Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-03-28 / 13. szám
13-ik. szám AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 13. oldal kovics József testvérünk, mint e vidék magyar egyleteinek nagybizottsági elnöke mondott talpra esett alkalmi beszédet. BRAIN ARDS, N. J. Itteni vasárnapi iskolánk kedves növendékei is elkövetnek mindent, csakhogy minél sikeresebbé tegyék az d hó 22-én este 7 órakor tartandó 1848. március 15-iki ünnepélyt. Lesznek szavalatok, dalok, alkalmi és kacagtató színdarabok, amelyek bizonyára sok örömet és gyönyörűséget fognak szerezni a jelenlévőknek. A jövedelem a nyári iskola kiadásaira lesz forditva. BRIDGEPORT , CONN. Közli: Ludman Sándor, lelkész. Március 15. A magyar szabadság hajnalhasadásának és az azt követő nagy eseményeknek emlékezetét felújító hazafias jellegű istentiszteletet tartott a múlt vasárnap, március 15-én délelőtt a Pine streeti református templomban. A nagytemplomot majdnem teljesen betöltő közönség áhitatos meghatottsággal hallgatta meg a gyülekezet lelkipásztorának a nagy idők nagy eseményeit, szomorú tanulságait Ismertető és a nagy világkatasztrófa árnyékából kivezető utat megjelölő prédikációját, a melyet az ünnepi alkalomnak megfelelő énekek vezettek és zártak be. Textus után Szenczi Erzsiké megható szépen énekelte el az “Áldd meg Ur Isten nemzetedet” kezdetű éneket; prédikáció után pedig Havasán Margit énekelt szóló éneket. Nagyon beillett az isten- tisztelet keretébe, hogy a “brid- geporti magyar köztársasági párt” testületileg (mintegy 50 tagjával) megjelent a templomban. Ha a debreceni református nagytemplomban, 1849. április 14-én hozott nyilatkozattal nyilvánította az osrzággyülés Magyarországra nézve trónvesztettnek a Habsburgokat: a 49-es Kossuth elvei alapján álló köztársasági érzelmű nők és férfiak egészen természetesen és következetesen jártak el, amikor ezt a hazafias jellegű istentiszteletet hitvallástételi alkalmul használták fel. Fairfieldi egyházi munka. ~A Pine streeti magyar református egyház február lén nyitotta meg a vasárnapi iskolát a Kings Highwayen, nem azért, hogy a más egyházak híveinek elhalászásából kívánna megélni és fenntartani magát”. Ez nem elve, nem szokása és — hát véletlenül — még csak szüksége sincs reá. Hanem megnyitotta a vasárnapi iskolát azért, mert tudja, hogy az egyháznak legfőbb feladata, hogy az emberek szivébe beplántálja a vallást, ennek pedig egyetlen módja az, hogy az övéi lelki szükségletei kielégítéséről gondoskodjék és már a gyermekeknek szorgalmasan tanítsa a vallást. Az egyház igy neveli a legjobb, a legállandóbb vallásos egyháztagokat. Amerikában az egyháztagoknak hatvan százalékát a vasárnapi iskola vallásos nevelés utján nyerte és nyeri az egyház, mindenik. A tapasztalat, a statisztika bizonyítja, hogy a vallás tanítással foglalkozó vasárnapi iskola utján több lelket nyerhetni meg a Krisztusnak, mint a többi egyházi munkálkodással együttvéve. És mert a fairfieldi külső részeken sokan vannak, a kiknek — talán az egyházaktól és illetve a templomoktól való térbeli távolság folytán — vasárnapi iskolai vallásos tanításban részt soha nem vettek: ezekről kíván gondoskodni a Pine streeti egyház. És az eddigi kísérletezés, vagy előmunkálat bizonyítja, hogy erre valóban nagy szxkség van ott. Február 1-én 72 gyermek jött el tanításra; Február 7-én 77; Február 15-én 80; 22-ikén 89; Március 1-én 75; 8-án 85 és 15-ikén 94 gyermek. Hát nem kell, nem érdemes ezekkel foglalkozni, ezeket Isten ismeretére tanitgatni? Ilyen munkát gáncsolni, kifogásolni csak pogány lélekkel lehet. Persze figyelemmel kisérni érdemes, mert a kötelességteljesités tudatát ébren tartja az ilyen munkának megfigyelése, pláne akkor, amikor 30- 40 felnőtt is részt vesz ezekben a tanításokban, úgy hogy a rendelkezésére álló három szoba már nagyon kicsiny a vasárnapi iskolát látogatók befogadására. Majd lesz nagyobb, alkalmasabb helyiség; lesz még esetleg templom is a Fairfielden azok számára, akiknek szükségük van arra ott. Tanítás egyelőre a Kings Highwayn a 399 számú házban minden vasárnap délután fél három órakor van s aki részt vesz abban, határozottan helyes utón jár. A tanítás ingyenes. CALDWELL, N. J. Közli: Dienes Barna, lelkész. KÖZGYŰLÉS. Múlj heti számunkban részletesen ismertettük a templom helyiség kérdésében kiküldött bizottság ávaslatát. Gondolkozzunk rajta, fontolgassuk meg s jöjjünk el mindnyájan hogy azt április 5-én megtárgyaljuk. Ne maradjon senki otthon, akár mellette van, akár ellene. Ebben az egyházi életünkre oly fontos kérdésben mindenki szava egyformán fontos. A NŐI EGYLET UJ JEGYZŐJE. Illés Józsefné, aki évek óta jegyzője volt a Női Egyletnek, megrongált egészségére való tekintettel lemondott, amit a tagok csak kénytelen kelletve fogadtak el, hiszen Illés Józsefné évekig végezte a munka derekát lankadatlan kedvvel és kitartással s bizony nem kis részben neki lehet köszönni a Női Egy^ let mostani fellendülését. A nehéz időkben ő volt, aki kitartott, és biztatott. Utódjául a gyűlés egyhangú lelkesedéssel Simonyi Istvánnét választotta, aki az elniult időkben, annyi sokat dolgozott az Egyletért. Nem is tehettek volna szerencsésebb választást. Elnöknő Nt. Dienes Barnáné, pénztárnok a pótolhatlan Bors Lidia maradt. Beléptek uj tagoknak: Jancsó Já- nosné és Galló Jánosné. EGYHÁZI BESZÉDEK. Március 29. Az áldozati bárány. (János 1:29.) Március 2. (Csütörtök) Hét története. Április 5. (Virágvasárnap) : Halljátok? — a kövek kiáltanak! (Lukács 19:40). DAYTON, OHIO. A “LORÁNTFFY ZSUZSANNA NŐ- EGYLET” március 1-én kitünően sikerült szinielőadást rendezejt. Szinre került “Mária bátyja” c. 3 felvonásos magyar népczinmü. A daytoni magyarság büszke lehet nagyszerű műkedvelő gárdájára. A figyelmes szereposztás, az ifjúsági színpad kedves, magyaros uj díszletei és a szereplők talentuma, lelkesedése megmagyarázza a még Day- tonban is elérj szokatlanul nagy sikert. Há’a a szereplőknek. Otthon éreztük magunkat akáclombos, magyar nótás kis falunkban. Olyan jó volt, egy pár órára kiszállni a mi robotos, gyárké- ményes amerikai életünkből s hazarepülni magyar bánattal, magyar kacagással te'i szülőfalunkba.... A darab főszereplője: Barát Sándor drámai erővel és jüzzel játszotta végig a biró szerepét, olyan magyar sziwel, a hogy színész ezt nem tudná eljátszani, csakis a magyar falu érzőszivü gyermeke. Testvére: Mária legifj. Hegedűs Jánosné volt, intelligensen, finom női lélekkel oldotta meg tragikus szerepét. A pletykás fe'eség: Hanus Jánosné jókedvével magával ragadja a közönséget. Erzsiké szerepét Tóth Bertalanná alakította, csengő hangja, bájos megjelenése sokszor ragadta tapsra a közönséget. A büszke gazdát Tóth Bertalan, feleségéj: Angi Mariska, az ügyetlen Pistát: Orbán József, Mogyoró apót: ifj. Ba- ranyi József, a féltékeny kovácsot: Nyiry Imre; Miska legényt: Maár Lajos; Magossinét: Sike Gézáné mutatták be. Mindenkit őszinte elismerés illet meg, egyik jobb volj, mint a másik. A kis 5 éves Sárközy Piroska még énekelt is, azonkívül a darabban is aranyosan játszott. Danyi János, mint öreg vincellér parancsait a szőlőben ágyusütögető legényeinek: Angi Vilmosnak, Tatár Lajosnak, Lőrinc Miklósnak. A nagykula- csos kérők: Törő Zsigmond, Demeter János voltak. No meg a szedő lányok: Farkas Erzsiké, Farkas Vilma, Farkas Juliska, Fogarassy Kajalinka. És hát a “fekete nemzset” sem maradhat ki a szüretből: Jakab József, Borbély Jenő: akinek prímása Farkas Károly volt. Az egész darabban láthatjuk a névtelen rendező fáradtságot nem kímélő buz- gcságát és eredményes irányijását. Az ügyes súgó: legifj. Palkóvács M. volt, szerepe most is nehéz volt, bár a szereplők nagyon jól tudták szerepeiket. Műkedvelőinktől még nagyon sokat várunk, az eredmény buzdítsa őket még lelkesebb munkára. DETROIT, MICH. Közli: Tóth Mihály, lelkész. Árvaházi hetünk a múlt vasárnapon, 22-én végződött. A végleges eredményről még elszámolni nincs módunkban, de lapunk következő számában már azt általánosságban közölni fogjuk, mig a részletes kimutatás a Ref. Egyesületi Lap hasábjain lesz közölve. Ez utón is hálqs köszönetünket óhajtjuk kifejezni mindazoknak, a kik adományaikkal a nemes célú intézményt segítették. Mint Azary János daytoni ref. lelkésznek lapunk mai számában közölt szép cikke azt ékesen kifejezésre juttatja, ezzel csak az elhagyott árvák iránti testvéri kötelességünket teljesítjük, amiért a mi jó Atyánk áldása nem fog elmaradni. Általában reméljük, hogy anyagilag is szép összeggel fogunk hozzájárulhatni az Árvaház fenntartásához és fejlesztéséhez, nem is szólva arról, hogy minden ilyen önzetlen és nemes cél segítése a mi lelkünket gazdagítja elsősorban. Márciusi ünnepélyünkkel kapcsolatban ismét egy kedve s eseményről mondunk hirt, egyúttal annak szerzőjének ez utón óhajtjuk köszönetünket kifejezni. Mint már azt többször is megcselekedte egyházunkkal szemben, Mathei- desz István borbély és fodrászmester ur, ez alkalommal is teljesen ingyen volt szives az egyfel- vonásos alkalmi darab szereplőinek maszkirozását elvégezni, sőt az Árvaház javára $10 adományt is tett, melyért neki egyházunk ez utón is hálás köszönetét óhajtja kifejezésre juttatni. Már a múlt heti számban is megemlékeztünk róla, de most újból és fokozott hangsulylyal hívjuk fel a hivek és különösen a szülők figyelmét a mindennapi magyar iskolára, melyet egyházunk oly nagy áldozattal tart fenn s a melyet a szülők és gyermekek egyaránt elhanyagolnak. Ha azt akarjuk, hogy a gyermekek magyarul tudjanak s ha a lelkésznek azt parancsoljuk, hogy a gyermekeket csak magyarul konfirmálja meg, akkor ugyanezek a hazafias érzésű magyar szülők legalább annyit megtehetnének, hogy a gyermekeiket magyar oktatásra elküldjék. Az alkalom, az iskola, megvan. De az a baj, hogy sokat és sokfélét beszélünk; a cselekedetek pedig — nagyon gyéren mutatkoznak. Magunknak használunk pedig, ha iskolánkat nem engedjük veszendőbe menni. KALAMAZOO ,MICH. Közli: Virág István, lelkész A kalamazooi magyarság körében a március 15. megünneplése a következő program szerint folyt le: 1. A templomban hazafias isteni tisztelet.
