Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)

1924-08-02 / 31. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

7

Jézus találkozása Natánaellel.

Fülöp találkozott barátjával Natánáellel és monda néki. Megtaláltuk azt, aki felöl irt Mózes a törvényben, t. i. a Názárethbeli Jézust. Nátánael ezt válaszolta Filepnek. Názáretböl támadhat e valami jó? Monda néki Filep. Jer és lásd meg.

Mikor Jézus meglátta Nátánaelt, ezt mondta ő felőle: Imé ez az igaz Izraelita, kiben, nincsen álnokság. Honnét ismersz engemet, kérdé Nátánael Jézustól? Mielőtt Filep hivott tégedet, láttalak tégedet a figefa alatt. Felele Nátánael. “Rabbi” Te vagy az Istennek a- ma Fia.

Tanulságok.

I. Kövesd a Jézust, kövesd még ma, hozzád is szól az ő hivó szava.

II. Jézus mindnyájunk szivébe lát. Péter szivében meglátta, a Szent Lélek segítségével a fejlődő kőszikla szilárd hitet; Nátánael lelkében az igazság szeretetet. És ezt dicséröleg megemlítő róluk. Jézus meglátta Nátánaelt a füge fa alatt, lát minket is és vár, hogy követni fogjuk ŐT.

III. Keresztelő János, András, János, Péter, Nátánael elhitték, hogy Jézus az Isten Fia Hát Te, kinek tartod ŐT.

IV. Boldog csak az lehet, aki elhisz, hogy Jézus az Isten Fia, az emberiség Megváltója.

Kidolgozta: Nt. Borsos István ref. lelkész.

Magyarország- Tragoediája.

Birinyi Lajos clevelandi ügyvéd könyve lebilin- cselően érdekes olvasmány. Koloszális rémkép, sokáig vissza — visszarémlő lidércnyomás. “Sem élet, sem halál: egy örült nemzet eleven megnyílt sírjában áll. S a sirt népek veszik körűi, öröklő káröröm; és kígyó csúsz a sir főlőtt, de virág nem terem.”

Egy nemzet? Nem! Ez a szegény Magyar Nemzet csak egy a többi közül, ez az ezer sebtől vérző Magyar- ország csak jelképe — magasra tartott keresztje — a pusztuló európai kultúrának. Egy világ pusztul.

Megdöbbentően rémes kép. A doktor a haldokló pulzusát fogja s kétségbeesetten kiált az ellenméregért. De azt visszatartják a láthatatlan hatalmak. Mi lesz ? Világ, — mi lesz ?

Az ember rá se mer gondolni. Erős könyv, megrázó könyv. Százezrével kellene szélyelosztani. És soha jobbkor nem jöhet, mint most, a háború 10 éves évfordulóján.

A könyv Írója olyan élesen érzi a világ katasztrófa közeledtét, hogy — Magyarország sorsa egészen eltörpül a könyvben mire a végére ér az ember. Ezt nem megrovásképpen mondom: sőt. Csak igy számíthat a könyv Amerikában érdeklődésreDe éppen mert a könyv érdekes és értékes, veszek bátorságot hogy üres dicshimnuszak helyett kritikát Írjak. Tudom hogy ez Magyar amerikában szokatlan dolog, de azt is tudom, hogy a szerző a Reformátusok Lapjától elvárja, hogy mondjon is valamit a könyvéről, ne csak hízelegjen neki.

Az egész könyvön végighúzódó gondolat, hogy e világon minden baj, szerencsétlenség és háborúság a nemzetközi bankárok műve, — nem minden túlzástól ment ugyan, de mindenesetre éles fényt vet a nemzetközi, sőt belpolitikai kuliszák közé. Be mutatja a mozgató érőket a széphangzású jelszavak mögött. De az ember úgy érzi a könyv vége felé hogy ez az eszme egész hatalmába keríti a szerzőt. Az ezer szálú, érdekű, motivumú életet túlságosan leegyszerűsíti. Sokakról leveszi a felelőséget, ostoba osztály politikákat nem vesz észre, jóakaratú törekvéseket félreismer, mert más veszedelmet és rosszat nem lát e világon mint a láthatatlan hatalmakat. Amelyek nem is olyan láthatatlanok. A londoni konferencián nyíltan felléptek, hogy a Dawes tervet megbuktassák, ha mind azt meg nem kapják, amit akarnak. És ki ne tudná, hogy Mr. Morgan az Egyesült államok leghatalmasabb embere?! De a zsidó fajjal se lehet őket minden további nélkül egyesíteni. A könyvből túlságos nagy zsidó gyűlölet beszél.

A szerző elfelejti hogy ha a zsidók nagyrésze tényleg üzlet ember, a legnagyobb idealisták is a zsidók közül kerültek ki. Ézsaiás, Pál apostol, Spinoza — és Jézus Krisztus? Zsidógyülölete különös következtetésekre viszi. p. o. nemzetközi bankárok — zsidók; komunisták — zsidók; tehát a nemzetközi bankárok egyenlöek a komunistákkal. Fajgyűlölete bizonyos magyarországi osztály politikával egyesül. Történelmi vázlatának modern részét ez nagyban lerontja. Sajnos nem mindenki keresztyén, aki annak mondja magát. “Nem minden, a ki ezt mondja: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába, hanem aki cselekszi az Én mennyei Atyám akaratát.” (Máté 7:21.) Nem veszi észre, hogy a Károlyi — Jászi kormány ideálja nagy vonásokban az Egyesült Államok alkotmánya és az általa figyelembe sem vett socialista törekvések az egyetlenek, amelyek felveszik a harcot a szerző ősellenségei, a bankárok ellen. Hogy nálunk La Follette, a Hearst lapok, a liberális protestánsok — a bankárok ellenségei és haladó politikusok — messze túl vannak a Jásziék reformjain. S olyan következetlenségbe esik, mintha valaki az Egyesült Államokat a republikánus párt által akarná kiszabadítani a bankárok hatalmából. Mikor a múltról van szó, p. o. a francia forradalom hatásáról, társadalmi haladásról — kissé túlozva — annak egész fej ezetet szán, de amikor a mai állapotokról van szó, — úgy látszik a jelszavak ez egyszer győztek a szerző kulisza mögé hatoló látásán.

Történelmi vázlata nagyon .bizonyítani akar s félek épp ezért Magyarország ellenségei által könnyen kikezdhető. A legerősebb és legmegdönthetetlenebb fejezet pedig kimaradt: a magyar kultúra képe a román, szerb vagy tót kultúrával szemben. A leghatalmasabb érv Magyarország igaza mellett magasabb kultúrája. Úgy a művészetekben (Íróink, rajzolóink, zenészeink az egész világon sikereket aratnak, modern líránk, elbeszélő és dráma irodalmunk kiállja a versenyt a legnagyobb nemzetekével) mint a tudományban, sőt a technikában is, mint népünk általános műveltségében és egészséges, friss vérében: messze kint vagyunk a Balkánról. Magyarország sportélete is föltét-