Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-07-06 / 27. szám

VOL. XXIX. ÉVFOLYAM

PITTSBURGH, PA. JULY 6th, 1928.

No. 27. SZÁM.

AMERIKAI MAGYAR

Reformái

5olUoSJ

K LAPJA

AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER

Entered as second class mail matter on the 14th of August, 1925 at the P. 0. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879

Publication office: 117 Flowers Ave., Pittsburgh. Pa.

Nyári magyar iskola.

Nemsokára megnyílnak mindenfelé a nyári magyar iskolák, ahova esztendőnként össze- gyüjtögetik a magyar származású gyermekeket az egyházak a szünidő alatt hetekben speciális oktatásra. Külön felekezeti iskolával nem biró egyházaknál hézagpótló intézmény a nyári iskola, mert az évközi Public Schoolok- ban, ahova az iskolaköteles növendékek járnak, nincs hittanóra, nincs rendszeres valláserkölcsi nevelés. Az alapos valláserkölcsi nevelés szüksége-vezeti az amerikai egyházakat is a már megszervezett és gombamódra szaporodó szünidei iskolák támogatásában.

Ezen kivül egy másik igen fontos szempont is szerepel a nyári magyar iskolák fentartásá- ban: a magyar nyelv, faj, történelem, szokás, hagyomány, ideál, gondolkozásmód és világnézet megértésének, értékelésének s hasznosításának szempontja. E nélkül igazi embert, egész embert nem faraghatnak gyermekeikből Amerikába® élő magyar szülők. Ez csak abban az esetben sikerülne, ha lehetséges volna magyar szülőknek teljesen megtagadni magyar származásukat, öröklött hajlamaikat, érzésüket, emlékeiket, tapasztalataikat és egész egyéniségüket, melynek kialakulásához magyar szó, magyar gondolat, magyar levegő, magyar vér és egy ezer esztendős magyar történelem hatás-komplexuma kellett. Ha ez lehetséges volna, akkor magyar szülők át tudnának vedleni olyan amerikaiakká, akikben zavartalanul dominálnak az amerikai ösztönök s akik külön erőfeszítés nélkül kerülnek olyan közös tulajdonságokkal biró lelki atmoszférába, amilyet csak Amerika tud kitermelni s amilyenben magyarul nem tudó és csak amerikai iskolákba járó, csak amerikai társadalmi rétegekben forgolódó és amerikai szellemmel tele- szivódott gyermekeik élnek.

De ez nem lehetséges. Tegyük hozzá, hogy nem is szükséges. Nem szükséges, mert a magyar bevándorolt, meg akármilyen nemzetiségű bevándorolt, ha alaptermészete és lelkü- lete nem romlott, szülőföldjének és fajának szeretete mellett is lehet, sőt egyenesen csak igy lehet uj hazájának hűséges, hasznos és kívánatos polgárává. Az idevándorolt és idehonosodott magyarnak (vagy más nemzetiségűnek) itt született gyermeke azonban se gyermeknek, se polgárnak nem fog beválni, ha valaki eltépi a közte és szülője közötti benső, szerves összeköttetések élő szálait. A gyermek szülei révén kapcsolódik bele abba az áramlatba, mely elődeinek, letűnt nemzedékeknek felhalmozódott erkölcsi erőtartalékából ömleszti át életébe és menti át a jövőnek rajta keresztül a legértékesebb és legsajátosabb vonásokat. Valahol csak megszűnik vagy eldugul ennek az átömlésnek folyama, ott megszűnik a szülők nevelő, tanító és irányitó hatása a gyermekekre. Mihelyt pedig ez megtörténik, azonnal beáll a gyermeknek szüleitől való gyors eltávolodása és egyszersmint elidegenedése. Idővel áthidalhatatlan szakadékok mélysége választja el a szülőket a gyermektől. Megtörténik, —- fájdalom, sok ilyen szomorú esete van már ma is az amerikai magyaroknak, — hogy a gyermek egy egész külön, egész más világban él, mint a szülei. Ennélfogva sent egymás észjárását, sem egymás érvelési módszerét, sem egymás problémáinak beállítását megérteni, elfogadni és jóváhagyni nem tudják. Megbomlik tehát a családi egység és meghasonlásba jutnak a családtagok egymással. Akik pedig meg- hasonlott családi környezetből kerülnek ki az életbe, soha nem lesznek a kölcsönös megértés-