Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-02-07 / 6. szám

6 ik szám ÁMÉRÍKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 1 oldd CSENDES ÓRA v —-----------------------------------------------------------------. —--------------------------­PÁL AFOSTOL EGY KOSÁRBAN. I M A. örökkévaló Isten! hozzád, a világosság forrásához járulva alázattal kérlek, hogy küldj alá, hacsak egy fénysugarat is, a Te vi­lágosságodból, lelkemet érintsd meg a Te lel­keddel. Eró'telenül, szivemben bánatot, lelkemen terhet hordva jövök Te hozzád. Uram! a Jé­zus kihulló véréért kérlek, könyörülj rajtam, vigasztald meg szivemet, vedd le terhsmet. Só't többet kérek, Istenem! Ne csak a múltat vedd el, hanem adj oly erőt, oly indítást, hogy színed elől távozva, több hitbe, szeretetbe, ki­tartásba, több olyan szépségbe öltöztethessem lelkemet, a melyben Te kívánod látni. Tekints le reám s elégíts meg testi, lelki szükségleteim szerint. Vezess napról-napra, mint a fazekas az agyagot, úgy tartsd kezed­ben életemet. Alakíts, idomíts a Te terved, a Te akaratod szerint. Kegyelmedbe, szerető gondviselésedbe ajánlom oda szeretteimet és minden embertár­saimat. Különösen azokat, a kik nehéz har­cokat harcolnak, a kik terheket hordoznak, a kik veszteségeket szenvedtek. Vigasztalj meg minden szomorú szivet. Jöjj hozzám e csendes órában, szent igé­det hirdettessed, én lelkemet legeltessed, fel­séges Atya Isten, Jézus által, Ámen. TANÍTÁS. II. KORNTHUS 11:33. A megtért Saulusnak Krisztusról tett bizonyságtételei sehogy sem tetszettek a zsidóknak. Elhatározták hát, hogy elné­mítják a bizonyságtevőt, megölik Pált. Hogy el ne menekülhessen mind éjjel, mind nappal őrizék a város kapuit. A Jézus követői mikor megtudták az apostolt fenyegető nagy veszélyt egy éjjel kosárba ültették Pált és a kőfalon egy kötéllel lebocsátották. A zsidók terve meghiúsult, az apostol elmenekült. Jelentéktelen, kicsiny dolgoktól nagy értékek függnek. A kötélverő, aki a Pál apostolt le- boesátó kötelet készítette, még álmában sem gondolta, hogy milyen sok fog függni annak a kötélnek az erejétől. Mi történt volna, hogyha a kötél leszakad és az apostol lezuhanva, halálra zúzza magát? Mi lett volna a keresztyén egyházból? A kappadóciai, galátiai, macedóniai csodá­latos missziói munka sohasem lett volna elvégezve. Pál Írásai, melyek az újszö­vetségnek oly értékes részeit képezik, so­hasem lettek volna megírva. A hősies, győzedelmeskedő hosszutürésnek, megbo­csátó szeretetnek ama példái, melyeket Pál apostol megköveztetése, megostoroz- tatása, üldözése között nyújtott, sohasem lelkesítették volna a mártírok ezreit. A feltámadást sohasem láttuk volna olyan csodálatos megvilágításban, mint Pál Korinth, első lev.-nek 15-ik fejezete óta látjuk. Mily sokat tartott az a kosarat tartó kötél! Angolország Epworth nevű városká­jának éjszakai csendjét tüzilárma za­varta meg. A lelkészlak égett. A lelkész felébredve gyermekei megmentésére gon­dolt. Egyiket a másik után szabadította ki. Hét már szerencsésen kikerült a ve­szedelemből, a nyolcadik azonban bent maradt az égő épületben. A nyugodtan alvó fiúcska azonban felébredt a füst foly­tó szagára, az ablakhoz futott, és kiabálni kezdett. Létrát azonban nem tudtak hir- telenében keríteni. A veszedelem pedig nőttön nőtt. Ekkor egy embernek kitűnő ötlete támadt. Négykézláb állott. A má­sik ugyanígy ő reá és igy tovább a har­madik, negyedik, mig el nem érték az ab­laknál álló, segítségért kétségbeesetten kiabáló fiúcskát. Ez az égő lelkészlakból kimentett fiú Wesley János a methodista egyház megalapítója volt. A CSENDES ÓRA SORRENDJE: l. Szivünk ajkunk téged áld... 87 d. 2. Bibliaolvasása: 51 zsoltár. 3. A csillagos égnek... 67 dics., 1. 2 verse. 4. Ima: a tanítás el tti ima. 5. Tanitás: Pál apostol egy kosárban. 6. Ének, ima: tanitás utáni és a részt­vevők rövid fohászai. 7. Miatyánk, együtt. 8. Ének: 117 dics. Ha akarjátok tudni, hogy az a négy­kézláb álló ember mily értéket tartott, kérdezzétek meg a tenger mindkét olda­lán lakó methodista milliókat. Kérdez­zétek meg a missziói állomások ezreit, a melyek a Wesley által alapított egyház jóvoltából, behálózzák az egész világot. Kérdezzétek meg az egész protestáns ke- resztyénséget, melyet közönyösségéből, mozdulatlanságából Wesley rázott fel, éb­resztett fel. Kiszámtihatatlan nagy következ­ményei vannak a kis dolgoknak. Egy angol hajó legénysége az ember­evő kannibálok által lakott Pitcairn szige­tek közepén templomokkal, iskolákkal, gyönyörű otthonokkal, a műveltség é s lelki élet számos jelével ékeskedő telepet talált. Már 50 éve nem küldtek erre a vi­dékre misszionáriust. Hogy került hát ide ez a keresztyén telep? Egy hajó, e partok közelében, 60 év­vel ezelőtt, hajótörést szenvedett. A hajó egyik matróza, amikor látta, hogy semmit sem menthet meg, kivette csomagjából az édes anyjától kapott bibliát és azt a fogai közzé fogva szerencsésen partra úszott és megmenekült. A bibliát és annak törté­neteit a matróz széltében, hosszában hir­dette és a vad nép, átalakulva az evangé­lium szellemétől, olyan keresztyén telepet létesített, ami páratlan a világ történeté­ben. Jelentéktelennek tűnhetett fel az, hogy az úszó matróz megmenti-e, vagy pe­dig elejti a szájában, fogai között tartott bibliát. Pedig nem volt az. Sok ezrek örök élete függött tőle. Nincs jelentéktelen dolog sem a vi­lág, sem az egyes ember életében. A ke- resztyénség sorsa egy falon lebocsátott kosártól függött. Egy fuldokló matróz szájában tartott biblia evangélizátora le­het egy egész szigetnek. Nincs kicsiny, jelentéktelen dolog. Jól, hűséggel, oda- adóan végezd azért, amit végezned kell. Ha csak egy kötelet fonsz is, csináld erős­re. mert nem tudod, hogy mi minden függhet annak a kötélnek erősségétől. Mily megragadóan fejezi ki az alap­ige a másoktól észre nem vett. fel nem jegyzett, elrejtve munkálkodó szolgálat értékét. Gondoltál-e arra. hogy mennyi önzetlen odaadás, említés nélkül maradt, hűséges munka kell egy-egy nagy ered­mény eléréséhez? Ki sodorta a kötelet? Kik tartották a kötelet, mig Pál a kosárban ülve, földre ért? Ki segítette Pált a tovább menekü­lésben ? Egyiknek nevét sem tudjuk, nincs följegyezve. De az bizonyos, hogy Da­mascus városában értékesebb, nagyobb munkát senki sem végzett, mint ezek az ismeretlen emberek, akik tartották a kö­telet. Erre, a csendben munkálkodó, elis­merést, emberektől jövő dicsőséget nem váró szolgálatra van ma is szükség. Ál­dott legyen az Isten neve, hogy mindig ad ilyen lelkeket, akik egy-egy család, vagy egyház, vagy más közösség életének kötelét tartják. Az otthon négy fala kö­zött, a világtól elrejtve, munkáját nap­ról-napra végző, gyermekeit odaadással nevelő, szeretteit gondozó, azokért imád­kozó édesanya, vagy a munkában a min­dennapi kenyérért verejtékező édes apa, az egyházát szerető, azért önként, szive indításából áldozatot hozó, Uráról bizony­ságot tevő keresztyén tartja igazán a csa­lád, tartja az egyház életének, sorsának kötelét. Testvérem! Talán nem végeztél em­beri mérték szerinti nagy munkát, nem (Folytatás a 11-ik oldalon.) T f

Next

/
Oldalképek
Tartalom