Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-03-28 / 13. szám

13-ik szám AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7 oldal lyek láthatólag sokkal fontosabbak, mint az árváknak a felkarolása és gondozása. Egyleti zászlókra, jelvényekre és más ilyen cifraságokra csak kilencvenhárom milliót pazaroltak el az Egyesült Álla­mokban egy év alatt. Tiszteljük és be­csüljük mi az egyleti jelvényeket. De mennyivel szebb az a fehér csillagu jel­vény, a mikor száz és ezer gyermeket mentettek meg az életnek. Ámde a “ chewing-gum ”-ról sem sza­bad megfeledkeznünk. Mert hát ki is tudná ezt a rágó-gumit nélkülözni? Eb­ből a cikkből meg ötvenkét millió értéküt fogyasztottak el az emberek, jobban mondva: nők és gyermekek, vagyis har­mincöt millió dollárral többet, mint 1914- ben. Csaknem négyezer ember, hatvan­két gyárban, készitette ezt a chewing- gum-ot. És azok a gyárak, és azok az emberek jó, könnyű munkával szép pénzt is kerestek. Ennek meg igazán lehet örülni. Igen ám, csakhogy erre eszünk­be jut az a szegény árva fiú is, a ki olyan fekete korpakenyérnek a héját volt kény­telen rágni, a mit egy amerikai fiú még a kutyájának sem adott volna, hanem egyszerűen eldobott volna. Áztán: huszonhárom milliót fizet­tünk sportolásra; huszonkilenc milliót pedig ice cream-ra és más édességekre. Tizenöt milliót költöttünk csak pénztár­cákra, hogy legyen miben hordanunk az egy éven át megkeresett pénzünket. De minek soroljuk még tovább ezeket az óri­ási számokat. Á pénz el lett költve. Ma­radt-e még valami a pénztárcánkban az éhező és árva gyermekek számára? Nem lenne jó néhány millióval többet juttat­nunk ezeknek a szegényeknek az ellátá­sára és felruházására? Árvák: ti az emberiség gyermekei! Törődik-e veletek eléggé a társadalom, ez a ti mostoha anyátok? Hát ti egyesek, és ti gyermektelen házaspárok, és ti is csa­ládosok, — vájjon gondoltok-e néha-néha az árvákra? Eszetekbe jut-e, hogy: “ma nekem, holnap neked!'’ Én Istenem, mennyi is azoknak a házaspároknak a száma, a kiket nem áldott meg az Isten gyermekekkel! Vájjon nem azért'teszi-e Ő veletek ezt, hogy az árvák ügyét az ilyenekre akarja bízni? Milyen szép is lenne az, ha az ilyenek valóban a Krisz­tus tanításai szerint élnének! Ákkor nem volna közöttünk szegény és árva, özvegy és elhagyatott, mert a Krisztus nevében otthont találnának azoknak a hajléká­ban, a kik gyermekek nélkül maguk is ár­vák. És mi hisszük is, hogy eljön az idő, mikor a Krisztus szeretete annyira fogja uralni a sziveket, hogy nem mulatságok­ból és könyöradományokból fentartott árva- és menházakban, hanem családi ott­honokban találnak menedéket ezek a sorsüldözöttek: az árvák, özvegyek s az elgyengült és elhagyott aggok. így jön el majd az Isten országa, melyért a “Mi Atyánk ”-ban imádkozunk. Ti szülők ne feledjétek, a mikor gyer­mekeitekkel imádkoztok, hogy ebben az Úri imában, a “Mi Atyánkban,” egyet­len egyszer sincsen említve az “én” szó, hanem mindig a többes szám: “mi” szó, a mi azt jelenti, hogy nemcsak magamé az Ur, hanem mindnyájunké, nem ma­gamért, hanem mindnyájunkért imádko­zunk. “Mi Atyánk, ki vagy a mennyek­ben... Jöjjön el a Te országod...” Azary János. HEIDELBERGI KÁTÉ. 17. KÉRDÉS: Miért kell egyszersmind valóságos Istennek is lennie? FELELET: Azért, hogy istenségének ha­talmával, Isten haragjának súlyát az ő testében elhordozza és számunkra az igazságot és az életet megszerezze és visszaadja. Szentirásbeli bizonyságok: Ésa. 53:4, 5; I. Ján. 4:9; —< I. Pét. 3:18. BEL ÉS KÜLMISSZIÓ “A gyülekezetben inkább akarok öt szót szólni értelemmel, mint tízezer szót szólni idegen nyelven.” Olyan világos Pál apostolnak ez a beszéde, hogy annak megértéséhez semmi­féle magyarázat nem szükséges. De ennek a kijelentésnek igazságaiban olyan mesz- szirenyuló tanulságok rejlenek, amiket nem igen szabad figyelmen kívül hagyni, különösen azoknak, akik Isten országának terjesztésén fáradoznak és készek az evan­géliumi tudományt hirdetni és hirdettetni minden népnek és nemzetségnek. A mi anyanyelvűnkön nem szólhatunk minden néphez, sőt a világ legelterjedtebb nyel­vén, az angol nyelven sem tudjuk magun­kat megértetni a föld kerekségének min­den lakóival, mert sok millió ember él a világon, aki sem az egyik, sem a másik nyelvet nem ismeri. Az európai összes mü­veit nyelvek bírásával sem tudnánk köz­vetlenül, tolmács nélkül érintkezni éppen azokkal a néptömegekkel, melyek vagy nagyon keveset, vagy talán semmit nem tudnak a keresztyénség világrengető nagy erőiről. Ha ezeknek a népeknek prédikálni akarjuk a Krisztust, meg kell tanulnunk az ő nyelvüket. S ha ilyen módon a Krisz­tus követőinek táborába újabb tanítvá­nyokat sikerült toboroznunk, legokosabb és legcélszerűbb, ha ezeket az uj tanítvá­nyokat képezzük ki az evangéliumi mun­kára. Ezt cselekedte a Fülöp-szigeteken az a két philadelphiai férfiú, Converse János és Ellinwood Ferenc, akiknek buzgóságá- hoz fűződik a külmissziói munka egyik legerősebb várának a megépítése. Conver­se János jómódú ember volt, ő tehát pénzt adott a Fülöp-szigeteken felállítandó ke­resztyén intézmény javára. —- Barátja, Ellinwood Ferenc lelkész volt és termé­szetesen szegény ember volt, de azért ő is hozzá tudott járulni a közösen megbeszélt tervnek a megvalósításához. Ő az ő fiát adta a megnyitandó intézet élére. 1904- ben kezdte meg működését ez az iskola. Fejlődésének útjában temérdek sok aka­dály jnerült fel, a biztató jelenségek pedig annál ritkábban tünedeztek fel. Akadtak, akik lcárbaveszettnek Ítélték az arra for­dított áldozatot. Az Ellinwood-intézet azonban hü maradt jelszavához: “Szeresd az Istent és szolgálj felebarátaidnak” és keresztüluszott a kezdett nehézségeinek tengerén. Megnyitása óta 3000 fiatalem­bert és fiatal leányt, benszülötteknek gyermekeit bocsátott utjókra ez az inté­zet, kik mint lelkészek, tanítók, ügyvédek, mechanikusok, üzletemberek, a krisztusi életfelfogás alapigazságaival evangéliumi lélekkel telítve osztottak szét a Fülöp és Hawai szigetek városaiba és falvaiba a ke­resztyén irányú életmód és berendezkedés erjesztő kovászaként. Az Ellinwood-intézet pedig gyarapo­dik tovább. Temploma, gyülekezete, “high schoolja”, kollégiuma, fiuk és leányok ré­szére külön beosztású biblia-iskolája van Manilán, dormitory-val (benlakással) el­látva. Legújabban egy theologiai tanfo­lyam megszervezésén dolgoznak, melynek céljaira az intézetből kikerült diákok ed­dig 10,000 dollárt gyűjtőiek össze. A befektetés megtermetté máris a maga bőséges gyümölcsét. Bogár Lajos A pogányok között száz és száz vallást találunk, melyekben az emberek keresik a maguk istenét, mert azt hiszik, hogy az ne­kik hasznos lesz, mint szegény embernek a befolyásos ur ismeretsége. A keresztyén vallásban Isten keresi, akarja megmenteni s megtartani a nyomo­rult, szenvedő embert, nem haszonért, hanem szeretetből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom