Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-07-14 / 28. szám

28-ik szám. 3-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Ha ideális egyházat akarunk, az az első, 'hogy magunk legyünk ideális tag­jai az egyháznak, olyanok, amilyennek lenni kell, amilyeneknek szeretnének lát­ni mást: a legjobb templomba járók, a legtisztább életűek, a legáldozatkészeb­bek, alázatosak, szelídek, egyszóval lel­kes emberek. A lélek életének, a lelkiségnek azonban az a törvénye, hogy erejét Isten hozzá jutó gondolataiból: legelső sorban a szentirásból és szivének Istenhez járó ér- zésiből; legelső sorban az imádkozásból veszi. Olyan életfolyamat ez, mint a tüdő 'kitágulása és összehúzódása, amikor veszi és kiengedi a levegőt. Aki a munkás, keresztyén élet kezde­tén azt kérdezi: hol kezdjem, mit te­gyek? Annak azt mondjuk: Olvasd a szentirást, higyj az Ur Jézus Krisztusban és imádkozz magadért, másokért és azért, amit tenni akarsz. Lehet, hogy csalódást vált ki ez a vá­lasz. De hittel állítjuk, hogy aki ezt az útmutatást el nem fogadja, aki ezt a munkát kicsinyli, az alelki életben és tovább az ideális egyház kiépítésében nem fog semmire menni. A szentirás olvasása és az imádkozás csak látszik kicsi dolognak, mert az igaz­ság az, hogy ember az embernek soha­sem adhat biztos útmutatást arra, amit tehet és amit kell tennie, Isten pedig sohasem ad bizonytalan útmutatást, csak figyelni kell rá. Ha valaki naponként olvassa a szent­irást és szüntelen imádkozik, ami annyit jelent, hogy élete Isten kezét fogva járó élet, akkor mindarra, amit tennie kell, nemcsak világosságot, de indítást és erőt is nyer és pedig közvetlen magától Is­tentől. Először legyünk Isten gyermekei, nem csak úgy, hogy gondoljuk, hogy talán azok vagyunk, hanem az Ur (Jézus Krisz­tus által. Azután legyünk Isten neveltjei az ő szentlelke által. Ha igy Isten vezet és nevel, lesz szemünk meglátni, mi az az első minden nap és minden munkára nézve, amit először kell megtenni, hogy mindig és mindenütt áldást, boldogságot sugározzék az életünk és formálja ideális egyházzá az egyházunkat, boldoggá a családunkat, Istent keresővé azt a kört, amelyben élünk. A divattól pedig őrizkedjünk. Jajj! ha divatból akar valaki a Krisztusé lenni. TEMETÉSI ÉNEKES KÖNYV UJ — MOST JELENT MEG A könyv ára 75 cent. Megrendelhető a szerzőnél: Fülöp Ist­ván, 1645 E. 31st St., Lorain, Ohio, vagy a Réformátusok Lapja szerkesztőségénél. Jajj! ha csak divatból akar valamit tenni a Krisztusért és az egyházért. Amint a halálban nem használ nekünk semmi cifra rongy, úgy nem használ az Ítéletben a divat. Tedd az elsőt először: légy te az Űré igazán. Rajtad keresztül jöhet csak a többi: a megváltottak serege és az esz­ményi egyház. Bácsy Gyula. ÉLETJELEK. Minden embernek szüksége van pihe­nésre, nyugalomra, hogy ezalatt fáradal­mait kipihenhesse és uj erőket gyüjthes- sen a további munkára. A papok, akik nagy szellemi munkásságot fejtenek ki az Ur szőlőjében, szintén megérdemlik a szükséges nyugalmat és vakációt. Sok gyülekezet nem gondol arra, hogy lelki- pásztorának néhány hetet adjon vaká­cióra. Némelyek azt is mondják, hogy a lelkész úgy sem végez fáradságos testi munkát, azért minek neki a pihenő ? nem tudjuk, hogy szóba álljunk-e az ilyen rövid látó és felületesen, sokszor gonoszul gondolkozó emberekkel? A jó pap itt Amerikában mindig el van foglal­va. Nemcsak a szent beszédnek elkészíté­se, amely sok tanulmányt, olvasást, el­mélkedést igényel veszi igénybe idejét, hanem a lelkipásztorkodással járó egyéb munka: betegek látogatása, otthon és a kórházakban, az egyház híveinek látoga­tása. A hivek minden bonyolult ügyeik­ben a lelkészhez fordulnak, ő az ő ter­mészetes tanácsadójuk, közbenjárójuk, tolmácsuk a courtokban sokszor munka közvetítő és sok egyéb hivatalt Végző ember, aki mindenkor szívesen és ingyen eljár az emberek ügyes-bajos dolgaiban. Az emberek mindig if el tudják használni a pap tudományát és tekintélyét. Az amerikai egyházak jobban tudják méltatni a papnak munkáját és jobban tudják átérteni, hogy az egész éven oly nagy szellemi munkát kifejtő embernek szüksége van nyugalomra, hogy idegei felmondják a szolgálatot, hogy a nagy teher alatt össze ne roskadjon, azért ar­ról gondoskodnak, hogy lelkészük min­den évben menjen több heti vakációra. Ugyanis jól tudják, hogy a pihent, uj lel­ki és szellemi erőket szerzett munkásnak jobban tudják hasznát venni. Az ameri­kai egyházak a hivatalos papi meghívó levélben külön feltünteti, hogy hány heti vakációra van lelkészének minden évben igénye, sok egyházmegyénél ez a “vaca­tion” paragrafus szükséges kellék és kö­vetelmény. Ne maradjanak el e tekintet­ben a magyar egyházaink sem, adjanak lelkészüknek időt pihenésre és nyuga­lomra, akit a pihenés és nyugalom után jobb, alkalmasabb és lelkesebb munkása lesz az Isten országának. Itt vannak a nagy meleg nyári napok és vasárnapok, mikor az Isten szép ter­mészete oly bőkezűen adja az élvezőknek a gyönyöröket. Ki a szabadba! ez a jelszó különösen vasárnap, mikor nem köt le bennünket a testi munka. — Nem va­gyunk a tiszta élvezetnek elrontói, a test­nek szüksége van pihenésre, tiszta, friss levegőre, de a léleknek is! Szenvedjenek a nyári hónapokban istentiszteleteink ? Van-e jogunk ezeket elhanyagolni? A lelkész és a pres'byterium okos, körülte­kintő rendelkezéssel, esetleg az isten- tiszteletnek korábbi szeretettel alkalmat adhatnak az egyháztagoknák kirándulá­sokra, stb., de nem az istentisztelet elmu­lasztására. Egy nagy new yorki világi lapban fel­hívást olvastam, hogy a keresztyén gyü­lekezetek a nyár hevében és maradjanak keresztyének és adjanak alkalmat arra, ami szégyene lenne, a keresztyén egy­háznak, (hogy az istentiszteletet elhanya­golják. Ha autónkkal rándulunk ki, áll­junk meg az Istentiszteletre valamely szomszédos templomban. Malacsics József, a newarki egyháznak érdemes lelkésze Beaverfallson látogatja rokonait és pihen is, ha ugyan lesz pi­henni való ideje. Halljuk, hogy Newar- kon erősen mozgatják a templomi orgo­na ügyét. Azok a missziói munkások, akik 25 évig állottak a Home Missions, most National Missions szolgálatában, mun­kájuk elismerésül aranyérmet és diszok- levelet kapnak, amelyeknek értelmében a National Missions Board tiszteletbei tagjaivá lesznek. Ilyen aranyérmet és díszoklevelet kapott Dikovics János, aki szintén már 25 évig szolgálja a misszió­ügyét. KONFIRMÁICIÓI ÜNNEP NAGYROZVÁGYON. A nagyrozvágyi egyházban folyó évi junius hóz 10-én folyt le meleg és benső­séges ünnepély keretében az 15 éves gyermekek konfirmációja. A gyüleke­zetben már 4 évvel ezelőtt bevezette a presbitérium azt az áldott újítást, hogy a konfirmációi előkészület — az ismét­lő iskolai vallásoktatással kapcsolatban — 3 évig tart. A konfirmált gyermekek ez évben az Újszövetséget keresztszü- leiktől kapták ajándékba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom