Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-02-28 / 9. szám

4. oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 9-ik szám A LANCASTERI THEOLOGIA Az 1925-ik év jubileumi esztendő az amerikai református egyházban. Ez év­ben lesz kétszáz éve annak, hogy a Pala- tinátus menekültjei az uj világban meg­alakították az első református egyház- községet. Éppen száz évvel később, — 1825-ben — Magyar Tudományos Aka­démiánk alapítási évében, tehát ugyan­abban az időben, a mikor magyarországi közművelődésünk ébredése kezdetét vet­te, megalapították az uj egyház első tan­intézetét, a Thelogiai Szemináriumot, vagyis magyarul a lelkészképző intéze­tet. Először Pennsylvania állam Carlisle városában működött az iskola, négy esz­tendőn keresztül. Működését itt 1825, március 11-ikén kezdte meg, egy tanár­ral, öt növendékkel. 1829-ben átköltö­zött York városába, 1837-ben Mercers- burgba, a hol már nagy hírre tett szert; míg végül 1871-ben megtalálta végleges helyét Lancasterben, eleinte a Franklin és Marshall kollégiummal kapcsolatban, majd 1894 óta ettől önállóan, mostani pompás épületeinek nagyszerű otthoná­ban. A református egyháznak három nagy egyházkerülete áll e tanintézet mö­gött : a keleti, a pittsburghi és a Potomac- egyházkerületek. E testületek gondos­kodnak az iskola fentartásáról, ezek vá­lasztják tanári karát és ezek vizsgálják meg az innen kikerülő lelkészjelőlteket. Száz éves fennállása alatt kevés hí­ján ezer férfi végezte el ezt az iskolát, máig is legnagyobb és legtekintélyesebb ilynemű tanintézetét a református egy­háznak. Csak férfiak eddig; de ime, a jubileumi esztendőben megjelent az első női theologus-növendék is. Az itt vég­zett férfiak közül öt szemináriumi elnö­köt, 25 kollégiumi elnököt, 19 akadémiai igazgatót, 15 lapszerkesztőt, 15 hittérítőt és nagyon sok tanárt és lelkészt számlál­hatunk ; jelenleg is félezer itt végzett nö­vendék áll a református egyház szolgála­tában. Magyar is van köztük kettő: Horváth Sámuel homesteadi és Bakay Árpád akroni lelkészek; innen ment Cle­velandija Dr. Herczegh József lelkész is. Az iskola tanárai között kiváló egyéniségek voltak s vannak ma is. Az első tanár L. Mayer volt; utána pedig olyan nevek következtek, mint a Neviné, a Ilarbaughé, a Gerharté, majd a legna­gyobbak : Rauch és Schaff, a kik nem­csak országos, de világhírű theologusok voltak a maguk idejében. Az újabb kor­ban Apple elnök és utódja, a mostani el­nök: George W. Richards válnak ki. A református egyház felépítésében és nagy- gyátételében mind fontos szerepet vit­tek ; a legutóbbi száz esztendő története a lancasteri theologiától elválaszthatat­lan. Intézetünkben most tiz tanár mű­ködik. A jelen tanárok mellett a felszerelé­se is pompás ennek az intézetnek. Ma­guk az épületek, mintegy négy holdnyi területen, közvetlen a Franklin és Mar­shall kollégium szomszédságában, körül­belül félmillió dollárt képviselnek. Itt van a hatalmas főépület, benne a tanter­mek és a tanárok dolgozó-szobái; vele egybeépítve a Santee-Hall, az intézet imaterme. Szép árkád vezet át egyik épületből a másikba. A könyvtárnak két épülete van, magán a mintegy 17,000 kö­tetet tartalmazó szakkönyvtáron kívül pompás modern olvasóterem és dolgozó­fülkék is állnak a tanulmányokban job­ban elmélyedők számára. A következő a sorban a diákok bentlakására szolgáló Richards-Hall, mely mintegy 80 diák be­fogadására képes; kitűnő szobákkal; van olyan diák, a kinek kettő is jut: kü­lön a hálószoba és külön a dolgozó-szo­ba. Ismét árkádon keresztül jutunk a nagyon szép étterembe, a hol a diákok külön asztaloknál étkeznek, nyolcán egy asztalnál. Ez épülettel összeépítve talál­juk a bentlakó diákokra felügyelő lelkész lakását, mig a tanárok lakásai a főépü­letek körül és azoknak közvetlen szom­szédságában vannak, szintén az iskola tu­lajdonában. Az intézetnek mintegy félmillió dol­lárnyi alapítványai vannak, ezeket sze­retné a jubileum alkalmából körülbelül még negyedmillióval megszaporitani, hogy újabb tanári állásokat létesíthessen és a mintegy évi 30,000 dollárra menő iolyó kiadásoknak teljes fedezetéről gon­doskodhasson. Eddig ez utóbbi összeg­nek a fele rendesen fedezetlen maradt, minek terhét a fentnevezett három egy­házkerület tagjai vállalták. Egészen bi­zonyos, hogy az intézetnek ez a jubileu­mi várakozása teljesülni fog s akkor a századik év önfentartóvá teszi a reformá­tus egyháznak e legrégibb theologiai szemináriumát. Adja Isten, hogy úgy le­gyen! Imádkozzunk ezért mi magyarok is a jó Istenhez! Mert e száz esztendős iskolának a, jelene és a jövője most már minket, ma­gyarokat is közelről érdekel. Mert eb­ben az iskolában most már magyar ta­nítás is folyik. Mikor a református egy­ház felvette kebelébe a hazai egyházzal viszonyban volt egyházközségeket: a Tiffini Egyezménybe azt a megállapodást is belefoglalták, hogy az egyház egyik fő­iskolájában magyar tanári széket állíta­nak fel. A Franklin-Marshall kollégium magyar tanára egyúttal előadó tanár a theologiai szemináriumban is. Magyar fiukat — magyar nyelven tanít, az ame­rikai magyar református egyházak lelké- szi és tanítói munkájára készíti elő őket. A magyar terem is ott van a szeminári­umban: a 2 számú tanterem az. Vele szemben van a magyar tanár dolgozó- szobája is, a magyar könyvtárral. A magyar tantárgyakról az intézet évkönyve részletes kimutatást ad; itt csak röviden soroljuk fel azokat. A magyarországi református egyház törté­nelme, négy féléven át, heti egy órán. Az amerikai magyar református egyhá­zak története, egy féléven át, heti egy órán. A magyarországi református egy­ház jelen helyzete, háború előtt és után, egy félévben, egy órán hetenként. A magyar református egyház alkotmánya, az amerikai református egyházéval való összehasonlításban, egy féléven át, heti egy óra. A magyar biblia, énekesköny­vek és szimbolikus könyvek története, egy félév, egy óra hetenként. A magyar theologiai irodalom ismertetése, szintén egy félévben. E történeti tárgyakon kí­vül a gyakorlatiak: az amerikai magyar- református egyházakban az iskolai, a lel­kipásztori s az egyházkormányzási mun­ka, a liturgia és a templomi szokások, az egyház-szónoklástan és annak gyakorlati alkalmazása, magyar zsoltáraink és éne­keink alapos megismerése. Mindezen gyakorlati tárgyak is megfelelő időbeosz­tással, úgy, hogy az egész tananyagot a magyar theologusok három év alatt, he­tenként három vagy négy magyar órán, elsajátíthassák. Ha ezek a magyar if­jak nem a mi kollégiumunkból jönnek a szemináriumba, hanem más amerikai is­kolából, s igy még magyar történelmet és irodalomtörténelmet nem tanultak: ak-. kor reájuk nézve ezeknek a kollégiumi tantárgyaknak a lehallgatása is kötelező, az itt felsorolt theologiai tantárgyakon kívül. E rövid ismertetésből is megítélhető, hogy intézetünknek az a célja, hogy a be­lőle kikerülő leendő magyar lelkészeket minél teljesebben felkészítse a reájuk vá­ró rendkívüli nehéz és fontos munkára. Mondani sem kell, hogy ezek a magyar theologusok e magyar tantárgyakon ki­vid és azok mellett az összes amerikai tantárgyakat is végigtanulják. Éppen azért, mert kétszeresen nehéz munkát kell végezniök: intézetünk nem is igyek­szik megrövidíteni a magyar ifjak tanu­lási idejét, sőt azok számára, a kik ma­gyarországi gimnáziumokból vagy főis­kolákból jönnek ide, egy évvel még meg is hosszabbítja az itteni iskolák ideje fö- (Folytatás a 10-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom