzek. A kölcsönt törlesztheti méltányos havi részletfizetéssel is. MOLNÁR JÓZSEF magyar építész és vállalkozó 215 Erie Street, McKeesport, Pa. Telephone: McKeesport 25120. *•-----------------
