Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)

1924-09-06 / 36. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

7

talmában, és nem csalódott, mert kérése teljesült. Fia meggyógyult. Nekünk még erősebben kell hinnünk a Jézusban, mert mi a Ő tanítványai vagyunk. Hinnünk kell, hogy Jézus Isten Fia, a mi Messiásunk, aki megváltott a mi bűneinkből. Hinnünk kell, hogy Jézus a sir széléről is vissza hozhatja az életre a kedves beteget. Hinnünk kell hogy Jézus, arz örök üdvösségre vezető Ut, az Igazság és az Élet. Senki nem mehet az Atyához, csak a Jézus általEredj el, a te fiad, él. És a fő ember teljesítette a Jézus parancsát, és elment. Nekünk is teljesíteni kell a Jézus parancsolatait, mert a hit jó cselekedetek nélkül semmit sem ér.

Kidolgozta: Nt. Borsos István ref. lelkész.

jó szívből küldött üdvözletek.

Kedves Szerk. Kartárs Ur:—

Tudván hogy szerkesztői tisztségétől nemsokára megválik, — hálás köszönetemet fejezem ki mindazokért a szolgálatokért, a melyeket Ön, mint szerkesztő, irányomban tanúsított- Egyúttal a legteljesebb elismeréssel említem meg azt a pontosságot, gyorsaságot, és lelkiismeretességet, a melyet az Ön részéről minden egyes esetben, a mikor önhöz fordultam bármily ügyben, tapasztaltam.

Lelkipásztorkodásához erőt, egész séget és áldást kérek a jó Istentől!

Atyafiságos szeretettel vagyok Gien Garden, N. J. Aug. 23, 1924.

Vincze Károly

carteret-chromei ref. lelkészKedves Nt. Szerk. Kartárs Ur:—

Szivem mélyéből fakadó üdvözletemet küldöm önnek azon alkalomból folyólag, hogy a buzgó hívekből álló ashtabulai gyülekezet megnyerte önt jövendő lelkipásztorául. Kérem a jó Istent hogy áldja és segítse meg Önt hü gyülekezetével együtt a közös szent munkálkodásban. Oly nehéz munka után, mit annyi éven át sikerrel végezett, — jól esik a nyugodtabb élet.

Kartársi szeretettel s üdvözlettel, Leechburg, Pa- Kovács Andor

ref. lelkész.

Kedves Barátom;—

Igaz és mély sajnálattal vettem tudomásul, hogy megválsz a mi szép lapunk szerkesztésének tisztségétől. Alig tudom elképzelni, hogy még a legirigyebb egyén is tudjon hibát találni a lapnak mostani tanulságos, gyönyörködtető és építő tartalmában. Sohasem dicsekedtem vele, hogy teszem, de mindenkor megtettem hogy a legnagyobb dicsérettel és elismeréssel szólottám a Reformátusok Lapja felől, mely szerkesztésed alatt oly magas színvonalon állott minden tekintetben. De nemcsak magam érzek igy, hanem azt tapasztaltam hogy egyházi kiadványainkkal népünk is mindenfelé nagyon meg volt és meg van elégedve. Fogadd szívélyes üdvözletemet ashtabulai lelkésszé való elválaszta- tásodhoz- Lelki testi megnyugvást

jelent ez neked annyi évi felelősség- teljes nagy munka elvégzése után. Áldjon és segítsen meg a mi jó meny nyei Atyánk!

Baráti szeretettel hived, Drakes-Congo, 0. Radáchy Sándor ref. lelkész.

Kedves Nt. Szerkesztő Ur:—

örömmel olvastam és köszönettel vettem a küldött lapszámokat s Aug. 21-ról keltezett, megértő, jóindulatra valló nagy becsű levelét. A lap közleményeiből mindenkor sok hasznos gyakorlati munkát ismertem meg az amerikai egyházi életből.

Egyben őszinte sajnálattal vettem a Nt. szerkesztő Ur távozásának szomorú hírét s tartok tőle, hogy a bekövetkezendő szerkesztőváltozást bizonyos megrázkódtatás nélkül nem fogja elviselni a lap. A lap olvasói részéről szinte egyhangú az elismerés a Nt. Ur kiváló szerkesztői képességét illetőleg.

őszinte nagyrabecsüléssel vagyok:— New Brunswick, N. J.

Fehér Mihály, ref. theologus.

Kcd’.es Nt. Szerkesztő Ur;—

Mellékelem előfizetésem megujji- tását a lapra. Egyben engedje meg Nt. szerkesztő Uram, hogy sajnálkozásomnak adjak kifejezést a felett, hogy ön mint szerkesztő a laptól megválni készül. Végtelenül sajnálom hogy fáradságos munkájáért egyesek részéről a kiknek legjobban kellene méltányolni az ön munkásságát, — ilyen hálátlanság jutott osztályrészül! Az ön ellenségei úgy tüntetik fel a dolgot, mintha az össz- magyar reformátussá" nevében adnának véleményt a lap felőli véleményüknek s annak, hogy a terve- zett változtatás az egész amerikai magyar ref ormátusság körében nagy tetszéssel találkozott s örömmel fogadhatott, volna, — de én azt kérdem, hogy ugyan ki adott nekik jogot arra hogy ily vakmerő nyilatkozatot tegyenek? Azért hogy ők nincsenek megelégedve a lappal, — legkevésbé sem- következik az, hogy mások se legyenek azzal megelégedve. Körülbelől öt tuczat emberrel beszéltem e dolog felől a mai napig s mindenki a Nt. szerkesztő ur oldalán van. Mindenki nemcsak meg volt és meg van a lappal elégedve, hanem a legnagyobb mértékben sajnálja azt, hogy szenk. ur ott hagyja

állását, mikor a lapért oly sokat dolgozott.

Mély tisztelettel maradok a Nt. szerkesztő Urnák igaz hive Wharton, N. J. M. Blum.

— ♦ — ♦ — ♦ — ♦ — ♦ — ♦ — ♦ — ♦—»'ft

^ MI A HÍR CANADÁBAN?

TÚRI BÉLA.

Ez a magyar nevezetesség nemrég meglátogatta Canadát s most volt alkalmunk meglátni tollából, az első canadai fecskéjét, melynek Szent István Ünnepe czimet adott a “Magyarság ez. lapban.

Nagyon tévedni méltóztatik Túri Béla úr! Mi canadai magyarok nem hátra akarunk menni, hanem előre.

Szent István nekünk nem ünnep semmiféle’ értelemben sem.

Lehet az ünnep azoknak, akiknek első királyunk az ország egy részét odaajándékozta s akik ezért ő benne a szentet látják és tisztelik. Nem hiszem, hogy volna Canadában egyetlen egy magyar, aki ezt a Szent István czikket szívesen sőt megbotránkozás nélkül olvasná. Vagy legalább nem volna szabad lenni egyetlenegynek sem.

Tessék kérem átadni azokat a birtokokat a magyar fölmives népnek, hadd dolgozza az azokat s az egyházat pedig tartsák fenn annak a tagjai. Mind ezért vagyunk ma itt ezen az idegen földön! Ha önök a Túri Bélák tényleg szeretnének bennünket s a magyarság igazi érdekét néznék, akkor igyekeznének elhárítani az okokat, melyek miatt nem boldogul országunk. Ehelyett még itt is lenéznek bennünket azzal, hogy felteszik rólunk, hogy mi még most sem világosodtunk fel. Nagyon tévedni méltóztatik Túri Béla úr! önök a legszélsősségesebb radikáliz- musra a legszélsőségesebb reakczióval felelnek és ettől várják a békét, boldogságot és jövőt. Egyetlenegy országról sem hallani ezt. Magyarországot a pápa legfeketébb lovagjává akarják átváltoztatni. 400 esztendővel visszaestünk. A refor mácziónak a háta mögé kerültünk.

Annak a reformácziónak, ami egyedül tartotta bennünk a lelket azóta. A korral nem haladunk. A közép kornak a legelejére megyünk vissza. Szent István...me- gint.

Ezért kár volt meglátogatni Canadát Túri Bélának. A cálvinista Békevár ablaka előtt Szent Istvánról énekelni dicsőítő himnuszokat — vakmerőség. Én igy érzek és igy gondolkodok s másként nem tehetek. Mi magyarok vagyunk, de Túri Béla a magyarság ellensége.

Kovács János békevári ref. lelkész.