Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)
1924-08-16 / 33. szám
6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. tőle — tehát az Isten meg fog áldani bennünket és jutalmul valami gazdagabb utast fog kezünkbe juttani. A rablók összenéztek. Az utas észrevette és folytatta : — Látom, hogy eltaláltam gondolataitokat. De ti nem éppen ezt fogjátok ám majd gondolni. — Hanem? — kérdék kíváncsian a rablók. — Az egyik elkezdi majd közületek: No, ez ugyan lefőzött bennünket, ő rabolt ki minket- Milyen ügyesen bolonddá tett ennyi bátor embert! Akkor a másik igy fog szólani: Igaz! Nagylelkűség, szamárság. Kár volt olyan nagylelkűségre vetemednünk. A harmadik azt fogja mondani, hogy őneki akkor sem tetszett az eész nagylélküségi komédia, csakhogy nem akart ellentmondani. A negyedik ugyanígy gondolkozik, csakhogy egy lépéssel tovább megy és a vezért teszi felelőssé az egész veszteségért. Ekkor elkezdődnek a kölcsönös szemrehányások s végre abban állapodtok meg, hogy ezután nem fogtok irgalmazni senki fiának. Nem igy lesz-e? A rablók lebűvölten állottak a védtelen ember körül és egy sem merte azt mondani: “Nem.” — Sőt — folytatá az utas — én még mástól is tartok. Én annak az embernek, aki legelőször kezetekre kerül, — rettegek nem a pénzéért, hanem az életéért. Ti mindnyájan igyekezni fogtok lemosni magatokról ezt a kis nagylélküségi szennyet, megbizonyitani egymásnak, hogy igaz cimborák vagytok, — versenyezni Jézus megtisztítja a templomot. Olvasandó: János ev. II. Rész 13-23 versei. Jézus bevonulása Jeruzsálembe. Jézus 3 esztendeig tanította az embereket. Ez idő alatt sok jót cselekedett, betegeket gyógyított, éhezőket megelégitett és halottakat támasztott fel. A nép látta hogy csakugyan ö a Szabaditó, akit az Isten küldött. De azt gondolta a nép, hogy Jézus azért jött, hogy Zsidó országot felszabadítsa a római uralom alól, és a zsidó népet ismét naggyá, hatalmassá tegye. Amikor egyszer Jeruzsálembe ment a Husvét ünnepére, — a nép nagy lelkesedéssel fogadta, mert a nép azt hitte, nogy azért jön, hogy elfoglalja királyi székét, és háborút indít a rómaiak ellen. fogtok a kegyetlenségben és azt az embert nemcsak kifosztjátok, hanem irgalmatlanul meg is kínozzátok. Nem úgy lesz-e ? A rablók nem merték mondani, hogy nem. — És mivel ez igy fogna történni: ez a ti nagylel- kliségtek nagyobb kár lenne, mint haszon. Kár lenne egy szegény védtelen utasnak és kár saját lelketeknek- Még mélyebben merülnétek a bűnbe-.... — De hogy mersz te minket leckézni ? — kérdé az egyik rabló türelmetlenül. — Hogy merek? — viszonzá nyugodtan a kalmár — az én Uram azt mondja: Ne féljetek azoktól, akik a festet megölhetik, de a lelket meg nem ölhetik. Ha félnék tőletek, nem jöttem volna vissza önként. De visszajöttem, mert félek attól, ami lelkemet ölte volna meg, féltem a hazugságtól. A választás igen könnyű volt nekem. Tartsátok meg a pénzemet, önként adom nektek. Az emberek elgondolkoztak. Volt közöttük nem egy, aki előtt nem volt ismeretlen az a szó: “Ne féljetek azoktól, — akik a lelket meg nem ölhetik-” Valamikor régen tudták ők ezt; istenfélő édes anya ajkairól nem egyszer hallották, — tanulták. És elfeledték. Most újra hallják; mintha az az édesanya küldötte volna ide ezt az embert, hogy megmondja nekik, mitől kell félniök. — Nem, nem jó ember! — mondá a főnök. Tartsd meg pénzedet- Biztosítalak, hogy minden utassal irgal- masan bánunk s ezért a — mint mondod — nagylelkűségért senkin sem fogunk kegyetlen kárpótlást venni. (Folytatása következik.) Mikor megtudta a nép, hogy Jézus nem ak^r földi király lenni, bizony elpártolt Ő tőle- A Pénzváltókat, a vásárlókat Jézus kiűzi a templomból. A nép “Hozsánna” kiáltásai között Jeruzsálembe vonuló Jézus a templomba ment. A templom tornácában pénzváltókat és árusokat talált. Az árusok áldozati állatokat árultak. A pénz váltók pedig az idegen tartománybeli pénzt váltották fel Jeruzsálemi pénzre. Tézus idejében ugyanis a zsidók kétféle adót fizettek. Fél siklust (sékel) fizetett minden zsidó a templom fenn tartására lehetőleg zsidó pénzzel és az adót, vámot fizette római pénzzel. Jézus nagyon felháborodott a templomban űzött kereskedésen , és kiűzte a vásárosokat, és a pénzváltók asztalait felforgatta, ezt mondván: “Megvagyon Írva. hogy az “ÉN házam imádságnak háza,” ti pedig rablók barlangjává tettétek azt.” Ezzel Jézus példát mutatott nékünk, hogy mikor a templomban vagyunk, lelkünket egészen az imádságra és a szent igék hallgatására kell fordítanunk és ott még gondolatban sem szabad foglakoznunk világi dolgokkal. Tanúságok. Temploma csak egy volt a zsidóknak, Jeruzsálemben a Sión hegyén. Azt hitték, hogy a Jehova az imádságokat különösebben meghallgatja, mint más helyen- -Jézus azonban tudtunkra adta: “az igaz imádók az Istent mindenütt, de lélekben és igazságban imádják-” Jézus templom tisztítása, református templomaink fenséges egyszerűsége mellett a legerősebb bizonyíték. Jézus szerint a test a lélek temploma, azért kell tisztán tartani a bűnöktől a testet is, mert csak tiszta testben lehet bűn nélkül való, tiszta a lélek. Kidolgozta: Nt. Borsos István ref. lelkész. VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. Aug. 17-re. Aranyige: Az én házam imádkozás há zának mondatik. Máté 11. Rész 13 verse.
